Bár az észak-amerikai mozikban a várakozásoktól elmaradva nyitott a Paul Rudd főszereplésével készült film (60-65 millió dollárt vártak tőle), a nemzetközi piacokon – ezen a hét végén 37 országban mutatták be – 56,4 millió dollárt hozott, jóval többet, mint az Amerika kapitány vagy a Thor.

A világ legkisebb szuperhőse így letaszította a jegybevételi lista éléről a Minyonok (Minions) című rajzfilmet, amely múlt heti bemutatásakor az animációk minden idők második legnagyobb nyitó hétvégi jegybevételét hozta. A rajzfilm ezen a hétvégén 50,2 millió dolláros jegybevétellel zárt, és eddig 216,7 millió dollárt forgalmazott az észak-amerikai mozikban.

Felülmúlta viszont a várakozásokat az Amy Schumer főszereplésével készült Kész katasztrófa című komédia, amelynek forgatókönyvét is Schumer írta. A Universal stúdió 35 millió dolláros költségvetésű filmjétől 20 millió dolláros nyitóhétvégét várt, ám a becslések szerint a jegybevétel elérte a 30,2 millió dollárt.

A Pixar és Disney Agymanók című animációja került a box-office lista negyedik helyére 11,7 millió dollárral, ami azt jelenti, hogy bemutatása óta már 306,4 millió dollárt forgalmazott a hazai mozikban és 490,1 millió dollárt globálisan.

A Jurassic World lett az ötödik 11,4 millió dolláros jegyeladással, ami a Universal számára 611,1 millió dolláros hazai bevételt jelent, nemzetközileg pedig 1,513 milliárd dollárt, amely minden idők negyedik legnagyobb jegybevételét jelenti.

-mti-

Klikk a cikkbe és jönnek a filmcímek is.

2016. május 6.

2016. november 4.

2017 május 5.

2017. július 28.

2017. november 3.

2018. május 4/2019 május 3.

2018. július 6.

2018. november 2.

Az egész egyébként 2012-ben kezdődött, amikor Pete Frates megtudta, hogy egy különleges, gyógyíthatatlan betegsége van, mely befolyásolja sorsát, sportkarrierjét. Pete ma már sajnos beszélni sem tud, és épp ezzel keződött a jegesvödör videók terjedése. A közösségi hálón megkérte pár ismerősét, hogy tegyenek meg helyette valamit: öntsék le magukat egy vödör jeges vízzel. Az első „Icebucket Challenge” videók készítői szerették volna azt, ha mások is csatlakoznának. Így a játékban részt vevőknek azon túl, hogy egy vödör jeges vizet kell a fejükre önteniük, meg kell kérniük ismerőseiket, hogy 24 órán belül töltsenek fel egy hasonló videót a közösségi oldalakon. Ha ez mégsem történne meg, akkor a kinevezett embernek adakoznia kell (bármennyit, de van aki szerint ez minimum 100 dollár) az ALS kutatásának, gyógyításának javára. Az amerikai sportvilág szinte azonnal reagált a kihívásra főleg azért, mert az ALS egyik áldozata Lou Gehrig baseball sztár volt 1942-ben – írja tájékoztatásul a socialdaly.com.

Ebbe a játékba csatlakozott a minap mindannyiunk kedvenc Vasembere, Robert Downey Jr. aki, teljesítve a jeges vödör kihívást azonnal Thornak passzolta tovább a labdát. Chris Hemsworth sem ijedt meg egy kis hidegvíztől, a felkérés pedig most Jeremy Rennernél, vagyis Sólyomszemnél, Chris Evasnél vagyis Amerika kapitánynál és Mark Ruffalonál vagyis Hulknál pattog tovább.

Ami a DC Comicsnak Bob Kayne, az a MARVEL-nek Stan Lee. Az Ember becenévre hallgató író segítségével sok képregényfigura kapott újra szárnyra és születtek meg újak. 1939-ben mint asszisztens került a MARVEL elődjéhez és a kezdetben csak ceruzákat faragó és tintát törlő segédből később a képregényipar mamutcégének feje lett, amelynek egyébként még mindig tiszteletbeli elnöke.

