2012. július 4.

Az erő krónikája (Chronicle)

• Extrák a DVD-n:

• Előzetes látványterv
• Kamerapróba

  BD: Az erő krónikája – mozi- és bővített változat (Chronicle: Extended Edition)

  

Extrák a BD-n:

• Öt perccel hosszabb bővített változat
• Kimaradt jelenet
• Előzetes látványterv
• Kamerapróba
• Eredeti mozielőzetes

• BD: Holt Költők Társasága (Dead Poets Society)

2012. július 11.

• John Carter

  

Extrák a DVD-n:

• 100 éve készül!
• Audiókommentár

  BD: John Carter

Extrák a BD-n:

• 100 éve készül!
• Kimaradt jelenetek
• John Carter 360 fokban
• Bakik a Barsoomon

BD3D John Carter (BD3D+BD)

2012. július 25.

• Az igazi kaland (We Bought a Zoo)
• BD: Az igazi kaland (We Bought a Zoo)

  

Mark Andrews Merida, a bátor című animációs kalandfilmjét a nyár egyik slágerének szánja a produkciót forgalmazó Disney stúdió, amely a John Cartertől is sokat várt. A sci-fi azonban – mint a BBC online hírszolgáltató (bbc.co.uk) megjegyezte – a becslések szerint kétszáz millió dolláros veszteséget hozott a Disneynek.

A John Cartert Andrew Stanton jegyzi, aki a Pixarban olyan Oscar-díjas produkciókat írt és rendezett, mint a Némó nyomában és a WALL-E, és ezzel komoly tekintélyt vívott ki magának a Disney hierarchiájában. Nyilván ez is sokat nyomott a latban, amikor rábízták az Edgar Rice Burrough Mars-regénysorozatából készülő sci-fit, amellyel játékfilmes rendezőként is bemutatkozhatott.

A John Carter forgatókönyvén Mark Andrews is dolgozott társszerzőként. Andrews kiállt a film mellett, amely szerinte „végső soron nagyszerű lett”. Mint mondta, az alkotók nyilván mindig azon vannak, hogy filmjük egy rakás pénzt hozzon a stúdiónak, és akármi történt is a John Carterrel, azért büszkék rá.

A méregdrága produkció bukása érzékeny veszteség a Disneynek, a stúdió ugyanis a marsi történetekből több folyatást is tervezett, és természetesen a szériával kapcsolatos marketinggépezet is indulásra készen állt.

A hollywoodi filmstúdió három nagy dobással készült a nyári moziszezonra: a sci-fi után a Bosszúállók című szuperhősfilmet, majd a Merida, a bátor című animációt küldi a filmszínházakba. A Bosszúállók a hét végén debütál világszerte, a Merida premierjét pedig nyár derekára (Magyarországon augusztus 2-ra) időzítették.

A Pixar új meséje egy szabadságra és függetlenségre vágyó ifjú skót hercegnőről szól. Az animációs műhely lélegzetelállítóan varázsolta a filmvászonra a skót tájat.

Andrews szerint a Pixar sikere a kutatásban rejlik. „A Némó kedvéért a víz alá merültünk, a Verdákhoz minden meg kellett tudni a kocsikról, a L’ecsó miatt pedig Franciaországba mentünk” – magyarázta a kasszasikereket.

A Merida természetesen Skóciába vezette a csapatot. Két hónapot töltöttek ott, és Edinburghtól a felföldig szinte mindent bejártak. A film nem kötődik konkrét helyszínekhez vagy történelmi eseményekhez, cselekményének idejét a VIII-XII. századi Skócia „mítikus” világába helyezték.

A napokban lezajlott CinemaCon mozis konferencián Las Vegasban levetítették a produkció első félóráját. Andrews és Katherina Sarafian producer családi moziként ajánlotta a filmet. Mint kiemelték, a nézők valójában a kalandos történeten keresztül a kamaszkor, a bátorság, az útkeresés témájával szembesülnek.

A The Hollywood Reporter értesülése szerint a bemutatón hozták nyilvánosságra, hogy a közönség a Meridán tesztelheti először a Dolby új Atmos hangrendszerét. A rendszert világszerte 15 moziban állították be. A szakemberek szerint a nézők „természetesebb és valóságosabb hangélményhez” jutnak az új technikával – írta a THR.com.

