Ami a DC Comicsnak Bob Kayne, az a MARVEL-nek Stan Lee. Az Ember becenévre hallgató író segítségével sok képregényfigura kapott újra szárnyra és születtek meg újak. 1939-ben mint asszisztens került a MARVEL elődjéhez és a kezdetben csak ceruzákat faragó és tintát törlő segédből később a képregényipar mamutcégének feje lett, amelynek egyébként még mindig tiszteletbeli elnöke.

Thor, Lee és Hulk a ’70-es évek Incredible Hulk tv sorozatban

A ma 91 éves, szellemileg még mindig toppon lévő Lee első nagy dobásában felrázta Amerika Kapitány figuráját, majd olyan karaktereket talált ki, mint például Hulk, Thor, Vasember, X-men, Fantasztikus Négyes, Dr. Strangle, Pókember, Fenegyerek.

MARVEL hősök

Stan Lee névmemóriája híresen csapnivaló, ezért is adott általában alliteráló neveket a karaktereknek, mint többek között Peter Parker (Pókember), Susan Storm (Láthatatlan lány), Reed Richards (Mr. Fantasztikus), Bruce Banner (Hulk), Matt Murdock (Fenegyerek), Scott Summers (Küklopsz).

Az író saját sikerét egyik visszaemlékezésében abban látta, hogy egyfajta kommunikációba kezdett az olvasókkal. Levelező rovatot indított a képregényfüzetekben, ahol a rajongók feltehették kérdéseiket, sőt olykor egy-egy sztori kapcsán saját ötleteiket is megoszthatták a befejezést illetően. Lee egy másik fontos dolognak azt tartotta, hogy a konkurensekkel ellentétben, ő a szuperhőseit valós helyszíneken helyezte el. Az egyik legfőbb ilyen hely New York volt. A füzetekben rendre jelentkeztek azok a terek és utcák, amiket az olvasók is jól ismerhettek.

Stan Lee és a Pókember

A MARVEL filmek újkori történetében, a 2000-es első X-Men filmben cameozott elsőként Lee. Azóta egy hagyomány, hogy mindig feltűnik egy pár másodpercre az egyes filmekben. A video bloggerek pedig előszeretettel vágják össze nyúlfarknyi szerepléseit egy montázzsá. Íme, az egyik legfrissebb.

Jean-Christophe Ogier francia képregényszakértő a France Info hírrádióban „a kortárs képregény legnagyobb szerzőjének, a képregény Michelangelójának” nevezte Moebiust, akit „csodáltak az amerikaiak, tiszteltek a japánok, és aki saját hazájában is profétának bizonyult”. „Elképesztő képzelőerővel rendelkező grafikai zseni volt” – hangsúlyozta a szakértő.

Az 1938. május 8-án a Párizs-közeli Nogent-sur-Marne-ban született grafikus 18 éves korában a divat és a reklámok világában kezdte publikálni első rajzait. A párizsi Iparművészeti Főiskola elvégzése után harcolt az algériai háborúban, ahonnan hazatérve a Spirou magazinban közölte első vadnyugati sorozatát, majd a Pilote magazinban 1963-ban elindította Jean-Michel Charlier íróval közösen a Blueberry hadnagy vadnyugati történeteit bemutató képregénysorozatát. Ez a sorozat hozta meg számára az ismertséget.

Moebius nevét a legtöbben az Arzach és a L,Incal sorozathoz, az Alejandro Jodorowskyval közösen létrehozott tudományos fantasztikus könyvekhez és képregényekhez kötik, amelyeket a hatvanas évek végétől illusztrált. Ezekhez kölcsönözte magának a Moebius művésznevet egy német matematikustól.

Karrierje során Moebius valamennyi jelentős francia képregénysorozatban dolgozott, s szinte egyedüli európaiként a franciától teljesen eltérő képregénykultúrájú Japánt is meghódította, miután a mangák jelentős hatással voltak rá, valamint Stan Lee amerikai képregényrajzolóval is jelentek meg közös munkái.

Moebius nevéhez fűződik A nyolcadik utas: a Halál, Tron, A mélység titka, Az ötödik elem című hollywoodi szuperprodukciók látványvilága is.

Magyarországon elsősorban az 1982-ben készült Az idő urai című francia-magyar sci-fi rajzfilm-koprodukció nyomán lett ismert, amelynek ő rajzolta a látványterveit, s amelyeknek lényeit a Pannónia Filmstúdióban keltették életre.

A párizsi Cartier kortárs művészeti alapítvány 2010-ben hatalmas életmű-kiállítással tisztelgett munkássága előtt.

Minden estere Conan egyelőre gyengén muzsikál, hiszen 10 millió dollárral nyitott, ami alig alig szárnyalja túl 1982-es eredetijét.