A film – amelynek egy részletét a 2011-es Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon (KAFF) már bemutatták – a magyar animációs filmgyártás hőskora és aranykora előtt tiszteleg a stúdió történetének bemutatásával.

„Szomorú aktualitása, hogy már többen távoztak az élők sorából a film szereplői közül, Dargay Attila, Vajda Béla, Varga Csaba, Hernádi Tibor és Foky Ottó sincs már az élők sorában” – fogalmazott az MTI-nek Szalay Péter rendező. Hozzáfűzte, a Pannónia Anno így egyfajta mementó is lett.
Az alkotóknak sikerült új partnerként a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA) is megnyerniük, így archív filmhíradók és egyedi filmek is láthatók lesznek a Pannónia Annóban. Az alkotás egy-egy részlete szerepelni fog a MaNDA gondozásában megjelenő DVD-ken, például a 100 éve született Macskássy Gyuláról készült friss kiadványon is, amelyen az extrák között vannak képsorok a Pannónia Annóból.

A teljes mű 80-90 perces lesz – mondta el Szalay Péter. A Balázs Béla-díjas rendező reményei szerint munkájuk – akár epizódokra bontva – a televízióban is bemutatkozhat. A Magyar Művészeti Akadémia támogatása révén pedig DVD-kiadvány is készül belőle – mondta el. A film szakmai szerkesztője Orosz Anna Ida. „Nélküle nem terebélyesedhetett volna ki ez a projekt. Óriási segítséget kaptunk minden szakmai partnertől” – emelte ki Szalay Péter.

A DVD révén az iskolákba és a könyvtárakba is eljuthat a magyar filmművészet egy igen fontos szeletét bemutató alkotás, a rendező azonban szeretné, ha filmje moziforgalmazásba kerülne. „Emellett egy múzeumi kiállítást álmodtunk a Pannónia aranykoráról” – mondta el. Szalay Péter 2011-ben a Szépművészeti Múzeum Nyolcak-kiállításához készített filmet, amely önálló alkotásként is fut, így van már tapasztalata a film- és a múzeumi világ „összehozásában”. A Pannónia-kiállításon szeretnék bemutatni a rendezők szellemiségét, emellett kultikus tárgyak, egyedi rajzfilmes eszközök szerepelnének a tárlaton, amelyet interaktív filmbejátszások tennének teljessé.

„Az animáció aranykora még nem temetendő történet, nem mítosz, hanem példaértékű ügy, még élő filmtörténelem. Ne feledjük, a fénykorában a stúdió a világ legnagyobb animációs műhelyei közé tartozott. Ezt a díjak száma és a legyártott filmek színvonala is igazolja” – hangsúlyozta Szalay Péter.

A rendező az éppen zajló szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmszemlén versenyez A Nyolcak nyomában című filmjével, de szombaton egy prezentáció keretében bemutatja a Pannónia Anno film egy részletét és beszél a DVD-kiadványban rejlő lehetőségekről is.
Szalay Péter 2002-ben a Retina nevű rövidfilmes fesztiválon ismerkedett össze a rajzfilmesekkel, mint fogalmazott, „szerencsés pillanat” volt, azóta is jó kapcsolatban áll velük. A Pannónia stúdióról szóló film ötlete jó pár éve született meg.

Korábban elmondta, a Pannónia Annóban igyekezett kronologikusan végigvinni a történetet, narrációval ritmikussá tenni.
A Pannónia stúdió a filmgyártás államosítása után, az 1950-es években született meg, a hetvenes-nyolcvanas évekre a világ egyik legjelentősebb animációs műhelyévé nőtte ki magát, itt készült a Vuk, a Kérem a következőt! vagy épp a Frakk, a macskák réme.

A Pannónia Anno a munkatársakkal készült riportok és archív felvételek segítségével idézi fel a stúdió történetét, és persze a jól ismert kultikus animációk sem hiányoznak az alkotásból, amelyben Matolcsy György, a Pannónia egykori vezetője mellett többek között olyan alkotók és művészek szólalnak meg, mint Jankovics Marcell, Szoboszlay Péter, Richly Zsolt, Vajda Béla, Gémes József, a nemrég elhunyt Foky Ottó vagy Pogány Judit. Megszólal benne Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendező és Gyulai Líviusz, Orosz István és Varsányi Ferenc is.