Több szempontból is nehéz dolga van annak aki újdonságot akar mutatni a sci-fi terén. Mert tudjuk mi az Erő, ami áthat mindent, tudjuk, hogy a navik az erdővel együtt lélegeznek és azzal is tisztában vagyunk, hogy a Fűszer bizony háborúkat tud kirobbantani. Egy szó mint száz, igen csak kemény fába vágja a fejszéjét az, aki manapság úgy akar sci-fit csinálni, hogy az nem újraforgatás, folytatás, vagy előzményfilm. (Elég csak abba belegondolnunk, hogy a műfaj egyik mesterének számító Lucas, milyen csúnyán megégette magát a Star Wars előzménnyel.)

A történetben azonban van egy csavar. A John Carter történet kereken 100 esztendős. Így még mielőtt Luke rátalált volna Leiára, Jake Sulli birtokolta volna az Avatart vagy az Atreidesek szabadságharcba indultak volna, John Carter bizony már a Marson kalandozott. Mindez rendben van, de mégsem tudok attól elvonatkoztatni, hogy a film látványvilága olyan mintha a Pixar Studióban már maradandót alkotó Andrew Stanton rendező fogta volna a Klónok támadásának Geonosis-i jelenetképeit, meg az Avatar designját és összedobta volna egy mixbe.

De nem is ez az ami a legjobban böki a csőröm. Stanton a Pixarból hozhatta, hogy időt szán a történetmesélésre. Ezzel nincs baj, de azzal azért már van, hogy néha bizony türelmetlenül vártam, hogy ugyan történjen már valami a vásznon. Az előtörténet indokolatlanul hosszú. Carter jellemfejlődéséhez – ami amúgy is akkora ívet ír le mint egy döglött szúnyog – nem sokat ad hozzá, arról nem is beszélve, hogy ugyan tudjuk, hogy kell valami magyarázat, hogy hogyan is kerül valaki a Földről a Marsra, de ezt egy huszárvágással is el lehet intézni. Az mozijegyvásárló nem azért ül be egy sci-fire, hogy westernt nézzen, na.

Ha már a jellemfejlődésnél egy kicsit elégedetlenkedtem, akkor had jegyezzem meg, hogy ezzel együtt markáns karakterrel bír a mi Carterünk, és bizony a többi szereplővel sincs komolyabb bajom. Lynn Collins felveszi a harcot bármelyik harcos amazon hercegnővel a sci-fi történelembe. Harcos mint Neytiri az Avatarban és olyan diplomáciai érzéke van amivel talán még Leia hercegnő sem rendelkezett. A testfestések pedig igazi kis dögös vadmacskává teszik. A négykarú őslakosos társadalma pedig annyira egzotikus és „barbári”, hogy szinte az a film egyik legjobban és kristálytisztán felépített társadalma.

Stanton sajnos a történetmesélés szövevényes fonalában maga is belegabalyodott, túl sok szálat akart a kezében tartani. Végül pedig az egyik legfőbb szálat úgy teszi le, mint munkakerülő a szeneslapátot, semmit sem kezd vele. Nem tudjuk meg, hogy a csodafegyver kinek, miért, hogyan, miként és egyébként is. Két óra hajsza után egyszeriben nem lesz érdekes.

Ezt a néhány apróbb döccenőt leszámítva azért van olyan is ami érdemessé teszi a John Cartert arra, hogy beüljünk rá. Ízig-vérig sci-fi (már amikor nem a vadnyugaton vagyunk), nagyon szép az animációval rajzolt karakterek kidolgozása – a „kutya” például úgy kapott karaktert, hogy csak és kizárólag mellékszerepe van, de hát Stanton a WALL-E-ban már bizonyította, hogy mestere ennek a megjelenításnek – és a 3D is jól működik. Különösen a, számomra szintén nagyon tetszetős, léghajó csatáknál üt. Az aréna jelenet is szórakoztató, csak azt sajnálom, hogy amolyan disneys és lebutított, különösebb brutalitás nélküli a dolog. Pedig ha valahol ott aztán jöhetett volna egy igazi kis trancsír.

Amikor pedig már mindenki azt hitte, hogy klasszikus Hollywood-i befejezést kapunk az arcunkba, akkor pörögnek fel igazán az események. Egyfelől egy kicsit sajnálatos, hogy egy 132 perces film esetében az utolsó 15 perc az amikor valóban együtt tudok érezni a főszereplővel és csak ekkor kapunk valódi, kihagyások nélküli akciót. A másik oldalról azonban talán szerencsés is, hiszen így az utolsó élményeknek hála, nem megyünk el fanyalogva a moziból.

A John Carter sci-fi rajongóknak kötelező, de nagy elvárásaink ne legyenek. Ellenkező esetben csalódás lesz a vége. 

