Eddig még sosem volt olyan év, hogy a Pixar istálló két egész estés filmmel is kijött. Hát most, hogy leálltak – legalábbis csak egy ideig, mert jövőre máris jön a Némó nyomában második része – a folytatásokkal,, és a Szörny Egyetem után úgy döntöttek, inkább az eredeti ötleteket tolják, volt idő betárazni. A nyári mozinak kiadott Agymanók kapcsán egyszer már nyugtáztuk, hogy ismét minden rendben a kedvenc animációs stúdiónk háza táján, de most a Dínó tesó még további bólogatásra késztetett minket. Az animáció non plusz ultrája továbbra is az olvasólámpás társaság.

A film sztorija röviden annyi, hogy a dínókat vagyis a Földet elkerülte az a bizonyos meteorit, ami kipusztította volna az őshüllőket, ez pedig lehetővé tette a fajok tovább fejlődését. Az egyes dínók pedig különböző módon kezdtek el civilizálódni. Van olyan, aki gazdálkodni kezdett, van olyan, aki állattenyésztéssel foglalkozik és akad olyan is aki csak simán bandita lett és mások jussát szerzi meg magának. És itt van a mi főhősünk Arlo, egy sauropoda, aki amilyen nagyra nő majd’olyannyira gyáva. A film pedig egy laza tanító történet lesz a bátorságról és a barátságról.

Érdekes az a fajta kifordított világ, amit a Pixar ebbe a sztoriba beletett. Az emberek ugyanis a dínókhoz képest egy visszamaradottabb faj. Akik beszélni nem tudnak, ellenben belőlük nem veszett még ki a túlélés képessége, így embernek lenni inkább kifizetődőbb ebben a világban, mint dínóként flangálni. Azt pedig egyenesen imádtuk, ahogy az egyes dínó fajokat emberi vonásokkal látták el. T-rexet ennyire mozivásznon még nem szerettünk.

Bár a Dínó tesó egy remek ötlet és igazán okosan viszi végig a bátorrá válás sztoriját, egy kicsit mégis egyszerű a történetvezetés, úgy jó fél órát kell várni arra, hogy végre beinduljon a Pixar varázslat. Az első 30 percben én már-már azt gondoltam, hogy egy egyszerű, unalmas történetet kapunk ezúttal. Jó, hogy végül csalódnom kellett.

Az, hogy a filmet nézve gallyak miatt kezdjen el egyszer csak könnyezni a szemem, nem gondoltam volna. Se azt, hogy a Dumbó után a részegséget animációs filmben még ilyen ötletesen és szellemesen kivitelezni tudják. Mégis mind a kettő bekövetkezett. Arról nem is beszélve, hogy az animáció olyannyira csodálatos, hogy erősen hunyorogtam és vizsgáltam a fákat, a vizet, az erdőt, hogy nem élő felvételekkel vágták-e össze az animált szereplőket. Lélegzet elállítóan szép lett minden.

Szóval a Dínó tesó egy igazán jól sikerült mozi, amit lehet, hogy a felnőttek megint jobban fognak élvezni, mint a gyerekek. Akiknek bár ott lesznek a cuki dínók és az a néhány poén, de ugyanakkor megint egy Pixar-féle mélyebb üzenetet hordozó történet született.

Zárásképpen pedig annyit: Óvakodj a pteranodonoktól.

Értékelés: 8/10.

Akinek ajánlom: Akik szerint Bear Grylls már minden lehetséges helyet túlélt a vadonban.

Akinek nem ajánlom: Paleontológusoknak. Soha, de soha be ne üljenek erre a mozira.

Lassan már az ünnepre hangol a filmkínálat is. Lesz animáció, karácsonyi horror, egy thriller és magyar fesztiváldíjas alkotás is. Ezeket lehet nézni a héten.

Az idei második Pixar 

Dínó tesó – Az Agymanókkal idén egyszer már újra bizonyított a Pixar, most is a lehetőség, hogy hamarosan nyakunkba szakadó folytatás cunami után még egy eredeti történetet kapjunk tőlük. A Dínó tesó egy olyan világban játszódik, ahol a dínók nem haltak ki, sőt amennyire a trailerből le lehet venni, a világ fordítva működik, vagyis a dínók jelentik a civilizáció csúcsát. Mindkét moziban lehet nézni.

