Ígéretesnek látszott az idei sci-fi termés. A Feledés, bár engem nagyban emlékeztetett egy korábbi alkotásra, a magyar mozinézőket mégis elkápráztatta és a stúdiónak is beváltotta a film bevételeihez fűződő ábrándokat. Az pedig egy külön hab volt a tortán, hogy a film valami eszméletlen dizájnos volt.

A Föld után pont mindenben az ellentettje Tom Cruise „sci-fi szezonnyitó” darabjának. Az egész film pont olyan mind látványra, mind CGI-re, mind jelmezre, mind színészi játékra, mintha a Film+ egyik délutáni matinéjába csöppentünk volna és a megaoctopus éppen a gigashark ellen készülne harcba, eldöntve ezzel a Föld további sorsát. És ezzel el is érkeztünk az első logikai bukfenchez a Földhöz.

A sztori szerint a Föld több ezer vagy csak ezer éve – ez nem derül ki pontosan – lakatlan, mert a annyira szétbarmoltuk mi emberek, hogy el kellett hagynunk. Az nem derül ki, hogy mi is volt az oka az evakuálásnak, de a magára hagyott Földön az ember már nem él meg csak úgy, mintha természetes közege lenne. Mert a bolygó az ember ellen fordult, gyilkos állatokat fejlesztett – egy vagy pár ezer év alatt, ami szép teljesítmény, mert az evolúciónak több millió év kellett hozzá – és még a levegőt is lélegezhetetlenné tette. Hát ide pottyan vissza a Smith család egy űrbaleset miatt. A fapados űrjárművüket elnézve az is szép teljesítmény volt, hogy egyáltalán fel tudtak szállni.

Nos, haladjunk tovább a logikátlan, mégis következetesen a filmen végigfutó további szemet szúró baromságon. Az emberi faj annyira fejlett, hogy űrutazik, több millió kilométert az űr végtelenjében, sőt új bolygókat hódít meg, sőt egyetlen embert sem hátrahagyva kipucolja a Földet, ugyanakkor egyetlen árva lőfegyverük sincs, az idegen által ránk szabadított – az nem derül ki, hogy kik azok az idegenek és miért bökjük a csőrüket – szörnyek kiiktatására. Helyette egy mindenféle alakot ölteni képes szablyával, nyiszálják őket azok a (dárt) védőrők akik, képesek a félelemet legyőzve, szellem üzemmódba kapcsolni és jól kifingatni a rohadékokat. Mert ezek a szörnyek nem látnak, nem hallanak, nem szagolnak csak és kizárólag a félelemet érzékelik, de azt nagyon és így nyírják ki szegény védtelen embertársainkat.   

Will Smith a legtökösebb legény a gáton, aki rájött, hogy hogyan tud, nem félni, de ahogy a film további részeiből kiderül, sikerült neki minden érzelmet kiirtani magából, és Steven Segali egykifejezéses arccal végignyomja az összes jelenetét. Jaden Smith megmutatta a Karate Kidben, hogy tud ő. Mindenki oda volt azért a filmért és érte is. Ám most ő is annyira harmatgyenge, mint a magyar gazdaság és idegesítően hozza a nyámnyilát. Amit azért sem értek, mert a film elején pont az derül ki, hogy mennyire penge kadét ő, akit hajszál választ el attól, hogy (dárt) védőr legyen. Aztán eltelik 10 perc és máris összecsinálja magát az első szellőtől. Bár érthető, hogy kellett a filmbe jellemfejlődés, de így ez nem jött át.

Ha már a színészi játék nem nyűgözött le, ott lett volna a történet soksíkúsága. De nem, annyira végtelenül, parafadugósan egyszerű volt, hogy a film felénél már alig vártam, hogy túlegyünk rajta.

Agyaltam rendesen, hogy a sokat ígérő trailerek után miért bukott a film meg a tengerentúlon. Az elmaradt reklámkampány, Will Smith tompuló csillogása vagy sci-fi csillagának leáldozása lehet-e a háttérben? Megnézve az After Earth azonban rájöttem: maga a film annyira érdektelen, hogy kijőve a moziból otthon 3 Sopranos részt kellett megnéznem, hogy el tudjam mondani, élményt kaptam a mozgóképtől.

