Annyira hozzászoktunk már az agytrancsírozáshoz, hogy a Walking Dead spin off-jának első része, ótvaros nagy űrt hagyott maga után. 
Alig vártam, hogy vége legyen a nyárnak, legalábbis sorozat szempontból. Az egyik nagy kedvencem ugyanis a The Walking Dead, akár csak összes társa, pihenéssel tölti az év legmelegebb napjait. Na meg egyébként is. Már a tavasszal megrebegtették, hogy érkezik a Walking oldalhajtása, vagyis spin off-ja, a Fear the Walking Dead, ami szintén augusztus végén startol majd az amc-n. Hétfőn aztán le is vetítették Fear első részét.
Azt már korábban beharangozták, hogy ezúttal átruccanunk majd a nyugati partra az USA-ban és, hogy nagyjából azt követhetjük végig, hogy miként terjed el a zombi kór a kontinensen. Na de akkor is. Egy teljes óra, megannyi belebegtetett zombi támadásos szituáció és nagyjából semmit sem kaptunk. A Walking Dead pont azért tudott bevonzani nagyon gyorsan nagyon sokakat, mert nem lacafacázott. Paff, és bele is vágott az események sűrűjébe. Aztán amikor a második évadnál belassultak a dolgok, sokan el is pártoltak a sorozattól. Mert ennek a műfajnak pont az a lényege, hogy tudjuk, hogy minden bokorban zombi lapul és, hogy a két lábon járó rothadó húscafatokat válogatott módszerrel kell fejbe baszkodnia kedvenc karaktereinknek. Ez a kotta, ezért szeretjük és kész.
Ehhez képest most a Fear the Walking Dead egy csiga vánszorgásával vezet be minket egy olyan világba amit mindannyian jól ismerünk. Azzal együtt, hogy az első rész egy órája alatt nem kaptunk magyarázatot a kór keletkezéséről, annak elszabadulásáról, a fertőzés megindulásáról. Szóval úgy nagyjából semmiről. Megismertük a későbbi főszereplőink karaktereinek mélységeit és talán későbbi motivációjukat és ennyi. Az első részre mindez édeskevésnek bizonyult.
Emlékezzünk csak vissza a Walking első epizódjára. A „biciklis lányra” vagy arra az elképesztő képre, amikor Rick belovagol a városba, vagy ahogy lógva hagyott minket a tankba zárt jelenttel. Hát melléállítva a Feart, igen csak erősen nyeri a versenyt az eredeti sorozat.
Na de ne menjünk el a Fear the Walking Dead nyitódarabjának pozitívumai mellett. Mert azért voltak neki bőven. Elsősorban az a fajta bizonytalan hangulat volt nagyon eltalálva ami a karakterek történetvezetésben megkapott helyének volt köszönhető. Hogy Nick drogos képzelgést vagy a valóságot élete át. Hogy Travis és Madison is érzi valami nincs rendben a gyerekekkel az iskolában és az egész iskolai légkör valahogy baljós jövőt jósol. És, hogy Alicia hiába várja a pasiját a megbeszélt randira ő még csak nem is jelentkezik. Persze mi pontosan tudjuk, mi lett vele, a lány azonban nem tudja, hova tenni a dolgot.
A másik pedig, hogy a nézők agyát is a végtelenségig húzták. Ugyanis mindannyian vártuk már a szekrény mögül előugró álkapocs csattogtatót, ám az csak nem akart előbújni. Ezért ahányszor csak lehetett a készítők elhúzták a mézesmadzagot ám egyelőre semmi sem történt.
Minden esetre a kezdet így teljesen felemásra sikeredett. Nem kaptuk meg azt, amit nagyon vártunk, de egyből felvillantottak egy lassan kibontakozó világégés lehetőségét. Ami még mindig elsülhet nagyon jól. Pláne, ha olyan villámgyorsan tetőzik majd be a dolog, mint ahogy az Atlantát látva sejthetjük.