A Variety című filmszakmai folyóirat Olaszországot, Spanyolországot, Írországot és Portugáliát is példaként említette a mozilátogatók számának hanyatlásával kapcsolatban.

Itáliában már 2011-ben is 10 százalékkal zuhant a mozijegybevétel, idén január és június között pedig máris 12 százalékkal kisebb a filmszínházak bevétele. Spanyolországban ugyanez a helyzet, idén 12 %-kal kevesebb folyt be, tavaly 2,7 százalékos bevételkiesését mértek. Portugália is hasonló cipőben jár: a tavalyi 3 százalékos visszaesés után az idei első félévben 11 százalékos a bevételcsökkenés. Írországban pedig már harmadik éve tart a hanyatlás a mozik látogatottságában.

„Kétévi hanyatlás nem egészséges. Valójában ilyesmi ritkán fordul elő az európai mozikasszáknál, sőt a világ más piacain is” – jelentette ki David Hancock, az IHS Screen Digest médiakutató vezető elemzője.

A cikket ismertető bbc.co.uk hírportál szerint az elemzők a 25 év alattiakat sújtó munkanélküliségnek tulajdonítják a filmszínházak látogatottságának visszaesését.

Az európai összkép azért mégsem túl sötét: a Retrak médiaelemző adatai azt mutatják, hogy a kontinens vezető filmpiacai – Anglia, Franciaország és Németország – szépen teljesítenek. A nyári kasszasikerek – mint Ridley Scott scifije, a Prometheus – pedig további lendületet adhatnak a mozizási kedvnek.

– A nézőszám csökkenése magasabb, mint a bevételé. Ez azzal magyarázható, hogy az átlaghelyárak három százalékkal emelkedtek – tette hozzá az alelnök, aki szerint a drágulás főleg a 3D-s filmeknek köszönhető. Ezekre ugyanis drágább a jegy, mint a hagyományos filmekre.

A Magyarországi Filmforgalmazók Egyesületének adatai a hazai filmforgalmazóktól származnak – emelte ki a civil szervezet titkára, megjegyezve, a tagságuk lefedi a hazai filmforgalmazási piac több mint 90 százalékát.

 – A forgalmazók pontosan vezetik saját filmjeik forgalmi adatait, én ezeket összesítem – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a tízszázalékos csökkenés mennyire tekinthető drámainak, Feldmájer azt felelte, hogy a magyar mozik látogatottsága évek óta csökkenő tendenciát mutat, 2006-ben például még 12 millió néző váltott jegyet. – Csaknem két évtizede összesítem az adatokat, és az a tapasztalatom, hogy a tíz százalék csökkenésre még nem kell kongatni a vészharangokat – mondta a szervezet vezetője, aki szerint ekkora változást a filmek közönségcsalogató erejének változásával is lehet magyarázni. – Ha két sikerfilm esik ugyanarra az évre, akkor máris eltűnik a lemaradás – tette hozzá.

Az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet (EAO)hétfőn tette közzé éves jelentését, amely szerint tavaly kicsit kevesebb néző fordult meg az Európai Unió mozijaiban az egy évvel korábbihoz mérten, de sok országban nőtt a hazai filmek látogatottsága.

Az adatok szerint 2011-ben 960 millió mozijegyet adtak el az Európai Unióban. Ez 2010-hez képest csekély, 0,4 százalékos csökkenést mutat, akkor ugyanis 964 millió mozilátogatást számoltak össze. Huszonkét uniós tagállamból 12-ben visszaesett, tízben nőtt a mozik látogatottsága. Az országok zömében ugyan csupán kis mértékben módosultak a számok, mégis elsősorban a francia piac szárnyalásának köszönhető, hogy európai szinten alig esett vissza a mozik forgalma. Franciaországban főként a hazai filmek vonzották a közönséget.

A magyar filmek hazai szerepléséről a Magyarországi Filmforgalmazók Egyesülete nem tudott adatot szolgáltatni.