A sok-sok bénázás és Zs filmeket idéző húzás után azért egy jó periódust mégis említenék a filmből: Jaden és a szörny találkozása, igazi körömrágós, székből megugrósra sikeredett. Az a jó 5 perc valóban penge volt. Na nézzük kinek ajánlom a filmet és kinek nem.

Akinek ajánlom: Bear Grills rajongóinak. Hiszen mi más is lehet tökösebb túlélőtúra, mint egy ízzig-vérig az emberhúsra és vérre áhítozó Pandora Föld nevű bolygón végigcaplatni.

Akinek nem ajánlom: Bármiféle logikai képességgel és evolúciós elméleti tudással megáldott ember egyednek. Aki tudja, hogy a 3 méteres madarak az embernek nem tesznek szívességet. 

A Forbes amerikai gazdasági hetilap által kedden közzétett lista szerint Cruise bevételei 2011. május és 2012. május között kétszeresen meghaladták a második helyre került Leonardo DiCaprióét és Adam Sandlerét, akik 37 millió dollárt kerestek az elmúlt időszakban.

A Forbes szerint a kedden 50. születésnapját ünneplő Cruise különösen sikeres évet zárt a Mission: Impossible – Fantom protokoll című filmje decemberi bemutatásának köszönhetően. A mű több mint 700 millió dollárnyi jegybevételt hozott a moziknak világszerte.

DiCaprio bevételei viszont csökkentek azt követően, hogy 2010-ben az Eredet című filmje hatalmas, 825 millió dolláros kasszasiker volt, ugyanakkor a J. Edgar – Az FBI embere című utolsó filmje nagy csalódást okozott a jegybevételek terén.

A negyedik helyre Dwayne Johnson korábbi profi pankrátorbajnok került, aki 36 millió dollárt keresett filmjeivel, az ötödik Ben Stiller lett 33 millió dollárral.

Az első tíz legjobban fizetett színész között van még Sacha Baron Cohen, Johnny Depp, Will Smith, Mark Walberg, Taylor Lautner és Robert Pattinson.

]]> https://popcorn.blogin.hu/2012/06/01/kivagtak-a-kinara-rossz-fenyt-veto-reszeket-az-uj-men-in-blackbol/ Fri, 01 Jun 2012 10:48:25 +0000 http://popcorn.blogin.hu/?p=3916 Bővebben... →]]> Kivágták a helyi cenzorok szerint Kínára rossz fényt vető részeket a távol-keleti országban mozikba kerülő Men in Black – Sötét zsaruk 3. című sci-fiből.

A The Daily Telegraph szerdai online beszámolója szerint mintegy 13 perccel kurtították meg a produkciót az éles szemű cenzorok: megvágták azt a jelenetet, amelyben Will Smith titkos ügynökként kitörli a körülötte álló kínaiak fejéből a földön kívüliekkel kapcsolatos emlékeket, és az a két jelenet is nem kívánatos lett, amelyben alienek kínai éttermi munkásként tűnnek fel.

A Kínába eljutott amerikai kasszasikereknek számolniuk kell a hasonló beavatkozásokkal. A Karib-tenger kalózai egyik epizódjából eltűntek a kínai kalózok, a Mission: Impossible egy részéből pedig egy párbeszéd kínai utalásai repültek.

Miközben kínai koprodukcióban egyre több nagyköltségvetésű amerikai film születik, az alkotóknak számolniuk kell azzal, hogy – hacsak kedvező színben nem tüntetik fel a kínai szereplőket – a produkció fennakadhat a kínai állami cenzúrán. A filmesek tapasztalata szerint a tabuk sora olyan hosszú, hogy mindet tekintetbe venni szinte képtelenség. Egy alkalommal azért kellett kicserélni egy szereplő nevét, mert az egykori kínai vezető, Teng Hsziao-ping becenevével egyezett – idézte a kínai produkciókkal foglalkozó Robert Caint, a Pacific Bridge Pictures partnerét a brit napilap online kiadása.

Cain ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a cenzorokkal is lehet tárgyalni, különösen, ha egy film árnyaltabban bánik a karakterekkel és észlelhető bizonyos egyensúly a rossz és a jó kínai hősök között.