A Coen- testvérek munkáira sok mindent, lehet mondani, de azt, hogy sablonos lenne, azt aztán semmiképpen. Sok kedvencem van tőlük. A lista elején természetesen a Nagy Lebowski-val. Szóval azt gondoltam, az ő nevük garancia a szórakoztatásra. Az Ave, Cézár! azonban nem lett 100%-osan tökéletes alkotás, de még így is minőségi darab.

Az ’50-es években járunk, amikor a szórakoztatás csúcsát a mozifilmek jelentik. Western, kosztümös dráma, nagy ívű bibliai film, vagy éppen énekes-táncos musical. Egytől-egyig zabálták a népek. És mivel egy nagyon jövedelmező iparágról volt szó, így porszem semmiképpen sem kerülhetett a gépezetbe. Emberünk, Eddie Mannix pedig éppen ezen munkálkodik. A Capitol Pictures menedzsere ugyanis folyton a stúdió ütőerén tartja a kezét. Így legyen szó pletykára éhes firkászról, vagy éppen gyermekének apát kereső színésznőről, Eddie a megoldó ember. A problémák azonban akkor kezdenek összecsapni a feje fölött, amikor a stúdió éppen készülő gigaprodukciójának főszereplőjét ismeretlenek elrabolják.

A sztori többé-kevésbé ennyi. Sehol egy dupla csavar, egy tripla cukahara, vagy egy aprócska hoppá pillanat. A film nem is ezért érdekes. Hanem azért, mert a viaszbábszerűre maszkírozott és fényképezett karakterek, egy olyan komoly kérdésben cinkostársak, ami azt feszegeti, hogy milyen apró trükkök és mozzanatok járulnak hozzá a tömegszórakoztatáson keresztül véghezvitt manipulációhoz.

Coenék egyfajta groteszk Hollywoodot mutatnak meg, amiben benne rejtezett az ’50-es évek vattacukorszerű békemenete. A felszín alatt azonban éppen olyan esetlen emberek váltak a tömegek bálványaivá, mint, amilyenek a sarki közértben naponta megfordulnak.

A film egyetlen nap és éjszaka története. Az igazán nagy finálé pedig el is marad és talán ez az, amiért az Ave, Cézár! nem lesz a coeni filmográfia legfényesebben ragyogó égköve.  A történet hanyag és néma eleganciával oldja meg saját magát. A sztori pedig egy nagyon könnyen érthető üzenet átadásán kívül, mást nem is tesz. Nincsenek komoly szövevényes szálak, nincsenek komoly jellemfejlődésen végigment karakterek, de még csak iróniába oltott fekete humor sem. Az Ave, Cézár! inkább csak lepel lerántás akar lenni az amerikai művészetről. Mert ebben az értelmezésben, ez is csak egy eszköz a hatalmasok játszmájában.

Értékelés: 6/10.

Akinek ajánlom: Kommunistáknak.

Akinek nem ajánlom: Coenék fekete, fanyar humorára vágyó mozilátogatóknak.

Már egyik legjobb barátja, George Clooney is komolyan aggódik, pedig sokszor megesett, hogy együtt néztek a pohár fenekére. Clooney számára az utolsó cseppet az jelentette a pohárban, hogy Murray egy élő tévéadásban olyan részeg volt, hogy leesett a székről. Ezek után elhatározta, hogy elvonóra küldi Murray-t.

„Bill évek óta harcol az alkohollal, és mostanra látszik, hogy már vesztésre áll – mondta a National Enquirernek a két sztár közös ismerőse. – George belátta, ha nem lép közbe, Bill képtelen lesz talpra állni. Tartozik azzal régi barátjának, hogy nem hagyja vesztébe rohanni.”

Gyorsan és könnyen zártam a szívembe Brad Birdöt, aki valami olyasféle ízt tudott a filmjeiben közvetíteni, ami lebilincselt és egyből meg is szerettette velem az adott alkotást. A Szuper haver a maga idejében túlmutatott az animációs trenden. A hihetetlen család a mai napig az egyik legjobb animációs szuperhős mozi, a L’ecsó pedig annyira maga a tökély, hogy százhuszonkettedikre is éppen úgy imádom, mint amikor először láttam. Aztán jött a Fantom protokoll, ami nekem már csak egy akciófilm volt a sok között.

Az első számú közellenség

Mégis, amikor az első hírek szállingózni kezdtek a Holnapolisz kapcsán, azt gondoltam, na végre, megint valami új. Valami eredeti, valami olyan Birdös. Mivel egyébként nem csak a rendezői széket kapta meg az alkotó, hanem a könyv írásából is rendesen kivette a részét, minden esély megvolt, hogy jön megint egy olyan film, ami elvarázsol és magával ragad. Hát nem lett.