Az idei nyár egyik legnagyobb mozidurranásának ígérkezik a John Carter című sci-fi. Most a film forgalmazójától kapott információkat osztom meg veletek, hogy tudjatok meg ti is többet a Mars legendás hőséről.

John Carter alakját 1912-ben hívta életre a sci-fi nagyatyja, Edgar Rice Burroughs. A Tarzant is jegyző Burroughs 35 éves korában kezdett írni, abban az időben a testvérének dolgozott egy papír-írószereket gyártó cégnél. Mielőtt befejezte volna első művét, rájött, nem tudja, hogyan kell publikálni egy regényt, így egy 43.000 szavas anyagot, Dejah Thoris, Martian Princess címmel eljuttatott az All-Story magazin szerkesztőjéhez. A magazin vezetője 400 dollárt ajánlott a sorozat kiadásáért, és azon nyomban megváltoztatta a címet, így a világ első galaktikus hőseként számon tartott Carter az Under the Moons of Mars című történetben mutatkozott be a nagyközönségnek. 

Az először részletekben megjelent történet később 1917-ben könyvként is napvilágot látott A Mars hercegnője (A Princess of Mars) címmel. A könyv egy tízrészes sorozat kezdete volt, melyet azóta Barsoom-sorozatként emlegetnek. (A név egyébként onnan származik, hogy az író a Marsot Barsoomnak nevezte műveiben.) A mű megjelenése után a 20. század legnagyobb képzőművészeti, irodalmi alakjait és tudósait inspirálta és motiválta. 

A science fiction legnagyobb alakjainak – Robert A. Heinlein (Csillagközi invázió), Arthur C. Clarke (2001: Űrodüsszeia) és Ray Bradbury (Marsbéli krónikák) – műveit mind-mind inspirálta John Carter. James Cameron legnagyobb művét, az Avatart is megihlették az űrharcos történetei, valamint a Star Wars atyja, George Lucas is azt vallja, hogy Burroughs Cartere inpirálta a Star Wars-filmeket. A sokoldalú tudós Carl Sagan (csillagász, író – Kapcsolat) még gyerekként olvasta a könyveket, és a Burroughs által elképzelt Barsoom bolygó térképe két évtizeden keresztül lógott a Cornell Egyetem folyosójának falán, Sagan irodája mellett. 

A 100. évforduló méltó ünnepléseként március elején kerül mozikba a Barsoom sorozat első kötete alapján készült John Carter című film. Az Oscar-díjas rendező Andrew Stanton kelti életre John Carter történetét, ezt az elsöprő erejű, akcióban bővelkedő kalandot. A film március nyolcadikán debütál a hazai mozikban.

Avengers

Tovább is van, kattints még!

John Carter

Battleship

The Lorax

http://www.youtube.com/watch?v=1duantbBIFc

Act of Valor

http://www.youtube.com/watch?v=RDhP-gcIxSg

 G.I. Joe 2 

Január 12. – Muppets (The Muppets) 

(r: James Bobin, fsz: Breki, Miss Röfi, Topi Maci, Gonzó, Animal, Jason Segel, Amy Adams, Chris Cooper, Rashida Jones és Walter)

Walter, a világ legnagyobb Muppet-rajongója. Amikor megtudja, hogy a gonosz olajmágnás Tex Richman (Chris Cooper)le akarja rombolni a Muppet Színházat, testvérével, Garyvel (Jason Segel) és annak barátnőjével, Maryvel (Amy Adams) elhatározzák, megszerzik a színház megmentéséhez szükséges 10 millió dollárt és összehozzák A Valaha Volt Legnagyobb Muppet Jótékonysági Akciót.

Január 26. – A párizsi mumus 3D (A Monster in Paris 3D)

(r: Bibo Bergeron, eredeti hangok: Vanessa Paradis, Sean Lennon, Adam Goldberg, Jay Harrington, és Danny Huston)

Párizs, 1910-et írunk. Pánik uralkodik mindenütt, hiszen egyre nagyobb az árvíz és ráadásul egy szörnyeteg ólálkodik a város falai közt. A párizsi mumus egy francia animációs családi kalandfilm, mely egy szörnyről szól, aki egy kertben lakik, és szerelembe esik az egyik legnagyobb francia sztárral.

Február 9. – Fogadom (The Vow)

(r: Michael Sucsy, fsz: Rachel McAdams, Jessica Lange, Channing Tatum)

A friss házasok túlélnek egy szörnyű autóbalesetet, de a feleség, Paige (Rachel McAdams) súlyos amnéziával tér magához a kómából, ezért férje (Channing Tatum) mindent elkövet, hogy újra elnyerje kedvese szívét.

