„2004-ben forgattuk az első előzetest, 2005-ben derült ki, hogy nem lesz könnyű dolgunk a Tüskevárral. Szerencsére időtálló alapanyaggal dolgoztunk” – idézte fel a kezdeteket az MTI-nek Balogh György rendező, hozzátéve, hogy a Tüskevár filmtervére a Magyar Mozgókép Közalapítványtól (MMK) nyertek el támogatást. „Akkoriban az volt a szokás, hogyha valaki a filmtervre támogatást kap, akkor a közalapítvány a gyártásra is ad. Sajnos ez esetünkben nem így történt” – mondta a rendező, hozzátéve, akkora volt a stábban a lelkesedés, hogy szerencsére nem adták fel.

„Mindig találtunk annyi támogatást, hogy apránként tovább tudtunk lépni. 2005-ben a film nagy részét leforgattuk 20-22 nap alatt” – mesélte. 2006-ban vágták össze a nyersanyagot, és hozzáforgattak még 10 napot. 2007-ben tartották az első tesztvetítést. „Ennek hatására még csiszoltunk a filmen” – magyarázta, hozzátéve, hogy a következő éveket „balszerencsék sorozata” jellemezte, rendszeresen lemaradtak a támogatásokról. „Csak a pénzen múlott a befejezés, ez végül 2011-ben jött össze. Azóta az utómunkákat végeztük” – árulta el a rendező, megjegyezve, 2010-ben légi felvételeket készítettek a Kis-Balatonról – az ekkor felvett képsorok a film főcímében láthatók.

A Tüskevár összköltségvetése körülbelül 80 millió forint, ám a rendező szerint az alacsony költségvetés nem látszik a filmen. A forgatás helyszíne a Körös tiszai torkolatánál volt, az ártérben, mivel az élővilág szinte ugyanaz, mint a Kis-Balatonnál. Balogh György megjegyezte, hogy bár a regénybeli helyszínen is dolgozhattak volna, végül Csongrád környékére esett a választásuk a helyismeret és a város támogatása miatt.

A Tüskevár természetet bemutató felvételeit 2006-ban készítették, ebben a világhírű magyar természetfotós, Máté Bence volt a stáb segítségére. Készítettek felvételeket például az ő madárleseiből is. „Bence leseibe évek óta a világ minden tájáról jönnek természetfotósok” – jegyezte meg a rendező. „Függöny volt az ablak előtt, amit csak akkor volt szabad elhúzni, ha már becsuktuk az ajtót, nehogy a madarak észrevegyék az ember jelenlétét” – mesélte, hozzátéve, a leshez olykor 40 centiméter közelségben odamentek a madarak – fogalmazott Balogh György.

A rendező arról is beszélt, hogy hűen követték Fekete István regényét, szabadságot csak a film ritmusában, feszességében engedélyeztek maguknak. „Meg sem fordult a fejemben, hogy átírjam a szövegeket. A párbeszédek szinte szó szerint a könyvben is szerepelnek” – fogalmazott. A mai korra szinte csak a két főszereplő ruhája utal.

Tutajost Nagy Marcell alakítja, aki Koltai Lajos Sorstalanságában játszotta Köves Gyurit, Bütyök karakterét pedig Péntek Bálint kelti életre. A két színészt a színitanodában választotta ki a rendező, de látta már előtte őket filmben is szerepelni, Péntek Bálint például Gárdos Péter Porcelánbabájában játszott.

Matulát Kovács Lajos játssza. A rendező elmondta, hogy nem akartak versenyre kelni az 1967-es sorozattal, amelyben Bánhidi László játszott, inkább teljesen más karakterű Gergő bácsit kerestek. „Meg sem próbáltunk hasonlítani. Egy robusztus őserőt kerestünk, és rögtön el is dőlt, hogy ezt Kovács Lajos tudja a legjobban megszemélyesíteni” – mesélte.

Kovács Lajos az MTI-nek elmondta, már a forgatás előtt a helyszínre utazott, hogy felkészüljön a szerepre. Mint fogalmazott: „nyomokat” keresett, próbálta átérezni a környezetet. „Sokat eveztem, megismertem a nádast” – mesélte, hozzátéve, ő egy-egy szerep kedvéért hajlandó akár egy vágóhídra is elmenni dolgozni ideiglenesen. A szerepről elmondta, szerinte az ő Matuláját az foglalkoztatja, hogy a rábízott gyerekek milyen világba mennek vissza. „Milyen közösségbe, családba? Matula olyan, mint egy ősi szellem. Mintha álmodnánk őt. Valahogy fáj neki, hogy a világ megváltozott, hogy minden a teljesítésről, nyerésről szól. És ebben a rohanásban sok gyerek elvérzik. Én arra gondoltam, hogy Matulával egy kicsit megállítom az időt” – magyarázta hozzá.

A filmben Kengyel tanár urat Rékasi Károly, feleségét, Kengyelnét Détár Enikő játssza. Náncsi nénit Pogány Judit, István bácsit Eperjes Károly kelti éltre.

A 99 perces film október 4-én kerül 50 magyar moziba. A Tüskevárat az alkotók maguk forgalmazzák, ezt financiális okokkal magyarázzák.

-mti-

Balogh György a premier előtt az MTI-nek elmondta, hogy a film jeleneteinek nagy részét még hét éve Csongrádon és a város húsz kilométeres körzetében vették föl: forgattak a Körös-torokban, a Tisza árterében és a madárvilágáról híres Csaj-tónál, és természetesen az eredeti helyszínen, a Kis-Balatonnál, valamint Budapesten is.

Bár a nyersanyag szinte egy nyár alatt elkészült – 2006-ban volt szükség még néhány napnyi pótforgatásra -, a pénzhiány miatt az utómunkák elhúzódtak. Magánbefektetőknek köszönhetően azonban áprilisban sikerült befejezni a filmet – közölte a rendező.

Lenyűgöző természeti képek, fülbemászó dallamok, igazi családi film várja majd szeptember végétől a mozikban a nézőket. A próbavetítéseken nagyon kedvező volt a film fogadtatása, lekötötte a 6-7 éves gyerekeket és tetszett azoknak is, akik látták az 1967-es Fejér Tamás rendezte, fekete-fehér tévésorozatot is – hangsúlyozta Balogh György.

Tutajost a Sorstalanságból ismert Nagy Marcell alakítja. Matula bácsit Kovács Lajos, István bácsit Eperjes Károly, Náncsi nénit Pogány Judit játssza, de feltűnik Rékasi Károly, Détár Enikő, Haumann Péter és Szacsvay László is.

Nagy Marcell elárulta, hogy pesti srácként a 2005-2006-os forgatás két olyan felejthetetlen nyarat jelentett neki, mint amilyet Tutajos átélhetett a regényben: Csongrádon fogott például életében először horgászbotot.