A Los Angeles Times beszámolója szerint persze nem lett minden film kasszasiker, amit bemutattak ebben a szezonban: a Fantasztikus négyes című akciófilm és Adam Sandler Pixel című munkája is elbukott Észak-Amerikában. Az ezúttal szeptember 7-re eső Labour Day ünneppel záródó szezon végére azonban Amerikában és Kanadában az eladott mozijegyekből befolyó bevétel eléri a 4,4 milliárd dollárt (1230 milliárd forintot). Ez a tavalyi év hasonló időszakánál nyolc százalékkal magasabb összeg, és megközelíti a 2013-ban felállított mindenkori rekordot, a 4,75 milliárd dollárt.

Az amerikai mozitulajdonosok országos szervezetének elnöke, John Fithian szerint a mozizás a szórakozás legelérhetőbb formája manapság. „Még a bowlingozás is drágább, mint mi” – fogalmazott.

Hollywood is olyan filmekkel készült a nyárra, amelyek vagy a rajongók kedvencei, vagy a kritika kedvencei lettek, esetleg mindkét kategóriát lefedték. A Universal Jurassic World című dínós akciómozija csaknem 643 millió dollárt (180 milliárd forintot) keresett Észak-Amerikában.

A stúdiók is ügyesebben sakkoztak a filmek bemutatásával, hogy a nagy várakozás övezte produkciók ne üssék agyon egymást. A Universal például a Minyonok című animációja premierjét decemberről tolta júliusra, amikor korábban a Gru 2. is jól teljesített. A húzás 320 milliós (90 milliárd forintos) észak-amerikai bevételt eredményezett.

Paul Dergarabedian szakelemző arra is rámutatott, hogy az ilyen családi filmeknél, mint a Minyonok, erősen megdobja a nézettséget a spanyolajkú közönség. A Minyonokra bemutatása első hetében jegyet váltók 34 százaléka tartozott ehhez a csoporthoz.

Az idei szezon a nemek tekintetében is jól lavírozott: úgy állt össze a műsor, hogy a nők és a férfiak számára is akadt megfelelő film. Június elején egyszerre került a mozikba a Törtetők és Melissa McCarthy komédiája, A kém, július közepén pedig egyszerre indult a romantikus Kész katasztrófa és a Marvel A Hangya című szuperhősfilmjének forgalmazása.

A bevételeket növeli az is, hogy több jegyet váltanak a nézők a magasabb árkategóriájú IMAX- és 3D-s vetítésekre.

Mindezek ellenére a házimozizás továbbra is komoly vetélytársa a filmszínházaknak: a mozik látogatottsága csökken, tavaly hat százalékkal kevesebb, 1,27 milliárd néző fordult meg az amerikai és kanadai mozikban, holott egy évtizeddel korábban ez a szám még 1,5 milliárd volt.

A visszaeséssel számoló mozik ezért a különleges szolgáltatásokból próbálják pótolni a jövedelmet: egyebek mellett finom csemegéket és alkoholt is kínálnak a nézőknek.

A nyári szezon győztese a Universal és a Disney lett: mindkét stúdió produkcióinak bevétele meghaladta az egymilliárd dollárt. A Universal a Jurassic World, a Tökéletes hang 2., és az N.W.A. rapzenekarról szóló, Egyenesen Comptonból című filmjeivel ért el nagy kasszasikert, a Disney az Agymanók és A Hangya révén jutott busás jegybevételhez.

A Warner Bros. a harmadik helyre zárkózott fel a Mad Max: A harag útja című akciómozijával és a Törésvonal című akciófilmmel.

Hollywood erős évet zárhat: novemberre és decemberre is jut a potenciális kasszasikerekből. A filmvásznon feltűnik majd az új James Bond-film, Az éhezők viadalának befejező epizódja és az új Star Wars-mozi is. De látható majd az új Rocky-film, a Creed: Apollo fia és a Universal Steve Jobs című életrajzi drámája.

Dan Fellman, a Warner Bros. észak-amerikai forgalmazási elnöke úgy vélte: akár rekordot is dönthet az idei év az észak-amerikai jegybevételek alapján. Becslése szerint az éves jegyeladás elérheti 11 milliárd dollárt. Az eddigi legjobb évet 2013-ban zárta az iparág 10,9 milliárd dollárral.

