Mintha el sem múlt volna az a 14 év, ugyanott folytatják az FBI titkos ügyeit. 
Emlékszem, kölyök koromban mindig alig vártam az X-Aktákat, hogy félig nyitott szemmel, végig rettegjem a sorozat következő részét. Majd villanykapcsolóról, villanykapcsolóra szökellve próbáltam meg valahogy eljutni az emeleti szobámba, ahol aztán a sötétben minden nesz gyanús volt és homlokig betakarózva vártam a másnap reggelt, hogy végre elmúljon a baljóslatú éjszaka. Mert vagy épp az ufók eljövetelét vizionáltam, vagy épp valamelyik a sorozatban látott torzszülött teremtmény életre kelésének lehetőségét futattam végig a fejemben. De nem számított. Akkor sem maradhattam le Mulder és Scully legújabb kalandjáról, a Cigarettás pasasról vagy épp valamelyik kormány összeesküvés leleplezéséről. Meg egyébként is, akkor kimaradtam volna a másnapi sulis megbeszélésekből, amik alatt jól kitárgyaltuk, hogy mi is ment le előző este az X-Aktákban.
Elképesztően sikeres volt az X-Akták. Olyannyira, hogy még arra is hajlandó voltam, hogy a valamelyik születésnapomra a bátyámtól kapott X-akták soundtrack kazettát (!) rongyosra hallgattam. Pedig emlékeim szerint nem volt más rajta, mint csak instrumentális zenei anyagok. Egyszóval bármi közelebb vitt az Akták univerzumához, arra azon nyomban ráharaptunk. Gyakorlatilag az emberiség, jó egy negyede itt tett. Így hát amikor bejelentették, hogy a régi csapat felállással újabb mini szériát adnak ki , megpezsdült a vérünk. Abban bízva, hogy az újabb évad, ha csak kicsit is lesz olyan jó, mint a régiek, de legalább kellő nosztalgiával ültetlek le minket a tévé elé. Hétfőn elkezdődött egy újabb világformáló összeesküvés leleplezése, amiben fejet ugrott a Fox és Dana, mi pedig csak bólogatni tudtunk, hogy igen, ez az igazi X-Akták feeling.
A történet tizenhárom évvel az X-Akták bezárása után játszódik, ahol Dana Scully orvosként dolgozik egy kórházban. Mulder pedig, hát a fene sem tudja, hogy mit csinál, de továbbra sem szakadt el a paranormális tevékenységek kutatásától. Elég gyorsan a dolgok sűrűjében találják magukat, amiben szerepe van az interneten futó igazság kutató reality shownak köszönhetően. A legjobb az az egészben, hogy az X-Akták tartja a lépést a korral, nem akar visszarepíteni a ’90-es évekbe, ugyanakkor mégis ugyanaz a recept, amiért annak idején megszerettük hőseinket. Adott ugyanis egy korunk hőse, aki szembe megy a rendszerrel, mert igazság érzete nem hagyja, hogy csak úgy, elmenjen a nyilvánvaló hazugságok, ferdítések és összeesküvések mellett. Hiába telt el több mint egy évtized, Mulder ugyanúgy falba ütközik, és ugyanúgy drukkolunk neki, hogy végre lerántsa a leplet az össznemzeti összeesküvésről. Teoriáit pedig olyan világtörténeti eseményekkel támasztja alá, amik megadják a sztori hitelességét. Hétfő este pedig ismét éreztem azt a fajta gerincoszlop közeli borzongást, amit már nagyon régen nem.
Egy dolog zavart egy kicsit. Akárhogy is akartam, nem tudtam elvonatkoztatni David Duchovny Kaliforgia béli Hank Moodyjától. Így a Svetaval közös jelenetekben önkéntelenül is azt vártam, hogy mikor teperi le a lányt, hogy az aztán lovaglás közben súlyosat pancsolhasson Duchovny arcába.
Ezt leszámítva minden adott volt a makulátlan X-Akták élményhez. A sorozat nézése, nálam kötelező esti elfoglaltság lesz. A második részt már ma lehet nézni a Coolon.