A látvány ne tévesszen meg, kb 5 perc ilyen a filmből

A történet röviden annyi, hogy adott egy világ, amit egy párhuzamos dimenzióban alkotott meg a világ éppen toppon lévő tudósaiból és művészeiből álló titkos társaság. Ahol nincs bürokrácia, nincs politika, csak az élet jobbá tétele van. Ám ide eljutni kiváltság, és egy cserfes kislány, vagyis főhősünk Casey minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami feljogosítaná a belépésre, de még ezen kívül rengeteg akadályt kell megmásznia mire eljut Holnapoliszba. Amiről aztán kiderül, hogy már nem az ami és egyébként pedig a lány egy kiválasztott, mert…

Na és nem is rangozom tovább. A sztori annyira sablonos, de elsősorban unalmas, hogy egy óra múlva azon kezdtem el gondolkodni, hogy lapos kúszásban hagyom el a vetítőtermet, és az első talponállóban megiszok egy duplakávét, mert teljesen lezsibbadtam. Az a fajta érzésem volt, mintha Birdöt egy szombat délutáni tévématiné elkészítésére kérték volna fel, csak közben a Disney úgy döntött, hogy hmm, hát azért küldjük be a mozikba is, hátha kicsit többet kaszálunk vele. 

A történet fájóan lassan folyik, a dramaturgia szétesik, a vizuális effektek meg olyanok, mintha a korábbi Disney filmek vágószoba padlóján landolt darabjait hasznosították volna újra. Az egész olyan, mintha az alkotók kaptak volna két órát a film megírására és 1,5 óra után jöttek volna rá, hogy még csak a bevezetésnél tartanak. Akkor a maradék fél órába még gyorsan le kell zavarni a gonosz karakter megírását, motivációjának kibontását, a végső nagy ütközet lebonyolítását, jah és még a nagy konklúzióra és csodás leúszó képekre is kell hagyni 10 percet.

Azért nem akarok teljesen szőrösszívű lenni, mert a filmben azért van élvezhető háromszor öt perc. A kis Frank megérkezése Holnapoliszba, a nagy Frank menekülése otthonról és az Eiffel tornyos jelenetek tényleg látványosak. Nem is rossz, 15 perc a 130 perces műsoridőből. Hmmm.

Ha azt gondoljuk, hogy túl vagyunk minden idegesítő dolgon, akkor ideje tisztázni, hogy nem! Mert itt van Athena karaktere, akit a 13 éves Raffey Cassidy alakít. Hát, azt hiszem Jar Jar méltó ellenfelet kapott a „Ki a legidegesítőbb mozis karakter, ever” cím elnyerésére. Amikor egy tojáshéjseggű karakter azt akarja elhitetni, hogy több évtizednyi bölcsesség lapul a homloklebenyében, ráadásul ehhez párosulnak emberfeletti képességek, de mindezt egy kisiskolás bájával próbálja meg az arcodba tolni. Hááát, na akkor keresem én meg a szénlapátot, hogy egy jól irányzott mozdulattal visszatereljem az élet valós, jéghideg folyamába. És jó, tudom, ez nem a színész(?)nő(?) hibája, hanem annak az elmeroggyantnak, aki azt hiszi, ez így tényleg hiteles. (Jah, mondjuk nemrég más szintén azt hitte, hogy egy hasonló korú gyerek képében megjelenő Isten is az.)

Na összegezzünk:

A Holnapolisz egy rém unalmas, látványfilmnek hazudott tinimatiné. Ami annyira gyatra, hogy még Clooney felbukkanása sem menti meg a végső összeomlástól.

Értékelés: 6/10.

Akinek ajánlom: Szívem szerint senkinek, de ha mégis kell, akkor talán a kalandvágyó kistinédzser lányok kedvüket lelhetik a moziban.

Akinek nem ajánlom: Akcióra, látványra, sci-fire vágyó, hasonszőrű geekeknek.

Ennek nagy előnye viszont, hogy kénytelenek a legjobb New York-i és milánói éttermeket látogatni. „A libanoniak híresen jó szakácsok, de Amal csak az asztalfoglalás tehetségét örökölte az édesanyjától” – mondta tréfásan a sztár. Clooney azt is elismerte, hogy emberjogi ügyvéd felesége sokkal okosabb nála, ezért nem mer vele vitatkozni, és a szkander az egyetlen terület, ahol le tudja őt győzni. „Ugyanakkor ő a legjobb társ, akivel valaha is találkoztam életemben, és ezért igazán hálás vagyok” – adott némi súlyt is a szavainak az 54 éves egykori agglegény.