Maja mosodája

Szerdai gyerek – Horváth Lili a Fehér istenben szereplő volt, itt pedig már a film rendező és forgatókönyv írója is egyben. Érdemes odafigyelni az alkotásra, mert a film Karlovy Var-ban két díjít is begyűjtött, sőt komoly jelölései voltak a stockholmi és a kairói filmfesztiválon. Bár tudom a nép inkább az amerikai akció és képregényfilmekre van ráállva, azért a Savaria moziban, ez is nézhető.

Lidérces karácsony 

Krampusz – A karácsonyi filmek mindig jók és vidámak és együtt nézheti őket a család. Majdnem. A Universal gondolt egy szokatlant és fantáziát látott egy régi mítoszon alapuló történetben, amit mától meg is nézhetünk. Egyben pedig a fejünkbe véshetjük, hogy miért is kell jónak lenni karácsonykor. Meg azután is. Cinema Citybe jön el a patás.

Kőkemény FBI thriller

Szemekbe zárt titkok – A végére pedig egy igazán nagy ágyút hagytam. Aki a nyomozós, FBI thrillereket szereti, az ezért oda lesz. Már a szereposztás is parádés, Nicole Kidman, Julia Roberts, Chiwetel Ejiofor. A film író-rendezője pedig az a Billy Ray, aki az Éhezők Viadalát és a Phillips kapitányt is jegyzi. Sőt utóbbiért Oscar jelölést is kapott. Ha valaki akar egy jót izgulni, ez remek alkalom lesz hozzá Cinema Cityben lehet nyomozni.

2013-ban adott ki utoljára filmet a Pixar. A döntés hátterében az állt, hogy látták a folytatások (Verdák 2, Szörny egyetem) és a középszerűre sikeredett (Merida) filmek utáni negatív felhangokat, és inkább megálltak egy kicsit gondolkodni. De jól tették. Bár az Agymanók, még mindig messze nem olyan magával ragadó, mint mondjuk a L’ecsó vagy a Wall-e, de még mindig messze kiemelkedik az animációs szcénából. Sőt, megvan benne az plusz, amitől még a legzordabb férfiszív is ellágyul és megnyitja könnycsatornáit. Azzal a szomorú felismeréssel enged ki minket a teremből, hogy jaj de kár, hogy felnőttünk.

Szívmelengető láva

Ha Pixar, akkor ott van az a hagyomány, hogy a nagy filmek előtt egy kisfilmmel adnak lehetőséget a kezdő rendezők bemutatkozásának. Az animátorok pedig rendre élnek a lehetőséggel. Ezúttal James Ford Murphy bizonyíthatott. Aki egy olyan kedves kis szerelmi történetet dobott össze, aminek a címszerepében egy vulkán áll. Az animáció gyönyörű, a hawaii dallamokkal megfogalmazott szerelmi vallomás pedig annyira fülbemászó, hogy órákkal később is csak ezt fogod dúdolni.

Érzések

A Pixar istálló egyik sokat bizonyított mohikánja Pete Docter írta és rendezte az Agymanókat. Annak idején ő követte el a Szörny Rt.-ét és a Fel!-t is. Docter újabb csodavilágot teremtett, ahol az érzések egy-egy kis manó személyében jelenik meg és ők a világ minden egyes élőlényének a fejében benne vannak. Így felelnek az örömért, bánatért, undorért, haragért vagy éppen a majréért. A történet pedig egy párhuzamos mese. Egyrészt a kinti világ történéseit látjuk, másrészt pedig a főszereplőnk, Riley fejében történő sztorit mesélik el.