A film a magyar animációs filmgyártást megalapozó Macskássy Gyula mellett felidézi Kovásznai György vagy épp Reisenbüchler Sándor és Dargay Attila alakját is.

 -mti-

A Macskássy 100 DVD-sorozat első darabjára, amely gyermeknapra országszerte a boltokba kerül, olyan meseklasszikusokat válogattak, mint A kiskakas gyémánt félkrajcárja, az Erdei sportverseny, a Kutyakötelesség, a Két bors ökröcske, a Ceruza és radír, a Párbaj, A számok története és a Romantikus történet.

A csütörtöki bemutatón Fazekas Eszter, a MaNDA filmfelújításért felelős munkatára elmondta, hogy mivel az 1951-ben készültfilmek sérülékeny tekercseken maradtak fent, valamint az animációs technika is kezdetleges volt még, a digitalizált változatban is érzékelhető a régi korok hangulata.

„Megpróbálunk minél több animációt hozzáférhetővé tenni, tavaly 53 filmet újítottunk fel. Szeptember elején kerül a boltokba a mostani DVD folytatása, a 2. Macskássy Gyula-válogatás” – ígérte Fazekas Eszter, aki szerint Macskássy Gyula filmjein érezhető ugyan Walt Disney hatása, ugyanakkor mégis speciálisan magyar filmek ezek.

„A művész a reklámtól elszakadva nemcsak megalkotta az első klasszikus magyar rajzfilmet, hanem sikerült a magyar folklór elemeit is bevinnie a rajzfilmkészítésbe. Ezt Ránki György zenéje felső fokon húzza alá” – fejtette ki Fazekas Eszter.

A 2. DVD-re olyan egyedi filmek kerülnek majd fel, mint az Egér és oroszlán, A telhetetlen méhecske, valamint a Tíz deka halhatatlanság, az extrák között pedig animált reklámfilmek is lesznek.

Dizseri Eszter, aki a Pannónia Filmstúdióban kollégája volt Macskássy Gyulának, utalt arra, hogy bár Magyarországon már korábban  is születtek animált filmkísérletek, mégis Macskássy munkásságán keresztül mutatkozott meg az elsők között a magyar animációs film egyedisége. Dizseri Eszter a művész letisztult, lényegre törő gondolkodás- és ábrázolásmódját kiemelve hozzátette, hogy személyisége és szakmai tudása miatt évtizedekkel halála után is élő maradt az a szakmai hagyomány és szellemiség amely afilmest meghatározta.

Macskássy Gyula pályája a harmincas évek elején Bortnyik Sándor bauhausos magántanodájából, a Műhelyből indult. Húszévesen két csoporttársával, Halász Jánossal (a későbbi John Halas-szal) és Kassowitz Félixszel alapította Budapesten a reklámgrafikákra és mozgóképes hirdetésekre szakosodott Coloriton Stúdiót. Az itt készített munkák során formálódott az a karikaturisztikus, markáns vizuális stílus, amely Macskássy egész pályafutását meghatározta.

A kiskakas gyémánt félkrajcárja, amely 1951-ben készült, az első színes magyar rajzfilm volt. Ezt követte a Két bors ökröcske, a Kutyakötelesség és Az erdei sportverseny.

Az állami rajzfilmgyártás hőskorszakában készített klasszikus mesefilmek után éles fordulat következett be mind a magyar animáció, mind Macskássy Gyula pályáján: a gyermekmesék világát mai környezetbe helyezett történetek váltották fel. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján készült filmekben megjelent az a – Macskássy megfogalmazásában – „stilizált formák rafinált játékára épülő, merészen leegyszerűsített formanyelv”, amely a „felnőtt” magyar animációt jellemezte. A Várnai György grafikussal közösen jegyzett filmek, mint a Ceruza és radír, valamint a Párbaj, utat nyitottak a külföld felé a hazai rajzfilm számára – az előbbit Karlovy Varyban, az utóbbit Cannes-ban és Oberhausenban is fesztiváldíjakkal ismerték el.

A Macskássy 100 DVD-sorozat első válogatásán a következő filmek szerepelnek:

A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951)
Erdei sportverseny (1952)
Kutyakötelesség (1953)
Két bors ökröcske (1954)
Ceruza és radír (1960)
Párbaj (1960)
A számok története (1962)
Romantikus történet (1964)