Társadalomkritika, gyermek bűbáj, krimi és elképesztő animáció. Ez mind benne van a Diseny legújabb animációs filmjében a Zootropolisban. A stúdió folytatja azt a fajta történetmesélést, amit a Hős 6-sal elkezdett.

Ötletes környezetbe helyezte a Disney a legújabb kalandját. Az alapfelállás ugyanis az, hogy van egy emlősök által lakott társadalom. Ahol a legkisebb cickány és a legnagyobb zsiráf is békésen megél medvékkel, rókákkal vagy éppen az oroszlánokkal. Bár ragadozó és préda egymás mellett élnek, és látszólag semmiben sem különböznek a társadalmi berendezkedés szerint. Az egyes fajokat mégis érheti hátrányos megkülönböztetés. A társadalom egyébként pontosan ott jár, ahol a mi XXI. századi közösségünk. Kezdenek feltöredezni a határok, de egy fecske, vagyis esetünkben nyúl, egyelőre még nem nagyon képes nyarat csinálni.

A történetbe ott kapcsolódunk be, hogy hősünk, a hős nyúllány, Judy Hoppsz szembemenve a társadalmi elvárásokkal szakít családja farmer hagyományaival és beáll rendőrnek. Végül pedig a mega polisz, Zootropolisban egy komoly bűntényt kell felgöngyölítenie. A több elemből összerakott animációs filmben nagyon szépen lavíroznak a gyerekeknek szánt poénok, a felnőtteknek szánt filmes utalások (amiket élvezet egyébként kimazsolázgatni) és a krimi elemei között. Pontosan úgy valósul meg a történetmesélés, hogy egyik se szenvedjen csorbát.

Az egyes társadalmi csoportok állatokba oltása pedig telitalálat. Amik közül a hivatalnok lassú lajhárok lesznek mindenkinek a kedvencei, ezt garantálhatom. A Zootropolisz tehát a nagybetűs szórakozás az egész családnak. Felesleges és nyálas betéténekek nélkül. A végén pedig ott a sok-sok tanulság a gyerekeknek. Hogy senkit nem szabad megbélyegezni azért ahonnan jött. Sokkal inkább az alapján kell dönteni, hogy ki milyen egyéni erényekkel vagy gyarlóságokkal rendelkezik. Így az is előfordulhat, hogy egy nyuszi nem gyáva, egy róka nem sunyi, a lajhár pedig nem lassú.

Értékelés: 8/10. 

Akinek ajánlom: Krimiket és állati alakokba bújt karaktereket kedvelő répa habzsolóknak.

Akinek nem ajánlom: A metropoliszok közbiztonságáért aggódó politikusoknak.

A külföldi jegyeladások elérték a kétmilliárd dollárt, ami azt mutatja, hogy a Marvel filmstúdió 4 milliárd dollárért való megvásárlása meghozta gyümölcsét. Az üzleti eredmények azt jelentik, hogy a Disneynek sikerült megelőznie a Warner Bros. stúdiót és piaci részesedését tekintve már a második filmstúdióvá vált. Egyedül a 20. Century Fox előzi meg, amely idén szintén rekordévet mondhat magáénak az X-Men – Az eljövendő múlt napjai, A csillagainkban a hiba és A majmok bolygója – Forradalom című filmjeivel – adta hírül pénteken a Variety.

Múlt heti bemutatása óta A galaxis őrzői globálisan 219,3 millió dolláros jegybevételt hozott. A Disney két másik idei kasszasikere az Amerika kapitány – A tél katonája 713,6 millió dollárt, a Demóna 727,9 millió dollárt.

Az idei immár sorban a kilencedik év, amikor a Disney belföldön átlépte az egymilliárdos jegyforgalmazást és az ötödik év, hogy a kétmilliárd dollárt globálisan.

-mti-

A korábbi csúcsot a Toy Story 3. című animáció tartotta, amely 2010-ben összesen 1,063 milliárd dollárt (237 milliárd forintot) kasszírozott a mozikban – emlékeztetett hétfőn a BBC News.

A hókirálynő című Hans Christian Andersen-mese nyomán készült film november 27-én debütált az észak-amerikai mozikban, a magyar bemutató december 5-én volt.

A produkció rekord bevételéhez az észak-amerikai jegyeladások 398,4 millió dollárral (89 milliárd forinttal), a nemzetközi piac pedig 674 millió dollárral (150 milliárd forinttal) járult hozzá.

A családi mozi több mint három hónapig tartotta magát az amerikai és kanadai jegyeladások alapján készülő tízes kasszasikerlistán. Jelenleg pedig már a filmtörténet tíz legnagyobb bevételű filmje között is szerepel.

A Jégvarázs két Oscart is begyűjtött az amerikai filmakadémiától: a legjobb animációs filmnek és a legjobb filmdalnak járó szobrot vitte el.

A The Hollywood Reporter szerint ugyanakkor az új animációs bevételi rekordot komolyan fenyegeti A Lego kaland című produkció előretörése: a február óta játszott filmre világszerte máris több mint 400 millió dollárért (89 milliárd forintért) keltek el a jegyek, és számos helyen, köztük Ausztráliában vagy Németországban még be sem mutatták.

