Legjobb film: Birdman.

Alejandro González Inárritu mexikói filmrendező Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című showbizniszszatírája a legjobb film, rendezés, operatőr és eredeti forgatókönyv Oscar-díját is elnyerte az amerikai filmakadémia 87. díjátadó ceremóniáján helyi idő szerint vasárnap este Hollywoodban.

Az 52 esztendős filmesnek a Birdman az ötödik produkciója. A Michael Keaton főszereplésével forgatott alkotás a legnagyobb bevételű filmlett, amit mexikói rendező valaha forgatott. Inárritunak korábban már volt egy rendezői Oscar-jelölése: Babel című filmjéért 2007-ben volt esélyes a díjra.

Az idei gálán három kategóriában számíthatott Oscar-díjra – a legjobb film producereként, rendezőként és forgatókönyvíróként – és mindhárom elismerést be is söpörte. Operatőre, Emmanuel Lubezki szintén díjazott lett.

Rendezői Oscarját átvéve Inárritu arról beszélt, hogy egy versenyben valaki győz és vannak vesztesek, ám a filmeknél végül az idő dönti el, hogy valójában melyik volt a legjobb.

Legjobb rendező: Alejandro G. Iñárritu – Birdman

Legjobb forgatókönyv: Birdman

Legjobb adaptált forgatókönyv: Graham Moore (The Imitation Game)

A Birdman kapta a legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díját, a legjobb adaptált forgatókönyv Oscarját pedig a Kódjátszma szerzője vehette át a helyi idő szerint vasárnap este Hollywoodban megtartott 87. Oscar-díjkiosztó ceremónián.
A Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című film forgatókönyvét a produkciót rendező Alejandro González Inárritu, Nicolás Giacobone, Alexander Dinelaris Jr. és Armando Bo írta.
A Kódjátszma forgatókönyvírója, Graham Moore a díjat megköszönve a szexuális másságáért meghurcolt Alan Turing második világháborús brit kódfejtőre emlékezett, majd elárulta, hogy 16 évesen öngyilkosságot akart elkövetni, mert ő is másnak érezte magát. Moore arra bíztatott mindenkit, hogy ne adja fel önmagát, mert elérheti álmait. A hollywoodi közönség állva tapsolta meg.

Legjobb férfi főszereplő: Eddie Redmayne (The Theory of Everything)

Legjobb női főszereplő: Julianne Moore (Still Alice)

Julianne Moore a Still Alice című Alzheimer-dráma főhősének megformálásáért a legjobb színésznő, Eddie Redmayne pedig A mindenség elmélete című filmben nyújtott játékáért a legjobb színész Oscar-díját vehette át a 87. Oscar-gálán helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben.

Az 55 esztendős Moore-t idén ötödször jelölték Oscarra, de most először vehette kezébe a szobrot. A Still Alice című filmben nyelvészprofesszort alakít, aki kezdi elfelejteni a szavakat, és mikor orvoshoz fordul, kiderül, hogy Alzheimer-kórban szenved. Az azonos című könyv nyomán forgatott produkcióval Moore korábban a Golden Globe- és a BAFTA-díjat is elnyerte, valamint a hollywoodi színészcéh (SAG) is az ő alakítását tartotta a legjobbnak az idei mezőnyből.

Eddie Redmayne első Oscar-jelölését váltotta díjra. A 33 éves brit színész Stephen Hawking elméleti fizikust személyesítette meg A mindenség elméletében nagy technikai bravúrral ábrázolva a tolószékbe kényszerülő, amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS-ben) szenvedő tudóst. Játékáért az idei díjszezonban ő is Golden Globe-, valamint BAFTA-díjban részesült.

Legjobb idegen nyelvű film: Ida

Pawel Pawlikowski Ida című filmje kapta a legjobb idegen nyelvű film díját helyi idő szerint vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban megrendezett 87. Oscar-díjátadó gálán.

Az Ida Lengyelország 10. Oscar-jelölt alkotása a legjobb idegen nyelvű film kategóriában, de ez az első film, amely meg is kapta a díjat. A fekete-fehér képi világú Ida a hatvanas évek Lengyelországában játszódik, főhőse egy novícia, aki apácává szentelése előtt tud meg egy titkot a családjáról, amely a náci megszállás idejére nyúlik vissza.