Na jó, mi ebben a nagy cucc? Hát az, hogy pont azon a ponton kapcsolódunk be a sztoriba, ahol Riley nem csak, hogy egy gyerek számára nehezen feldolgozható változáson megy át, de még a lassacskán kezdődő kiskamasszá válás minden nyűgjét is kezdi érezni. A film zseniálisan mutatja be, hogy milyen változások is mennek végbe egy gyerek agyában, amikor a felhőtlen játék helyét teljesen más dolgok kezdik átvenni. Amikor megváltozik a család szerepe. Mert a szülök már nem csak a vigyázó szerepet töltik be a gyerek életében, hanem lassan partnerek lesznek, akikkel meg lehet osztani az élet legnagyobb problémáit is. Közben pedig az agyban, elfelejtődnek képzelt barátok – a film talán egyik legmeghatóbb jelenete – , vagy a „Fantáziaországban” a kekszház és a felhőépület helyét teljesen más dolgok kezdik átvenni.

A film lubickol a metaforák tengerében. És nem csak a már említett fejben zajló sztori miatt, hanem az is külön dicséretre méltó, ahogy az egyes szereplők agymanó külön személyiségjegyekkel bírnak. Ami persze megegyezik a karakter tulajdonságaival.

A Pixar nagyot alkotott. Rádöbbenünk, hogy valahol mi is elveszítettük a gyerek létünket és sok olyan „szigetet” hagytunk lerombolni, ami valaha sokat jelentett számunkra. Éppen ezért a filmben benne van az elmúlásnak a keserédes íze is. De hát mit lehet tenni, egyszer mindannyian felnövünk, ha tetszik, ha nem.

Összegzés: Az Agymanók nem a legjobb Pixar film, de mégis minőségi darab. Sokkal inkább ajánlom a felnőtteknek, mint a gyerekeknek, bár a sok színes figura őket is le fogja kötni. A nagyok pedig valószínű legalább kétszer megkönnyezik majd a sztorit.

Értékelés: 8/10.

Akiknek ajánlom: Leginkább azoknak, akik elfelejtették már milyen is volt gyereknek lenni, és aztán átélni a kamasszá válás minden búját, baját.

Akinek nem ajánlom: Érzelmi analfabétáknak. Nekik nagyon nem.

És végül, csak itt a Lava dal, de vigyázz nem fog kimenni a fejedből!

Újabb Pixar varázslat

Agymanók – Legutóbb 2013-ban adott ki filmet a Pixar. Akkor aztán behúzták a kéziféket és úgy döntöttek, hogy visszatérnek az eredeti ötletekhez. Mondjuk ezt a siralmas Verdák 2 és a viszonylag tűrhető Szörny Egyetem után értem is. Most itt az új filmjük az Agymanók, amiért eddig mindenki odavolt. Főleg a Cannes-i zsűri, akik a versenyprogramon kívül nézték meg a filmet. Az alapfelállás csupán annyi, hogy egy kamaszodó lány történetén keresztül kapunk bepillantást az agymanók világába. Egyes kritikusok szerint, háromszor is mód nyílik egy jó kis könnyezésre. Mindkét szombathelyi moziban nézhető a film.

Egy norvég az IKEA ellen

Jön Harold! – Már megint ezek a skandinávok. Jó pofa filmnek tűnik a Jön Harold! Amelynek főszereplője – na nem fogják kitalálni – Harold, egy nyugdíjas korhoz közeledő norvég bútorkereskedő. Csöndben élik a szürke hétköznapjaikat feleségével, amikor egyik napon nem várt eseményként a szomszédjukba költözik az IKEA legnagyobb norvég üzlete. A férfi ezen aztán besokall, fegyvert ragad, hogy elrabolja, majd megleckéztesse az IKEA alapítóját. Merész vállalkozása közben útitársa is akad, egy tinédzserlány szegődik mellé. A zakkant skandinávok a belvárosi Agora moziban találhatók.

Mögötted vannak

Valami követ – A horror-rajongók végre kapnak valami eredetit. Itt van a Valami követ, akire nagyon rá lehet parázni. Egyébként is, ha valaki az utcán követ, már az is elég ijesztő, pláne ha bárkinek képes felvenni az alakját. Ha pedig elkap és rád ragad, akkor egyféleképpen szabadulhatsz meg tőle. Egy szexuális együttlét során, átadod az átkot a partnerednek. Hát ilyen film ez a Valaki követ, aminek a főszereplője egy 19 éves lány. A Savaria moziban lehet rettegni.

