Leo és a medve

A visszatérő – Na végre! – sóhajt fel az egyszeri moziba járó. Mert ugye mindannyian azt gondoljuk, hogy ez lesz az a film, amiben Leonardo DiCpario végre Oscar díjas alakítást hoz össze. Hát ez majd később meglátjuk, az azonban biztos, hogy a Birdmannel kiugró sikert elérő Alejandro González Inárritu ebben is a filmben is hű marad önmagához. Leonardo pedig, nagyon, de nagyon megszívja. A filmet mind a két szombathelyi mozi játssza.

iMozi

Steve Jobs – Hát ha van vallás, ami nem vallás, de mégis olyan fanatikusak a követői, hogy bármit megtennének az egyes termékekért, akkor az az Apple. Ez pedig elég érdekesen, mivel annak idején Jobs célja az volt, hogy mindenkinek elérhető legyen az Apple termékek széles skálája, közben pedig az áraik az egekbe szöktek. Hogy hogyan is történt ez, azt mutatja be, a zseniális Danny Boyle és a forgatókönyvet jegyző Aaron Sorkin. A színészek se semmik ám. Michael Fassbender, Kate Winslet, Seth Rogen és Jeff Daniels a lista élén. Savaria moziban lehet keresni.

Tinédzser lány kell az ufók ellen  

Az 5. hullám – Elsőre semmi nagy durranásnak nem tűnik ez a film. Egy újfajta környezetbe dobott young adult movie. Ahol ezúttal hősünknek, vagyis hősnőnknek az idegenekkel kell felvenni a harcot. Az eddigi értékelések alapján nem lesz belőle filmklasszikus, de 7. osztálytól gimi negyedikesekig bőven jó lehet egynek. Cinema Cityben nézhető a film.

Mint a katonaságnál 

A kórus – Érdekes egy film ez a Kórus. Mert igazából egy olyan régi iskolát mutat meg, ami tisztességre, munkára és szorgalomra nevelte a gyerekeket. (Bezzeg a mai fiatalok!) Hogy miként lehet egy útját és önmagát kereső fiút „betörni”, ezt mutatja meg ez a film. Bár egy kicsit aggódok, hogy az ilyenkor szokásos sablonok sorra előkerülnek majd. A filmnek az esélyt a Savaira moziban lehet megadni.

Anime-varázslat 

A fiú és a szörnyeteg – Mamorsu Hosoda új filmmel jelentkezik. Az alkotás pedig szépen simul abba a sorba, amit eddig a japán alkotóktól megszokhattunk. Ezúttal egy koldus fiú történetébe kapunk betekintést, akiért egyszer csak átjön egy párhuzamos világból egy szörny, hogy magával vigye, és méltó utódjának képezze ki. Savaria moziban lehet barangolni a szörnyvilágba.

Seth Rogen neve nem mindenkinek cseng ismerősen, de ha azt mondjuk, hogy a csávó az Ananász Expresszből vagy a Felkoppintva című filmből, akkor mindenkinek felsejlik a kicsit pufi, göndör hajú csávó, aki minden egyes filmjében egy nagy dumás, kicsit looser de mégis tökös figurát hoz. Ő az aki nem csak színészként, de forgatókönyvíróként is jegyzi az Itt a vége című apokolipszis-vígjátékot.

A stílus legalább annyira különc mint maga a film. A szereplők gyakorlatilag saját magukat karikírozzák ki ez pedig egy home movie feelinggel párosulva ott lebegteti az alkotást a gagyi és a minőségi szórakozás határa fölött. Ami végül is nálam a minőség felé billent el, de csakis egy ízeltlábú pénisz méretnyit.

A történet szerint Seth Rogen és haverja Jay Baruchel egy laza Los Angeles-i délutánon átruccannak egy sztár partyra James Francohoz, miközben odakint váratlanul elszabadul az apokalipszis. Démonokkal, világégéssel és a teljes pusztulással. A népes vendégseregből, pedig mindössze egy maréknyi kan marad életben – még szegény Rihanna is kileheli a lelkét -, akik aztán egymás agyára menve próbálnak meg túlélni. A színészvilág arany ifjú tagjai azonban nem szoktak hozzá a mindennapok megpróbáltatásaihoz, ez pedig sok kalamajkát okoz a továbbiakban.

Egy szempontból mindenképpen újítottak a filmben. Végre nem ugyanazokkal a szakállas poénokkal operálnak az alkotók, hanem mernek olyan pofátlanok lenni, hogy a saját maguk szórakoztatására megejtett szkeccseket nyomják le a néző torkán. Hogy ez mennyire működik? Az esetek többségében nagyon is. Elenyésző százalékban azonban nem nagyon. Érdekesség, hogy a fim párbeszédeit csak elenyészően írták meg, nagyrészt úgy improvizálták a színészek és bár ez az avatott fül számára érezhető, abszolút nem lesz ettől lapos a film.

Az biztos, hogy ehhez a filmhez egy kicsikét le kell menni kutyába, hogy szórakozni tudjunk rajta, így én azt jósolom, hogy nem fogja letaszítani a trónjáról az idei év vígjátékának kikiáltott Családi üzelmeket. Ám aki jegyet vált rá, az láthatja a mai hollywoodi színészgenerációt saját görbe tükre előtt. Egy hangyányit pedig önmaga a díszes társaság avatott tagjának érezheti magát.

Ami nagyon jó az Itt a vége című moziban, hogy megmutatja, hogyan lehet kevés pénzből, egy kis kreativitással épkézláb mozit farigcsálni és közben pedig jót nevetni saját magunkon.

Akinek ajánlom: Akik szeretik a vígjátékokat és kíváncsiak az Ananász Expressz folytatására.

Akinek nem ajánlom: Démon péniszektől irtózó besavanyodott ‘N Sync rajongóknak.