Pawel Pawlikowski először forgatott lengyelül, korábban Az utolsó menedék, a Szerelemem nyara és a Titkok Párizsban című angol nyelven készült filmjeit ismerhette meg a közönség. A brit-lengyel filmrendező lelkesen mondott köszönetet az Oscar-díjért az amerikaifilmakadémiának és a produkció támogatóinak, valamint munkatársainak, és a beszéd végét jelző zenétől és tapstól sem zavartatva magát még családját is hálával említette meg.

A legjobb idegen nyelvű film mezőnyében az orosz Leviatán, az észt Mandarinok, a mauritániai Timbuktu és az argentin Eszeveszett mesék volt még esélyes az Oscarra.

Legjobb férfi mellékszereplő: J.K. Simmons (Whiplash)

J. K. Simmons kapta az első Oscart, a legjobb férfi mellékszereplő díját a Whiplash című filmben nyújtott alakításáért helyi idő szerint vasárnap este Hollywoodban a 87. Oscar-ceremónián.

A 60 éves filmsztár, akit először jelölt díjára az amerikai filmakadémia, a hófehér gyöngyökkel kivarrt ruhába öltözött Lupita Nyong’ótól vette át a díjat. Simmons a film alkotógárdájának és feleségének mondott köszönetet a színpadon és arra kérte a közönséget, hogy amíg tehetik, hívják fel a szüleiket.

J. K. Simmons az idei díjszezon biztos befutójának számított. Játékát az év egyik legemlékezetesebb alakításaként könyvelték el a nézők és a kritikusok is. A 2002-es Pókemberből, a Juno című filmből és számos sorozatból ismert színész korábban a Golden Globe- és a BAFTA-díjat is átvehette a Whiplash című film megalkuvást nem ismerő zeneiskolai tanárának megformálásáért.

A legjobb férfi mellékszereplő kategóriában Robert Duvall (A bíró), Ethan Hawke (Sráckor), Edward Norton (Birdman) és Mark Ruffalo (Foxcatcher) is jelölt volt az Oscarra.

Legjobb női mellékszereplő: Particia Arquette (Boyhood)

A 46 esztendős színésznőnek ez volt az első Oscar-jelölése. Richard Linklater 12 évig forgatott Sráckor című filmjének szereplőjeként korábban a Golden Globe- és a BAFTA-díjat is átvehette.

Arquette felül hófehér, deréktól lefelé fekete ruhában lépett az Oscar-színpadra. Beszédében elakadó hangon sorolta mindazokat, akiknek köszönettel tartozik: a filmakadémiát, a többi jelöltet, a „Sráckor-beli családját”. Befejezésként a nők egyenjogúságáért szállt síkra.

A kategória további díjesélyesei között volt Laura Dern (Vadon), Keira Knightley (Kódjátszma), Emma Stone (Birdman) és Meryl Streep is, aki idén 19. jelölését kapta a Vadregény című zenés modernizált meséért.

Fényképezés: Emmanuel Lubezki – Birdman

Legjobb trükkök: Interstellar

Legjobb vágó: Tom Cross (Whiplash)

Legjobb animációs film: Big Hero 6

A Hős6os című Disney-alkotás nyerte el a legjobb egészestés animációs filmnek járó Oscar-díjat az amerikai filmakadémia 87. díjátadó gáláján helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben.

A Hős6os alkotói, Don Hall, Chris Williams és Roy Conli köszönőbeszédükben kiemelték, hogy idén nagyszerű éve volt az animációknak. A hősfilmek világát idéző animáció mellett a kategóriában a Doboztrollok, az Így neveld a sárkányodat 2., a Song of the Sea és a japán Kaguya-hime no monogatari (Kaguja hercegnő meséje) című alkotás is jelölt volt.

Az operatőri Oscart a Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) című film fényképezéséért a mexikói Emmauel Lubezki vehette át, aki tavaly is elnyerte a díjat a filmakadémiától a Gravitáció operatőri munkájáért.

