Nem is értem eddig miért nem jutott eszébe egyetlen magyar forgalmazónak sem, hogy régi nagy klasszikus filmeket újra bemutasson a mozivásznon. Hála a Pannónia Entertainmentnek, ez az űr is stoppolva lett. Nemrégiben az Alient, a Hard day’s nightot és az Alienst nézhettük újra, most pedig a sci-fi világ egyik alappillére nézhető újra. Hölgyek, urak (dobpergés), jöhet a 2001:Űrodüsszeia.

A filmet eredetileg 1968-ban mutatták be, Magyarországon azonban csak 1979-től kezdték el forgalmazni. Ez különösen annak fényében nosztalgikus, hogy mostanság fel vagyunk háborodva mi, mozi nézők, ha egy filmet a világpremier után egy héttel kapunk csak meg. A filmmel kapcsolatban nagyon sok érdekesség látott azóta napvilágot, például, hogy mivel a forgatáskor még nem volt űrből fényképezett kép a földről, így a látványterezőknek sokat kellett a fantáziájukra bízni. Vagy, hogy például a Holdra szállást segítő tudományos eszközöket vették alapúl a film látványterveinél. Az pedig azóta már tény, hogy Kubrick egyetlen Oscar-díját pont ezért a filmért, a vizuális effectekért kapta.

 A csontos űrhajó

Nem tudom egy közel 40 éves filmnél lehet-e spoilerkedni, de minden esetre elnézést kérek, ha valamit előre ellőnék.

Kubrick filmje nem csak attól volt zseniális, hogy egyfajta realisztikus képet próbált festeni a 2000-es évek űrutazásairól, hanem mindezt ötvözte egy az emberiséget folyton foglalkoztató, örök kérdéssel. Vagyis, hogy mi végre lettünk emberré és ebben valóban csak a természet evolúciós változásai játszottak közre, vagy valamiféle külső erős is közreműködött. (Hogy ez mennyire napirenden van még mindig, azt jól mutatja a 2012-es Prometheus alaptörténete is.) Kubrick olyan képi megjelenítéssel dolgozott, ami forradalmi volt. A látványvilággal alkotott történetmesélés mérföldkövének számító Csillagok háborúja is csak 9 évvel az Űrodüsszeia után jött ki. Itt pedig már elképesztő ritmusérzékről tanúságot téve, komolyzenei taktusra repkedő űrhajót, mókuskerékszerűen kihasznált űrhajóbelsőt és csontból „átranszformált” űrszerkezetet láthatott a mozi néző a vásznon.

Arról nem is beszélve, hogy mindez a mesterséges intelligencia felbukkanásával egy sokak által remélt, ugyanakkor mégis borús jövőképet festett. Ahol az emberiség saját ellenségének megalkotásával ássa meg saját sírját, hogy végül visszajusson bölcsőjének ringatóihoz. (Valami ilyesfélét vizualizált egyébként Nolan a Csillagok között-el is.)

Az Űrodüsszeia kompja az 1999-es Star Wars : Baljós árnyakban

Nem véletlen tehát, hogy a sci-fi – legyen az akár film, vagy regény, esetleg animáció – a továbbiakban rengeteget merített Kubrick és Clarke közös művéből, ami 1968-tól kezdve hagyott nyomot a popkultúrán. Aki pedig eddig nagy vásznon nem látta még a fekete monolit ragyogását, ne habozzon, a Savaria moziban csütörtöktől újra műsoron a 2001: Űrodüsszeia.

Spielberg korábban is feldolgozott már egy Kubrick-filmtervet. A 2001-ben forgatott A.I. – Mesterséges értelem című sci-fije Kubrick egy évtizedekkel korábban megírt szinopszisából indult ki.
Az 1999-ben elhunyt Kubrick a hetvenes években megszállottan kutatta Napóleon életét filmje forgatókönyvének megírásához. Stúdióvezetőkhöz szóló, 1971-ben kelt levelében a Dr. Strangelove és a 2001: Űrodüsszeia rendezője úgy fogalmazott: bár lehetetlen megmagyaráznia, mire készül, annyit elárulhat, hogy a világ legjobb filmjén dolgozik.

A levelet a Los Angeles Megyei Képzőművészeti Múzeum állította ki a rendező munkásságát az Egyesült Államokban első ízben bemutató retrospektív tárlat keretében. A perfekcionista rendező valamennyi filmjére egy kutató alaposságával készült: a forgatás minden részletét kidolgozta, mielőtt a kamerában el kezdett volna peregni a filmszalag.

A gyűjtemény része a levél, amelyben Kubrick Oskar Werner osztrák színészt kérte fel Napóleon-filmje főszerepére, és Audrey Hepburn udvarias elutasító válasza is olvasható, amit a rendező szerepajánlatára adott.
Kubrick végül finanszírozási nehézségek miatt állt el a Napóleon-produkciótól.
Spielberg a BBC értesülése szerint a Kubrick családdal egyeztetve forgatja a mini szériát.

-mti-

Tarr Béla 1994-ben bemutatott Sátántangó című filmalkotása a 35. helyet kapta a szavazatok alapján. Az ötven legjobb között nem szerepel más magyar film.

A BFI honlapján (www.bfi.org.uk) közzétett eredmény szerint ötven év után először szorult ki az első helyről Orson Welles Aranypolgár című filmje, amelynek helyét az idei szavazatok alapján Alfred Hitchcock Szédülés című alkotása foglalta el. 

Az első tíz film között szerepel még sorrendben Ozu Jaszudzsiro Tokiói történet, Jean Renoir Játékszabály, F.W. Murnau Virradat, Stanley Kubrick 2001: Űrodisszeia, John Ford Az üldözők, Dziga Vertov Ember a felvevőgéppel, Carl Dreyer Szent Johanna – Jeanne D’Arc, valamint Federico Fellini 8 1/2 című filmje.

Az ötven legjobb listájára alig került XXI. századi produkció. A legfiatalabb alkotás David Lynch Mulholland Drive – A sötétség útja című thrillere 2001-ből, amely a 28. helyen szerepel.

]]>