Lehúzták az újabb lajhárbőrt (filmkritika)

A Jégkorszak 4. olyan mint a Sportszelet, aminek hiába képződik fehéres bevonat a külsején. Élvezeti értékéből mit sem von le.

 

Újra támadnak a Jégkorszak állatkái. Ami egy cseppet sem, meglepő hiszen a vasat addig kell ütni amíg meleg. A Blue Sky Studio pedig nem rest ütni, már csak azért is, hogy a bamba lajhárral, a buldózer mamuttal meg a hepciás kardfogúval gennyesre kereshesse magát. Ezért meg is tesznek mindent. A film előtt több a reklám mint az ilyenkor szokásos trailerek. Így tehát a gyerkőc a filmről kijövet pontosan tudja, hogy melyik ABC-be kell menni Jégkorszakos matricáért, mit kell venni Jégkorszakos ajándékért sőt még azt is, hogy most éppen melyik autómárka hirdeti magát a Motkánnyal.

 

Az egyik legerősebb rajzfilm franchise-sá nőtte ki magát a Jégkorszak, amelynek sikere abban rejlik, hogy tényleg a teljes családnak szól. Olyan szokatlan elemeket vonultatva fel, mint a Motkány története a történetben. Egy folyamatos börleszk forrás, ami felvillanyozza a nézőt. De a gyapjas társaság is ügyel arra, hogy 5 percenként legalább egy felnőtteknek szóló poént elsüssenek.

 

Az, hogy az első rész bemutatása óta eltelt 10 év alatt mennyit változott a technika azt jól mutatja, hogy már semmi elnagyoltság nincs a vásznon. Minden egyes szőrszálat külön látunk, a bundák fényesek és élethűen lengenek a szélben.

Hogy a történet kezelésről is írjak néhány szót. A Jégkorszak road movie volt az első alkalommal, lett a második esetben, a harmadik résznél és most is az. Az, hogy a Blue Sky-nál mennyire tudják a tutit jól példázza, hogy míg a harmadik résznél a gyerekek örök kedvenceit a dinókat szedtél elő, addig most a kalózokon volt a sor. Csak óvatosan merem megjósolni a jövőt, ugyanis ezen mezsgyén haladva jöhetnek még az autók és a robotok. Ha a készítők ugyanis tuti biztosra akarnak menni akkor, Sid-ék az 5-részben robotokkal fognak csatázni.

 

Na de vissza a történethez. Már a harmadik epizódnál is gond volt a sok szereplő. Nehezen tudták őket mozgatni a forgatókönyvírók. Most pedig még tovább nőtt a csorda. Ha elérjük a 6-7 részt, akkor már több főszereplője lesz a Jégkorszaknak mint a 101 kiskutyának. Nem is lehetett ezt máshogy megoldani, mint a súlyozással. A két oposszum Robsz és Eddie például már csak egy kis légypiszoknyi szerepet kap. Az új karakterek ehhez képest sokkal nagyobb rivaldafényt élveznek. A nagyi például remek szereplő lett. Duplán annyira lökött mint Sid.

 

Egyébként a történet szörnyen paneles. A jó elnyeri jutalmát, a rossz megbűnhődik, a barátok egymásra találnak, a feladott személyiség újra felértékelődik és így tovább. Korábban pont ez volt a Jégkorszak filmek erénye, hogy nem voltak benne hollywood-i panelek. Mostanra azonban ez is megdőlni látszik. A betétdal szerepeltetésével ugyan ez a helyzet. Úgy dalolnak a szereplők mint egy harmadrangú matinéban. Én kérek elnézést!

 

Ezekkel a szépséghibákkal együtt azért a 4. részt megélt Jégkorszak összességében maradt az ami az elején volt. Egy jópofa, családi animáció, amin kicsik és nagyok jókat derülnek, de komoly fordulatot, vagy a korábbi epizódok túllicitálását senki ne várja.