Lubezki elmondta, hogy díját szeretné megosztani mások mellett Alejandro González Inárrituval, a Birdman rendezőjével.

Legjobb animációs rövidfilm: Feast
Legjobb filmzene: The Grand Budapest Hotel – Alexandre Desplat
Legjobb betétdal: Glory from Selma
Legjobb dokumentumfilm: Citizen Four
Hang: American Sniper
Hangkeverés: Whiplash
Production design: The Grand Budapest Hotel
Legjobb rövidfilm: The Phone Call
Dokumentum rövidfilm: Chrisis Hotline
Costume Design: The Grand Budapest Hotel
Makeup and hair: The Grand Budapest Hotel

-popcorn/mti-

Az év végi nagy családi mozimaratonra jött ki a Disney legújabb animációs filmje, a Hős6os. Robotok, elsőként ez jutott eszembe. A robotok pedig bármennyire fiúsak, mégsem a szívem csücskei. Na, de aggodalomra semmi ok. Magas szintű Disney varázslat, könnyek és nevetés.

Lakoma

Hála az égnek, a Disney is követi azt a fajta trendet amit a Pixar vezetett be és aztán meg is tartott most már évek óta, hogy a nagy mozi előtt van egy kisfilm. Kvázi felvezetőnek. Hát kérem, a Lakoma címet kapott animációs gyöngyszem a maga kis 6 percével annyira tökéletes, hogy kihagyni vétek lenne. Nekem egyébként a Fel! szó nélküli 10 perce jutott eszembe Carl és Ellie felnőtté válásának majd megöregedésének története. Itt is épp annyira szavak nélkül viszik végig a sztorit, apró kis utalásokkal, amik így is nagyon jól működnek. Egy pár története egy boston terrier szemén, akarom mondani gyomrán keresztül. Csillagos ötös, engem megvett kilóra.

Lufiember

Hála az égnek, hogy a Disney animációk már egy jó ideje felhagytak azzal, hogy faék egyszerű sztorival etessék meg a gyerkőcöket és az őket kényszerűségből a moziba kísérő szülőket. Szóval nem az van, hogy gonosz, jó. A jó úgyis győz majd, a gonosz meg meglakol. Most egy igazi krimit kapunk, nyomozással, izgalommal akcióval és lebilincselő látványvilágú mentőakcióval fűszerezve. De ezzel együtt egy családdráma is benne van a történetben.  Szóval kapunk mi mindent, sírást, kacagást, tenyérizzadást. Ami a film legnagyobb erőssége az a családi kapcsolatok bemutatása. Egy olyan féle film ez, ahol ugyan megvan minden körítés ahhoz, hogy a Happy Mealhez legyen majd mit adni az elkövetkezendő fél évben, ugyanakkor mégsem ez a lényeg.

Főhősünk Hiro egy fiatal zseni, akinek a robotika a kisujjában van. Testvére, Tadasi szintén ügyes a területen. Tökéletes testvéri kapcsolat az övék, egészen addig, amíg Tadasi egy balesetben meg nem hal. Nem szokásom spoilerezni, ám ennyi kellett ahhoz, hogy megértsük a Disney mennyire bátor volt, amikor bele merte vinni a gyász vonalat a moziba. Fájóan keveset beszélünk róla, teljesen tabu a dolog. És most nem arról írok, hogy a készítők kiírnak egy fontos karaktert a történetből, mint annak idején az Oroszlánkirályban Mufasát. Hanem a veszteség komoly megélése és annak feldolgozása. Hogy miként is része az életnek a halál és hogyan lehet egy testvér, egy családtag elveszítését megélni és feldolgozni.

