Amikor azt gondoltam volna, hogy Nolan Batmanje után ismét hosszú böjti évek várnak ránk, amire újra valami épkézláb történetet láthatok Bruce Wayneel, akkor megláttam a boltok polcain a Sötét lovag visszatér animációs film első részét. Hál’ Istennek! Kiáltottam fel és már indultam is a pénztárhoz.
Frank Miller neve ismerősen cseng már a magyar képregény és mozi rajongóknak is. A mesternek elsősorban a Sin City-t és a 300-at köszönhetjük, de mielőtt saját történetekbe kezdett volna, kapott ő a keze közé már ismert képregényhősöket is. Például a Batmant, amelyet feldarabolt, megrágott és a saját képére formálás után kiköpött. Ebből született meg a Sötét lovag visszatér, ami azóta is olyan a Batman történetek között, mint például a Gyilkos tréfa. Egyszóval: ikonikus.
1986-ban jött ki a mű és Miller annyi bátor újítást vitt bele a Batman világba, ami elsőre vakmerőségre vall, de mégis pont ezektől lesz emberi a központi figura és a történet maga is. Talán, a felismerés, hogy a szuperhősök élete sem feltétlen fekete és fehér, hogy ők sem élnek örökké és, hogy bizony néha ők is összevesznek a politika miatt, vezetett oda, hogy a Sötét lovag visszatért nem lehet abbahagyni.
A Warner most ezt az aduászt húzta elő és kétszer 75 perces filmre bontva animálta és küldte DVD-re a történetet. Az első fel tavaly ősszel, a második pedig most február közepén jelent meg. Nehéz is volt kiböjtölni a megjelenések közti több hónapot, de végül sikerült és megérte. A nagybetűs szórakozás, a nagybetűs Batman. Ha a Warner egyszer úgy döntene, hogy újabb élőszereplős anyagot forgat a Denevérember sztoriból ez telitalálat lenne.
A rengeteg meglepő fordulat és nem várt esemény miatt egy szót sem fogok írni a történetről, mindenki nézze meg maga. De azt kihangsúlyoznám, hogy Miller munkájával anno annyira meg voltak elégedve, hogy megbízták, írjon Batmannak egy eredettörténetet is, ebből született a Year one, vagyis magyarul a Kezdet kezdete alcímű Batman történet. Amelyből aztán a Batman: Kezdődik! is rengeteget merített.
Most pedig néhány szó a DVD-kről.
Külcsín
Hát nem csak a magyar, hanem a nemzetközi borítók is ugyan ezek, a semmitmondó képek lettek. Kedves Warner, hol vannak a Frank Milleri hagyományok. Feltételezem, hogy amikor egy animációhoz jogokat vesznek meg, vagy birtokolnak, akkor adott esetben már zsebpénz lenne egy neves művészt, ebben az esetben magát Millert, megkérni, hogy rajzoljon egy épkézláb borítót. Egyenesen méltánytalan ennek a filmnek ez a borító, a kezdeti csalódottságot aztán nem is oszlatja szét semmi. A hátlap kissé fantáziadúsabb, de még ez is a Dörmögő Dömötör szintjén marad. A lemez szitázott, de a borítókép köszön vissza.
Belbecs
Az ember nem vár kacsalábon forgó palotát menünek, de azért ez a vizuális környezetszennyezés fogalmát bőven kimeríti. Már a Sötét lovag – Felemelkedés mozifilmnél sem értettem ezt a menükoncepciót – mondjuk ott pláne nem – itt pedig a készítők folytatják a hagyományt. Még szerencse, hogy a hang könnyen beállítható, így gyorsan indíthatjuk a filmet ami pillanatok alatt feledteti a külső és a menü okozta rettenetes warm up-ot.
Na de nézzük szigorúan kapitalista szemmel a kiadványt. A két DVD összesen 3880 forintot kóstál, ami, figyelembe véve a történet zsenialitását, mindenképpen megéri az árát. Igaz némi szebb körítéssel az ember szívesebben kiadja a pénzt, de így is nagyon kedvező az ár érték arány.
Ha pedig feltankoltunk Frank Miller adaptációival, indulhat a maraton!
A fotókért ezúttal is puszi Ivettemnek!