A statisztikák szerint a nyár tíz legnagyobb kasszasikere rangsorban a Jurassic World, a Bosszúállók: Ultron kora, az Agymanók, a Minyonok, a Tökéletes hang 2., a Mission: Impossible – Titkos nemzet, A Hangya, a Törésvonal, a Mad Max: A harag útja és az Egyenesen Comptonból volt Észak-Amerikában.

A négy legnagyobb, az európai mozilátogatók kétharmadát adó uniós országban – Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban és Olaszországban – összességében 2,8 százalékkal csökkent a mozik látogatottsága. A legnagyobb visszaesést Olaszországban (-9,9 százalék) és Franciaországban (-5,9 százalék) regisztrálták, míg Nagy-Britanniában fél, Németországban pedig 4,2 százalékkal többen mentek tavaly moziba, mint 2011-ben. 

Magyarországon 3,1 százalékos volt a visszaesés, 2011-ben 9,8 millió, tavaly viszont csak 9,5 millió jegyet váltottak a mozikban. 

A legnagyobb hanyatlás a déli országokban történt (-12,3 százalék Portugáliában és -6,5 százalék Spanyolországban), amit a hazai filmgyártás leállásával és a gazdasági válsággal magyaráz a strasbourgi székhelyű megfigyelő intézet, amely szerint a kalózletöltések növekedő aránya is hozzájárult ahhoz, hogy kevesebben mentek tavaly moziba ezekben az országokban. 

A romló tendencia ellenére az adatok országonként jelentősen különböznek, amit leginkább a hazai közönségfilmek gyártása vagy azok hiánya határoz meg – hangsúlyozta az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet. 

Franciaországban például a visszaesés azzal magyarázható, hogy 2012-ben nem készült az előző évben hatalmas sikert elért Életrevalók vagy A némafilmes című alkotásokhoz hasonló közönségfilm. Dániában viszont egy év alatt 14,2 százalékkal nőtt a mozik látogatottsága, a legnézettebb filmek között pedig a második, a harmadik és az ötödik helyen hazai közönségfilmek szerepelnek, köztük az Egy veszedelmes viszony, amely jelölést kapott a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra.  

A legjobban – szintén a hazai filmeknek köszönhetően – Bosznia-Hercegovinában (+37,9 százalék) és Finnországban (+19 százalék) nőtt a mozik látogatottsága.  

A hazai filmek piaci részesedése ugyanakkor összességében visszaesett, a korábbi 15-ről 13 százalékra süllyedt. Az európai földrészen legtöbben Törökországban (46,6 százalék) néznek hazai filmeket, az uniós országok közül pedig Franciaországban (40,2 százalék) és Nagy-Britanniában (32,1 százalék). Magyarországon a 2011-es 4,1 százalékról tavaly 2 százalékra esett vissza ez az arány. 

Az amerikai filmek nézettsége nem változott Európában, 2011-ben és tavaly is 66 százalékos volt.

 -mti-

Az eset „Robin Hood” városában, Nottingamben történt. A Madagaszkár című vígjáték 3. részét vetítették volna az ötéves lurkóknak, ám ők ehelyett a Parajelenségek 4. részét kapták. A Cineworld mozilánc szóvivője a BBC brit közszolgálati műsorszórónak nem tudta megmondani, hogy mennyit láttak a csemeték a horrorból, azt pedig nem erősítette meg, hogy valóban sikoltozva rohantak ki gyerekek a vetítésről.

A cég műszaki hibával magyarázta a filmcserét, bocsánatot kért az érintett családoktól és a közönségnek felajánlotta, hogy visszafizeti a jegy árát, vagy becseréli másik filmre szólóra.

-mti-

A Leicester téren lévő Prince Charles mozi vezette be az újítást. „Csendőr nindzsái” önkéntesek, valamennyien fekete, testre feszülő ruhában lépnek fel a mozizajongók ellen. Fizetségük az, hogy közben ingyen nézhetik a filmeket.

A szabályok szigorúak: csendháborításnak minősül például a pattogatott kukorica túl hangos rágcsálása vagy a mobiltelefon-csörgés is.