Hősök mindenütt

A mélyebb rétegeken túl azonban mégis csak az egyik lényeg a robotok és a szuperhősök. Akik egy komoly nyomozást kezdenek meg egy rejtélyes kabuki maszkos figura után. Autósüldözéssel, szuperkütyük csatasorba állításával, a mostani képregényes trendeknek egy kicsit fityiszt mutatva vesz lendületet a film és a csúcsponton túl is kapunk még feszültséget. A látványvilág pedig egyenesen lebilincselő. Tokió hagyománytisztelő építészeti stílusa és San Francisco jellegzetes elhelyezkedése és a kettő vegyítése már bombatalálat. A japán elemek beemelése egyébként a film többi stílusára is hatással van. A hősök öltözete, a robot ruhája, mind-mind anime hatású, ami csak még coolabbá teszi az egészet.

Összegezve: A Hős6os egy kiváló látványvilágú, több rétegű történettű, nagyon szórakoztató családi mozi. Ami éppen úgy megkönnyeztet és izgalomban tart, mint ahogy meg is nevettet.

Értékelés: 9/10.

Akinek ajánlom: Az egész családnak. És, hogy ne legyek közhelyes, azoknak is, akik odavannak a techkütyükért és esetleg nem tudott még feldolgozni egy halálesetet.

Akinek nem ajánlom: A robotika vezető mérnökeinek. Bosszantó lesz majd látni, hogy egy 15 éves gyerek micsoda találmánnyal rukkol elő.

Premier előtt láthatjuk a Disney legújabb animációját, nagy buktának ígérkezik az új fantasy és animációként tér vissza Asterix ég meghézhetjük Robin Williams utolsó filmjét.

Disney szuperhős

Hős6os – Itt a Disney legújabb animációs sztorija, a Hős6os, ami külföldön rendkívül jó kritikákat kapott. Nem véletlen, hiszen az az írópáros követte el a    forgatókönyvet, akiknek az Eszeveszett birodalmat és a Mackótestvért is köszönhettük. A film már tuti, hogy jelölve van a 2015-ös Golden Globera és már eddig 30 millió dollár nyereséget hozott. A sztori egyébként egy fiatal feltalálóról szól, na meg persze a robotokról, akik segítenek felderíteni egy kabuki maszkos alaktól eredő rejtélyt. A filmet a Savariában tessék keresni.

Varázsital hektószám

Asterix – Az istenek otthona – Bőven van alapanyag René Goscinny Asterix képregény-folyamában így az animációs filmek és élőszereplős mozik után most egy számítógép grafikás 3D-s alkotást nézhetünk meg. A szokásos római verés mellett ezúttal szeretett galljainknak a civilizációval kell megküzdeniük. A bonyodalmakat ugyanis az okozza, hogy Julius Caesar egy luxus lakótelepet, az Istenek otthonát húzza fel Asterixék faluja mellett, ez pedig rendesen odavág a gall garnitúrának. Asterix és Obelix azonban nem lenne az aki, ha nem vennék fel a kesztyűt és ötlenének ki valami okosat az ördögi terv ellenében.

Robin utolsó alakítása

Éjszaka a múzeumban – A fáraó titka – 2006-ban volt az első éjszakánk a múzeumban. Azóta már a második folytatás érkezik a mozikba. Ezt a múzeumot egyébként nagyon szereti minden alkotó, hiszen az első film óta egyben van a stáb. Sokan nem is tudok hozzátenni, ezúttal a múmia faktorra mennek rá hőseink és a megelevenedett múzeumi tárolók. Fontos megemlíteni, hogy szegény Robin Williams utolsó alakítását lehet látni a vásznon.

He7edik

A hetedik fiú – Ha csak hetedannyra lenne jó film a Hetedik fiú, mint a David Fincher mozija már megérné beülni rá a terembe. Ez a film azonban az év legnagyobb bukásának ígérkezik, és csupán egy teljes hete lesz arra, hogy ezt a produkciót megejtse. És, hogy mi mondatja mindezt velem? A film akkor jön ki, amikor a Hobbit még javában dübörög, fantasy a fantasyra, ráadásul a történet is kb hetvenhetedszer ismétli magát. Egy kiválasztott fiú találkozik egy öreg tanítóval, aki megmondja neki, hogy ő bizony az aki egyensúlyt termt a világban, majd hozzásegíti a tudáshoz amivel legyőzi a legyőzhetetlennek tűnő ellenséget. Heje-huja! A hetedik fiú a Cinema Cityben lakik.