Tökös film a filmesekről

Törtetők – Hogy milyen is a filmsztárok élete, akik bármit megtehetnek? Nagyjából erre a kérdésre próbál meg választ adni, a Törtetők. Adott egy befutott színész, Vince és a bandája, akik már akkor is együtt nyomultak, amikor Vince még egy ismeretlen kis senki volt. Most pedig, hogy bejött az élet együtt élvezik ki minden percét. Cinema Cityben nyerhetünk betekintést a hollywoodi sztárok életébe.

5 fim jut a hétre, ezekből azonban mindössze 1 jut el a Cinema Citybe. Lássuk a hét felhozatalát.

Majomparádé

Majmok bolygója – Forradalom – 2011-ben indították újra a Majmok bolygója sorozatot és bár a nyitódarab nem rengette meg a Földet, elég szépen termelt ahhoz, hogy a jöjjön a folytatás. Arról nem is beszélve, hogy a kritikai siker is indokolta, hogy a leporolt klasszikus előtörténete tovább szövődjön. A szereplőgárda meglehetősen kicserélődött, James Franco például ebben az új darabban már nem kapott helyet. Helyette Gary Oldman és az eddig meglehetősen szerény karrierrel rendelkező Jason Clarke kapott főszerepet, na meg Andy Serkis, aki ismét Caesar megformálójaként kap rivaldafényt. A filmről elég annyit mondani, hogy a USA-ban már köröket vert a Transzformers 4-re, az IMDB pedig 8,5/10-re lőtte be. Mindenképpen impozáns ajánlólevél. Csak és kizárólag a Savaria Moziban tessék keresni. A film forgalmazója ugyanis egyelőre nem tudott megegyezni a Cinema Cityvel, így a hálózatnál nem lesz elérhető.

Újabb verdabőr

Repcsik: A mentőalakulat – A Pixar legjövedelmezőbb filmje a Verdák. Na nem jegybevételre gondolok, hanem sokkal inkább arra a sok sz*rra, amit a cég a kocsis pizsamától kezdve a hátvakarón át elad a verdabuzi gyerekeknek. A vasat tehát addig kell ütni, amíg meleg. A kocsik mellé jöhettek a repülök. Rozsdást pedig már tavaly megismerhették a gyerkőcök, aki most újabb kalandba keveredik ( Hogy imádom ezt a szófordulatot.). Az animátorok aztán tudják ám a tutit. Na mi jobb egy sima autónál Pistike? Hát a tűzoltóautó. Akkor most pedig, Rozsdás repcsi, tüzet olt. A 83 perces animációs mozi mind a két szombathelyi mozgóképszínházban elcsíphető.

Bűn az élet

A megtisztulás éjszakája: Anarchia – James DeMonaco aztán nem viccel ám. Tavaly debütált a mozikban A bűn éjszakája című mozija, ami viszonylag erős kezdés után egy kicsit szétesve ért véget. Az alapötlet az, hogy az Amerikai Egyesült Államokban (Hol máshol?) van egy este, amikor bármit elkövethetnek az állampolgárok, bármilyen bűn is az, következmények nélkül marad. A tavalyi film egy család történetét mutatta be, akik ezen az éjszakán megpróbálnak túlélni. Ez a mostani pedig egy véletlenszerűen összeverődött idegen viszontagságait meséli el. Hogy a film mennyire hagy ZS kategóriás ízt a szájakban egyelőre nem tudni, de a Savaria moziban ez is kiderül.

Menekülni minden áron

Fuss, Fiú! – A II. világháború borzalmait nehezen lehet feldolgozni, nem csoda hát ha a filmesek időről időre előveszik a témát megpróbálva a kollektív emlékezet terhét enyhíteni. Most egy német-francia-lengyel koprodukcióban készült 112 perces film egy fiú személyes drámáján keresztül mutatja meg, milyen volt a vészkorszak. A 8 éves Srulik 1942-ben menekül el a varsói gettóból, hogy önállóan próbáljon meg túlélni. Közben pedig saját bőrén tapasztalja meg az emberi természet kettőségét. A filmet már májusban bemutatták Magyarországon, így kritika van bőven, a megható szót lehet a legtöbbet olvasni benne.