 -mti-

A magyar bemutató 2014 május 30.

A J. M. Barrie klasszikus meséjén alapuló produkció forgatókönyvét Jason Fuchs írta. A Sohaországban játszódó történet producere Greg Berlanti lesz, aki saját produkciós cégével dolgozik a filmen.

A Pán Péter című regényből számos filmfeldolgozás készült korábban – köztük Steven Spielberg 1991-es Hook című filmjét öt Oscar-díjra jelölték -, mégis úgy tűnik, hogy Hollywoodot továbbra is nagyon izgatja a híres mesehős. 

A Disney filmstúdióban is dolgoznak egy produkción, amelyet előzményfilmnek szánnak a jól ismert Pán Péter-történethez. A Peter and the Starcatchers című alkotást Gary Ross rendezi. A Sony sem akar lemaradni: ott Pan címmel terveznek egy feldolgozást Channing Tatummal a főszerepben.

-mti-

A produkcióban Lily James, a Downton Abbey sztárja játssza Hamupipőkét, a herceg szerepében pedig a Trónok harcából ismerős Richard Madden tűnik fel. A gonosz mostoha jelmeze Cate Blanchettnek jutott.
A film produceri feladatait Allison Shearmur, David Barron és Simon Kinberg látja el. A Disney stúdió egyelőre nem közölte, hogy mikor kerülhet a mozikba a Grimm-mese.

Helena Bonham Carter A magányos lovasban látható legközelebb a filmvásznon. A Gore Verbinski rendezésében forgatott western, amelyben Johnny Depp és Armie Hammer alakítja a főszerepeket, július 11-én kerül a magyar mozikba.

-mti-

A Walt Disney alapította stúdió vezetői a héten a részvényesek éves közgyűlésén Phoenixben számoltak be arról, hogy jelenleg a cég egyetlen animációs csoportja sem dolgozik filmvászonra szánt hagyományos, kétdimenziós rajzfilmen. Bob Iger stúdiófőnök ugyanakkor nem zárta ki, hogy a jövőben valamikor még visszatérhetnek ehhez az animációs stílushoz, amely olyan alkotásokkal tette híressé a vállalatot, mint a Hófehérke és a hét törpe, a Fantázia és a Bambi. Iger hozzátette, hogy kézzel rajzolt animációkat manapság csak a televízió számára gyárt a Disney.

Mint a The Guardian online cikke felidézte: a Pixar animációs stúdiót vezető John Lasseter – a kézzel rajzolt animáció megszállottja – a hagyományos rajzfilmek reneszánszát indította el pár éve a rajzfilmrajongók örömére. Amikor a Pixar 2006-ban a Disneyhez került, Lasseter a Disney animációs részének kreatív vezetője lett. A Bolt című animációs film 2009-es londoni bemutatóján már arról beszélt, hogy számos olyan szakembert vett fel újra a stúdióba, akiket a kilencvenes években a számítógépes animáció térhódítása miatt küldtek el.

„A két dimenzió sajnos a fantáziátlan történetmesélés szinonimája lett. Általánosan elfogadott véleménnyé vált, hogy a közönségnek nincs szüksége a kézzel rajzolt filmekre, ami természetesen nevetséges állítás. Amikor beléptem, ismét elkezdtük felvenni azokat a művészeket, akiket a Disney elbocsátott” – mondta akkor Lasseter.

A stúdió 2010-ben A hercegnő és a béka című egészestés rajzfilmmel állt elő, de a produkció 267 millió dolláros kasszával zárult forgalmazása meg sem közelítette a Toy Story-féle Pixar-filmek sikerét. Az egy évvel később a mozikba került, szintén kézzel rajzolt Micimackót is hiába dicsérte a kritika, világszerte csupán 33 millió dollárért váltottak rá jegyet a nézők. Közben a Disney számítógéppel animált Bolt című filmje 310 milliót, az Aranyhaj és a nagy gubanc pedig 590 millió dollárt keresett világszerte.
Bizonyos jelek mégis arra utalnak, hogy a Disneynél is van jövője a hagyományos rajzfilmes technikának. Egy amerikai blogger értesülésére hivatkozva a brit lap megosztotta olvasóival a pletykát, miszerint a Disney a Paperman című, idén Oscar-díjjal kitüntetett rövid animációjának technikáját alkalmazva egészestés animációt is tervez. A rövidfilm készítői ugyan számítógéppel dolgoztak, de a képeket nem modellezték, hanem kézzel rajzolták. Az is bíztató hír lehet, hogy a Disney animációs részlege nyolchetes tanfolyamot tart a nyáron a kétdimenziós animációról – fűzte hozzá a The Guardian.

 -mti-

A mostani legfrissebbek szerint a mérete ellenére a legnagyobb jedi mesterről, Yodáról forgatná a Disney az első spin-off filmet. Abban egyetértenek az egeres cégnél, hogy a Marvel külön, majd egybe filmes koncepciója nagyon jövedelmező, így karakterekként is kell folytatni az űrsagát.