Paul Vickery, a mozi közkapcsolatokért felelős munkatársa szerint az újítás nagyon sikeres – adta hírül a brit Metro újság.

A Variety című filmszakmai folyóirat Olaszországot, Spanyolországot, Írországot és Portugáliát is példaként említette a mozilátogatók számának hanyatlásával kapcsolatban.

Itáliában már 2011-ben is 10 százalékkal zuhant a mozijegybevétel, idén január és június között pedig máris 12 százalékkal kisebb a filmszínházak bevétele. Spanyolországban ugyanez a helyzet, idén 12 %-kal kevesebb folyt be, tavaly 2,7 százalékos bevételkiesését mértek. Portugália is hasonló cipőben jár: a tavalyi 3 százalékos visszaesés után az idei első félévben 11 százalékos a bevételcsökkenés. Írországban pedig már harmadik éve tart a hanyatlás a mozik látogatottságában.

„Kétévi hanyatlás nem egészséges. Valójában ilyesmi ritkán fordul elő az európai mozikasszáknál, sőt a világ más piacain is” – jelentette ki David Hancock, az IHS Screen Digest médiakutató vezető elemzője.

A cikket ismertető bbc.co.uk hírportál szerint az elemzők a 25 év alattiakat sújtó munkanélküliségnek tulajdonítják a filmszínházak látogatottságának visszaesését.

Az európai összkép azért mégsem túl sötét: a Retrak médiaelemző adatai azt mutatják, hogy a kontinens vezető filmpiacai – Anglia, Franciaország és Németország – szépen teljesítenek. A nyári kasszasikerek – mint Ridley Scott scifije, a Prometheus – pedig további lendületet adhatnak a mozizási kedvnek.

– A nézőszám csökkenése magasabb, mint a bevételé. Ez azzal magyarázható, hogy az átlaghelyárak három százalékkal emelkedtek – tette hozzá az alelnök, aki szerint a drágulás főleg a 3D-s filmeknek köszönhető. Ezekre ugyanis drágább a jegy, mint a hagyományos filmekre.

A Magyarországi Filmforgalmazók Egyesületének adatai a hazai filmforgalmazóktól származnak – emelte ki a civil szervezet titkára, megjegyezve, a tagságuk lefedi a hazai filmforgalmazási piac több mint 90 százalékát.

 – A forgalmazók pontosan vezetik saját filmjeik forgalmi adatait, én ezeket összesítem – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a tízszázalékos csökkenés mennyire tekinthető drámainak, Feldmájer azt felelte, hogy a magyar mozik látogatottsága évek óta csökkenő tendenciát mutat, 2006-ben például még 12 millió néző váltott jegyet. – Csaknem két évtizede összesítem az adatokat, és az a tapasztalatom, hogy a tíz százalék csökkenésre még nem kell kongatni a vészharangokat – mondta a szervezet vezetője, aki szerint ekkora változást a filmek közönségcsalogató erejének változásával is lehet magyarázni. – Ha két sikerfilm esik ugyanarra az évre, akkor máris eltűnik a lemaradás – tette hozzá.

Az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet (EAO)hétfőn tette közzé éves jelentését, amely szerint tavaly kicsit kevesebb néző fordult meg az Európai Unió mozijaiban az egy évvel korábbihoz mérten, de sok országban nőtt a hazai filmek látogatottsága.

Az adatok szerint 2011-ben 960 millió mozijegyet adtak el az Európai Unióban. Ez 2010-hez képest csekély, 0,4 százalékos csökkenést mutat, akkor ugyanis 964 millió mozilátogatást számoltak össze. Huszonkét uniós tagállamból 12-ben visszaesett, tízben nőtt a mozik látogatottsága. Az országok zömében ugyan csupán kis mértékben módosultak a számok, mégis elsősorban a francia piac szárnyalásának köszönhető, hogy európai szinten alig esett vissza a mozik forgalma. Franciaországban főként a hazai filmek vonzották a közönséget.

A magyar filmek hazai szerepléséről a Magyarországi Filmforgalmazók Egyesülete nem tudott adatot szolgáltatni.