Róma, gondolák…

Róma körül – Róma körül van egy bazi nagy elkerülő, a Gra. Ami kb olyan mint a Szaturnusz gyűrűje. Ez a dokumentum film pedig azt mutatja meg, hogy Róma nem csak a turista látványosságokból áll, hanem a belváros szívétől távol is élnek emberek, sőt igazi karakterek, akik megérdemelnek egy dokumentum filmet.

A film a második esélyről szól; minden karakter mást csinált, mielőtt a légi mentés szolgálatába állt. Míg a tavalyi Repcsik azt mutatta be, miként lesz a főhős, Rozsdás egyszerű permetezőgépből a legjobb repülőversenyző, a folytatásban egy elöregedett alkatrész miatt a sportolói karrier megszakad, viszont szükség van rá légi tűzoltóként.

A film készítői a valóságot is alapul vették a sztorihoz. Ahogy a Verdákat és a Verdák 2-őt rendezőként jegyzett John Lasseter, a Repcsik-filmek executive producere elmondta, a permetezőgép Rozsdáshoz hasonló kisrepülőket már kezdetben használtak légi oltásoknál Amerikában, sőt, 1955-ben ilyen géppel csinálták az első légi tűzoltást.

A Repcsik – A mentőalakulat rendezője Robert Gannaway, aki 2012-ben a Csingiling: A szárnyak titka című 3D-animációt is jegyezte, a forgatókönyvet Jeffrey M. Howard írta, a zenét Mark Mancina szerezte – mindketten a Repcsik stábjából maradtak meg.

Ahogyan a tavalyi alapfilmben, a folytatásban is hallható néhány amerikai sztárszínész, aki a hangját eredetileg kölcsönözte a mozihoz: Rozsdást Dane Crook (látható például a Hawaii Five-O című tévésorozatban, ami Magyarországon több csatornán is fut), Pengét a többszörösen Oscar-díjra jelölt Ed Harris, Dottie-t Teri Hatcher (Tango és Cash, Két pasi – meg egy kicsi, Született feleségek) szólaltatja meg, a magyar szinkronhangok között van Czető Rolandé, Janza Katáé, Epres Attiláé, Tordy Gézáé és Scherer Péteré.

A Repcsik első része világszerte több mint 219 millió dolláros bevételt hozott a Disney stúdiónak. A Repcsik – A mentőalakulatot a Fórum Hungary forgalmazza Magyarországon.

-mti-

Az animációs film főhőse Riley, akinek családja Minnesotából San Franciscóba költözik épp akkor, amikor a 11 éves lányt magával ragadják a kiskamaszkor érzelmi hullámai. Nyilván nem véletlen, hogy a Minnesotából származó Docternek is van egy tinédzser lánya.

Ahogy a rendező a Disney filmstúdió idei expóján elmesélte: Riley nemcsak a főszereplője, hanem a „helyszíne” is a filmnek. A mese további szereplői az érzelmek: a nyeszlett, lila félelem, a sárgaruhás, ragyogó öröm, a kék, duci szomorúság, a felhúzott orrú, zöld utálat és a zömök, vörös harag. Ezek a megszemélyesített figurák irányítják Riley tetteit, raktározzák az emlékeit, és küzdenek egymással, hogy megszerezzék a „parancsnokságot”.

Mivel ezúttal nem szuperhősök vagy beszélő állatok állnak az animáció központjában, a Pixar filmjét forgalmazó Disney marketingeseinek legalább olyan kreatívnak kell majd lenniük a mozi eladásánál, mint az animációs csapatnak. Igaz, azt is kevesen gondolták volna, hogy egy 78 esztendős morgós öregúrról szóló animációs film, a Fel! végül 731 millió dollárt keres, és megnyeri az animációs Oscar-díjat – emlékeztetett a The Los Angeles Times online cikke.

Docter elárulta: olyan történeteket keres, amelyeket csak animációs filmben lehet megvalósítani.

Ugyanakkor attól igazán izgalmas a történet, hogy az igazság egy darabja is szerepel benne – fűzte hozzá a rendező. Az Inside Out 2015 júniusában kerül a mozikba.