Clooney hamarosan a Coen fivérek filmje, a Hail Caesar főszereplőjeként lesz látható, amely az ötvenes évek Hollywoodja elé tart görbe tükröt.

A The Hollywood Reporter értesülése szerint az még bizonytalan, hogy ki rendezi a népszerű kalózfilm ötödik részét, Depp azonban újra felveszi a kalózjelmezt. A forgatókönyvírói stábhoz a közelmúltban Jeff Nathanson, a Terminál és a legutóbbi Indiana Jones-film írója is csatlakozott.

A Disney közben azt is bejelentette, hogy George Clooney 1952 című háromdimenziós sci-fijét Brad Bird rendezésében 2014 decemberétől láthatja az észak-amerikai közönség. Ricky Gervais és Ty Burrell pedig a Muppets-film 2014 márciusi folytatásában tűnik fel.

Az Angelina Jolie főszereplésével forgatott Maleficent című produkció, a Csipkerózsika új feldolgozása 2014 júliusában kerül a nézők elé. A filmet eredetileg 2014 márciusára szánták, de a stúdió úgy döntött, hogy inkább a nagyobb forgalmú nyári szezonban forgalmazza.

Az Amerika kapitány is folytatódik: a The Winter Soldier című rész premierjét 2014 áprilisára időzítette a Disney, míg a Guardians and the Galaxy című sci-fi 2014 augusztusától látható. Mindkét produkció térhatású változatban készül.

 -mti-

Clooney nemcsak rendezi a The Monuments Men című filmet, amelyben szerepel is, de a forgatókönyvet is ő írta megtörtént események alapján. A dráma arról az amerikai és brit férfiakból és nőkből álló csoportról szól, amelynek tagjai életük kockáztatásával kutatták fel a nácik által elrabolt műkincseket, hogy megmentsék azokat a pusztulástól – írta a The Guardian című brit újság online kiadása.

A sztárszereposztásban Daniel Craigen, a 007 – Skyfall című legújabb Bond-epizód főszereplőjén kívül a tavalyi Oscar-nyertes Jean Dujardin, továbbá Cate Blanchett, Bill Murray és John Goodman is helyet kapott. Clooney az amerikai hadsereg tisztjét, George Stout restaurátort alakítja, aki műkincsek tízezreit szerezte vissza a náciktól. Blanchett a francia ellenállásban dolgozó Rose Valland művészettörténészt játssza.
Clooney, aki Grant Heslovval együtt jegyzi a forgatókönyvet, Robert Edsel The Monuments Men: Allied Heroes, Nazi Thieves and the Greatest Treasure Hunt in History című kötetét használta a forgatókönyv alapjául.
A film produkciós munkái 2013 márciusában kezdődnek, a forgatás Németországban, Ausztriában, Párizsban és Angliában zajlik majd.

 -mti-

Nem tudni, mennyit kér Clooney az általa tíz évvel ezelőtt Laglióban vásárolt 18. századi villáért, mint ahogy az sem ismert, jelentkezett-e már vevő a tó partján álló Villa Oleandráért. Az olasz újságok csak abban biztosak, hogy a színész a lesifotósok miatt akar megválni „szeretett villájától”. Ahogy ugyanis feltűnik észak-olasz birtokán, a paparazzók megszállják a környéket. Reggeltől estig, sőt még éjszaka is készenlétben állnak a villa kapujánál, hátha lencsevégre tudják kapni Clooneyt és a nála tartózkodó hírességeket. Fotósok vannak a tavon is, bérelt hajókról pásztázzák objektívükkel a villát és a kertet. A hírek szerint a színész barátnője, Stacy Kleiber vette rá Clooneyt a villa eladására.

„Nem hiszem, hogy mi lennénk a felelősök. Clooney közéleti személy, ráadásul újságíró fia, tudja, mivel jár a nyilvános szereplés. Mi csak a munkánkat végezzük, és kizárólag a villa területén kívül fotózunk. Ha túlzásba vinnénk és Clooney elköltözne, mi veszítenénk többet” – mondta Pier Paolo Ferrero, olasz fotóriporter, aki 2004 óta fotózza a Villa Oleandra lakóját.     Ferrero elismerte, két héttel ezelőtt magára haragította a színészt, aki vízzel teli zacskót vágott hozzá.       A lapok szerint Clooney csak a villát hagyná el, de a Comói-tavat nem, a környéken ugyanis további négy ingatlant birtokol.