Thor, Lee és Hulk a ’70-es évek Incredible Hulk tv sorozatban

A ma 91 éves, szellemileg még mindig toppon lévő Lee első nagy dobásában felrázta Amerika Kapitány figuráját, majd olyan karaktereket talált ki, mint például Hulk, Thor, Vasember, X-men, Fantasztikus Négyes, Dr. Strangle, Pókember, Fenegyerek.

MARVEL hősök

Stan Lee névmemóriája híresen csapnivaló, ezért is adott általában alliteráló neveket a karaktereknek, mint többek között Peter Parker (Pókember), Susan Storm (Láthatatlan lány), Reed Richards (Mr. Fantasztikus), Bruce Banner (Hulk), Matt Murdock (Fenegyerek), Scott Summers (Küklopsz).

Az író saját sikerét egyik visszaemlékezésében abban látta, hogy egyfajta kommunikációba kezdett az olvasókkal. Levelező rovatot indított a képregényfüzetekben, ahol a rajongók feltehették kérdéseiket, sőt olykor egy-egy sztori kapcsán saját ötleteiket is megoszthatták a befejezést illetően. Lee egy másik fontos dolognak azt tartotta, hogy a konkurensekkel ellentétben, ő a szuperhőseit valós helyszíneken helyezte el. Az egyik legfőbb ilyen hely New York volt. A füzetekben rendre jelentkeztek azok a terek és utcák, amiket az olvasók is jól ismerhettek.

Stan Lee és a Pókember

A MARVEL filmek újkori történetében, a 2000-es első X-Men filmben cameozott elsőként Lee. Azóta egy hagyomány, hogy mindig feltűnik egy pár másodpercre az egyes filmekben. A video bloggerek pedig előszeretettel vágják össze nyúlfarknyi szerepléseit egy montázzsá. Íme, az egyik legfrissebb.

Olyan atmoszférával rukkolt elő a Thor: Sötét világ, amivel megkockáztatták a készítők, hogy pengeélen táncoltatják a pörölyös hőst a fogyaszthatóság és az underground között. A vállalkozás bejött, valami olyant kapunk, ami ott lebeg a Gyűrűk ura féle fantasy és a Csillagok Háborúja diktálta sci-fi között, a film pedig ezzel együtt meg tud maradni a saját maga alkotta szabályok között.

Amióta a MARVEL kijött az első Vasember filmmel és egyazon évben a Hihetetlen Hulkkal, azóta ontja magából a legnépszerűbb (és általa még mindig birtokolt jogú) képregény karaktereinek jobbnál jobb filmjeit. A legnagyobbat kétségtelenül a Vasember akasztotta, de hogy a múlt nyáron össze tudta trombitálni a szuper csapatnak számító Bosszúállókat az is kellett, hogy az egyes karakterek filmjei többé kevésbé kapcsolódjanak egymáshoz előbb utóbb metszésbe kerüljenek. Amíg korábban az idei év első filmje a Vasember 3 egy kicsit lazábbra vette ezt a fajta köteléket, addig a Thor – Sötét világ már jobban beleilleszkedik a MARVEL újabb grandiózus tervébe a Phase 2-be. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennek a filmnek nincs épkézláb eleje és vége, ez is pontosan megállja a helyét egy külön sztoriként.