-mti-

Bő két évtizeddel ezelőtt néhány, az animáció forradalmasításán fejét törő fiatal animátor összeállt egy céggé, ők voltak a Pixar. Akik újszerű megoldásaikhoz nem csak szemléletváltást párosítottak, de az animátorokat kiszolgáló technikai háttérben is ipari forradalmat hajtottak végre. Hosszas előkészületek és rengeteg kisfilm legyártás után, 1995-ben végre mozikba küldhették első, teljes egészében számítógépgrafikával készült alkotásukat, ez volt a Toy Story. A film nem csak látványában volt újdonság, de hozott magával egy olyasfajta ízt, amit az óta is csak „Pixar varázslatként” emlegetnek a mozi barátok. Ez az íz további tizenegy alkotáson keresztül megmaradt. Olyan merész újításokat hozva, mint például a WALL-E közel fél órás szöveg nélküli jelenetei és olyan hagyományokat ápolva, mint a rövidfilmek bemutatása az évi egy nagy mozifilm előtt. A stúdió, ami sokáig hibázni nem tudott, az elmúlt két mozijával egy kissé szkeptikussá tette a kritikusokat. A Verdák 2-t még csak újszerűtlennek bélyegezték, a Meridát azonban már egyenesen pocséknak kiáltották ki.

A stúdió rajongói – beleértve ebbe engem is – így nem kis bizsergéssel a gyomortájékon ültek be a Szörny Egyetemre, hogy meg tud-e még újulni a stúdió a tizennegyedik filmjükre, vagy már a csak a régi időkben megszerzett dicsőség hullámain evickélnek-e John Lasseterék. Ha a Szörny Egyetem nem is lett akkora durranás, mint mondjuk a Némó nyomában vagy a  L’ecsó, kétségtelen, hogy a Pixar visszatalált önmagához. Megfogta az összes klisét, szépen összecsomagolta és azzal a mozdulattal kidobta az ablakon. A legjobb a filmben egyébként az, hogy mindannyiunk nagy kedvence, a Szörny Rt. szereplői megkapják a lehetőséget, hogy másféle oldalukat lássuk meg. Szemtanúi leszünk a karakterfejlődésnek és kiderül minden további motiváció eredete. Kiderül, hogy ki az igazi szörny a gáton.

Mindannyian voltuk iskolások, gimnazisták, egyetemisták. Még ha az amerikai rendszer különbözik is a miénktől, azt valószínűleg minden diák pontosan tudja, hogy milyen a jó fej prof, a kőszívű dékán, a laza osztálytárs, a nagyképű menők csapata és lúzereknek kikiáltott diákok csoportja. A Szörny Egyetem pedig előszeretettel használja ezeket a karaktereket, ám nem csupán arról van szó, hogy katalógusszerűen bemutatja őket, hanem sokkal inkább eszközök a történetmeséléshez. Amiben a végső cél egyébként az, hogy a már jól ismert szörnyek egy újabb réteggel gazdagodjanak. Ilyen módon egyébként Pixarék nem kockáztattak túl nagyot, hiszen a már jól ismert és nem mellesleg a végtelenségig megkedvelt karaktereket húzták elő Pesto mágus kalapjából. Most azonban mégsem esnek abba a hibába, mint a Verdák 2-nél és kapunk egy csavarokkal teli történetet, ahol a Mike és Sully révbe ér, de ezt abszolút nem úgy teszik meg, ahogy azt egy sablonos hollywoodi történetben megszoktuk.

A Szörny Egyetem legalább annyira szórakoztató, mint a Szörny Rt. A legjobb pedig benne, hogy a fordított világ egy pillanatra sem zökken ki. Az alapfelállás viccesen groteszk képe az egyetemen is visszaköszön. Azt pedig ez után minden diák az agyába fogja vésni, hogy a könyvtárossal nem húzunk ujjat.

Akinek ajánlom: Minden Pixar rajongónak, aki imádta a Szörny Rt.-t. Hiszen jó a régi barátokkal ismét összefutni.

Akinek nem ajánlom: A nulla humorérzékkel és semmi iskolai élménnyel nem rendelkező, a szekrény mélyén lakó szörnytől rettegő mozilátogatónak.