Február 9. – Hadak útján (War Horse)

(r: Steven Spielberg, fsz: Jeremy Irvine, Emily Watson, Toby Kebbell, David Thewlis, Tom Hiddleston, Eddie Marsan, David Kross, Peter Mullan, Niels Arestrup, Benedict Cumberbatch, David Dencik, Geoff Bell)

A DreamWorks SKG és Steven Spielberg filmes műhelyéből érkezik idén a Hadak útján, mely egy nagyszabású kalandfilm minden korosztály számára, egyben pedig egy barátságról, felfedezésről és bátorságról szóló feledhetetlen utazás.

Február 16. – A szépség és a szörnyeteg 3D (Beauty & The Beast 3D)

 (r: Gary Trousdale, Kirk Wise, eredeti hangok: Paige O’Hara, Robby Benson, Richard White, Jerry Orbach, David Ogden Stiers, Angela Lansbury és Bradley Pierce)

A történet régi, mégis időtlen: egy kis francia falucskában él egy káprázatosan szép, megejtően bájos és okos fiatal leányzó, Belle, akit szabályosan üldöz szerelmével a jóképű, de durvalelkű, törtető Gaston. Egy napon Belle apját elrabolja a környéken magasodó kastélyban lakó, rettegett szörnyeteg, és „váltságdíjként” a leányt kéri. Belle gondolkodás nélkül feláldozza magát, és önként besétál a szörny csapdájába.

Március 1. – A vér és méz földje (In the land of blood and honey)

(r: Angelina Jolie, fsz: Zana Marjanovic, Goran Kostic és Rade Serbedzija)

A balkáni háború ideje alatt Danijel (Goran Kostic) a szerb katona és Ajla (Zana Marjanovic) a muszlim lány egymásba szeretnek, de a háború nem várt fordulatot hoz kapcsolatukban.

Március 8. – John Carter 3D (John Carter 3D)

(r: Andrew Stanton, fsz: Taylor Kitsch, Lynn Collins, Samantha Morton, Mark Strong, Ciarán Hinds, Dominic West, James Purefoy, Daryl Sabara, Polly Walker, Bryan Cranston, Thomas Haden Church és Willem Dafoe)

A harcviselt egykori katonát, John Carter századost (Taylor Kitsch) érthetetlen okokból a Marsra szállítják, ahol ismeretséget köt helyi lakosokkal, Tars Tarkas-sal (Willem Dafoe), és az elbűvölő Dejah Thoris (Lynn Collins) hercegnővel. Akaratán kívül belekeveredik a bolygó bennszülöttjei közötti ősi konfliktusba és az összeomlás határmezsgyéjén egyensúlyozó világban John Carter újra felfedezi magában az emberséget, amikor rájön, hogy bolygó és népének sorsa egyedül az ő kezében nyugszik.

Március 15. – Lazacfogás Jemenben (Salmon Fishing in the Yemen)

(r: Lasse Hallström, fsz: Ewan McGregor, Emily Blunt és Amr Waked)

Egy napon felkérik Fred Jonest (Ewan McGregor), hogy telepítsen lazacokat a sivatagos Jemen egyik kiszáradt vádijába… Annyira abszurdnak tartja az elképzelést, hogy azonnal visszautasítja a megbízást. A nemleges választ azonban a legfelsőbb brit politikai körök rosszul fogadják.

Március 15. – Mirror Mirror (nincs még magyar címe)

(r: Tarsem Singh, fsz: Lily Collins, Julia Roberts, Armie Hammer)

A gonosz királynő (Julia Roberts) átveszi az irányítást a királyság felett, míg a száműzött hercegnő (Lily Collins) összefog hét lázadóval, hogy visszaszerezze trónját.

Március 22. – Az éhezők viadala (The Hunger Games)

(r: Gary Ross, fsz: Jennifer Lawrence, Josh Hutcherson, Liam Hemsworth, Woody Harrelson és Stanley Tucci)

Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán.

Április 26. – A bosszúállók (The Avengers 3D)

(r: Joss Whedon, fsz: Robert Downey Jr., Chris Evans, Mark Ruffalo, Chris Hemsworth, Scarlett Johansson, Jeremy Renner, Tom Hiddleston, Stellan Skarsgard és Samuel L. Jackson)

Nemsokára olyan nagyszabású kasszasikerek folytatódnak, mint a Vasember, A hihetetlen Hulk, a Vasember 2., a Thor és az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló, méghozzá egyetlen filmbe sűrítve. A The Avengers – Bosszúállókban olyan szuperhőscsapat áll össze, melyet korábban soha nem láthattunk még együtt mozivásznon.