A sztori ezúttal – csak úgy mint a Vasember 3 esetében – New York után folytatódik. Thor immár nem az a forrófejű, tesztoszteron báró, mint akit az első filmben megismertünk, hanem sokkal megfontoltabb, bölcsebb és körültekintőbb. A bajok akkor kezdődnek, amikor az univerzum egy régi ellensége új erőre kap és olyan sötétséget szabadítana az egész mindenségre, hogy olyant még senki sem látott. (Mondjuk a sötétség alapvető tulajdonsága, hogy nem lehet látni.) És innentől kezd el izgalmas lenni a történet. A filmben ugyanis Thor két frontot nyit vagy legalábbis nehéz azt eldönteni, hogy hol húzódnak az ellenség határai, amikor végső elkeseredettségében kiengedi a cellájából Lokit. A kedvenc bad ass mother fucker fél istenünk pedig hozza a már több film óta rá jellemzőt. Ármányt, cselszövést, csapdákat, trükköket és a szája szegletében húzódó cinkos mosolyt, amitől a lányok olvadni kezdenek.

Azt a fajta filmet sikerült összehoznia a stábnak, ami nem az elsőtől az utolsó percig kiszámítható, hanem éppen olyan csavarokkal tartogat, amire a néző a legkevésbé sem számít. És bár Loki ismét megpróbálja ellopni a showt, azért a Thor megformáló Chris Hemsworth magabiztosan hozza a pörölypörgető félisten szerepét. Ha a színészek viszonylag kis teret is kapnak a képregényekből ismert karakterek miatt, a látványnál kapott szabadabb kéz kiéli a kreativitását. Az egyes világok látványa ugyanis olyan markánsan szeparálódik el mint a Star Wars univerzumban. Amikor pedig a végső nagy ütközetben ugrálunk közöttük, akkor az első részből ismert régi ismerősök is visszaköszönnek.

A Thor második részét valaki egyenesen a képregényfilmek Keresztapa II-jének pecsételte. Ezt azért én meghagynám a Sötét lovagnak. Az azonban biztos, hogy a Sötét világ olyannyira unikum ebben a témában, hogy a jegyet váltók mindegyike minőségi szórakozást kap majd a pénzéért. A MARVEL pedig ezzel a filmmel mozdult el igazán a fantasy/sci-fi világa felé. Kellett is ez a lépcsőfok, hiszen a következő év augusztusán bemutatásra kerülő Galaxis őrzői már teljes egészében egy idegen világban játszódik.

Összegezve tehát a Thor 2 egy minden képregényfogyasztó igényét kielégítő alkotás és azoknak is szórakozást nyújt majd, akik nyitottak a fantasy és sci-fi keveredésére. Tökéletesen szórakoztató és szájtátásra kényszerítő 112 perc.

Azt pedig nem kellene leírnom, hogy emberek MARVEL filmről van szó, így az utolsó betű legördüléséig mindenki maradjon a helyén, mert le fog maradni az extra jelenetekről, amiből ebben az esetben kettő is terítékre kerül. Ezekből pedig az első a következő nagy MARVEL felvonás egy újabb építőkockája.

Akinek ajánlom: Nem kérdés, a képregényrajongók imádni fogják. Thor pörölye most nagyobbat üt mint valaha. Nem fogsz tudni aludni!

Akinek nem ajánlom: Nyugdíjba vonult vasgyári dolgozóknak, akiket a kalapács látványától is a szívszélütés kerülget. 

November 14-én mutatják be a hazai mozik a Thor Sötét világ című Marvel filmet. A képregényhős legendás fegyvere a Mjölnir minden geek álma, ám van olyan akinek fegyverkovács szaktudása az álmot valóra váltotta. Tony Swatton kezében már rengeteg képregényhős ikonikus fegyvere elevenedett meg, így például Amerika kapitány pajzsa vagy a Rozsomák (igen, nem Farkas) karmai is. Most a Mjölnirnek ugrott neki, hogy ő is lóbálhassa a pörölyt. Az elkészítést gondosan dokumentálták.

Szombathelyen is lehet egyébként Marvel hős fegyverzettel találkozni. A Pistons Pub falán ott díszeleg Amerika Kapitány pajzsa, ami szintén igazi fémből lett kovácsolva.

Bár a hősök egy kis trükkel lettek felrakva a fotóra, a pajzs bizony eredeti