Spoiler mentes!

Ha az elmúlt évek filmterméseit nézzük, akkor kétségtelen, hogy olyan alkotások nőttek ki a tömegtermelés okozta kommersz filmes felhozatalból, amiknél a szerzőiség markánsak kidomborodott. Még, ha olyan sokak által másodlagosan kezelt képregény filmről is beszéljünk, mint a Josh Whedom által dirigált Avengers, vagy éppen az Ang Lee-féle Pi élete, hogy csak néhányat soroljak azokból a közönség és kritikai sikerekből, amik megosztás nélkül robbantottak kasszát a mozik pénztárainál. Most Christopher Nolan jelentkezett be, hogy legújabb ötletét (Ami állítólag még az ifjú Spielberg agyszüleménye volt.) három órás filmé dagassza, közben pedig olyan családdrámát hozzon össze, ami eddig a sci-fi világától meglehetősen messze állt. Egyrészt Nolannak nem volt nehéz szabad kezet kapnia, hiszen olyan filmeket készített már eddig is, amik kétség kívül meghozták az árukat. Másrészt pedig a szerzői filmek létjogosultságának egy újabb példája a Csillagok között.

Furcsa egyveleg ez a film ami magában hordozza a 2001: Űrodüsszeia dimenziók által kiszélesített kalandos utazását, a Mel Gibson-féle Halhatatlan szerelem idődilemmás szeretet kötelék megtartását vagy éppen a Gravitáció túlélni akarásának alapösztönét. Egy dolgot azonban nem szabad figyelmen kívül hagynia a mozi nézőnek. Nolan legfrissebb mozija éppen annyira rágós néhány helyen, mint amennyire az alap emberi érzelmek és értékek miatt viszonylag könnyen fogyasztható a másik oldalon. Az Eredetben már megtapasztalhattuk, hogy egészen egyszerű dolgok kapcsán képes Nolan újvilágkat, egészen pontosan új törvényszerűségeket alkotni. Ezt a fajta több dimenzión való mozgást pedig most ismét előveszi a rendező-forgatókönyvíró. A filmben nincsenek gyilkos darazsak, nincs xenomorph vagy éppen kitörő vulkán. Ami a legfőbb „ellensége” az emberiség megmentésére az űrbe küldött legénységnek az éppen az életünknek értelmet adó szeretteinkhez odaláncoló érzelmek. Valamit az a fajta félelem, hogy az elmúlás okozta fájdalom a földbe döngöl és megsemmisít.

Furcsa dolog az idő, mert ez az a fajta tényező, amit bárhogyan szeretnénk, nem tudunk uralni. A teret le tudjuk győzni, hiszen az első kerék megjelenése óta folyamatosan ezt tökéletesítjük. Az idő azonban az emberiség hajnala-, az első nap és homokórák felfedezése óta az ellenségünk. Nem is az idő, hanem annak múlása, a megöregedésünk, az elmúlásunk az, ami megrémít mindannyiunkat. A Csillagok között legénysége pedig duplán is harcol. Nem csak az emberiség fogyó idejével kell, hogy okosan sáfárkodjanak, de a családtagjaik viszontlátása miatt is iparkodniuk kell. Egy újabb dilemma a mi a megpróbáltatások sorát tetézi. A fajfenntartás vagy a személyes túlélés a fontosabb? Megannyi kérdés, amire a választ hőseink csak kínkeserves önfeláldozások árán fognak válaszolni.

Nem hibátlan a film, írták már sokan és ehhez én is csatlakozom. Nolan világa annyira komplex és misztikus, hogy jó néhány szálat felveszünk, de ezekből aztán sok sehova sem vezet. A néha már-már misztikumba hajló sci-finek azonban meg tudunk bocsájtani, hiszen olyan élményt ad, amit moziban már régen élhettünk át. Hát senki ne legyen rest jegyet váltani a csillagok közé.

Értékelés: 10/10.

Akinek ajánlom: Különlegesen jó apa-lánya kapcsolatot ápoló családoknak és olyanoknak akik érezték már, hogy kis külső segítséggel, de képesek lennének a világot megváltani.

Akinek nem ajánlom: A földművelést és a kukoricát nagyon utáló vidékieknek és azoknak, akik még negyed milliméternyi port sem képesek elviselni a könyvespolcon.

Az, hogy az év végi nagy filmes hajrába fordultunk jól mutatja, hogy a héten már egy igazán nagyágyú rendező, igazán nagynak ígérkező filmjét nézhetjük, mind a két moziban.

Nolan felrepít

Csillagok között – Írnék én hosszasan Christopher Nolan legfrissebb filmjének cselekményéről hosszasan, ám Nolan mindössze két mondatban ismertette előzetesen, hogy mit is láthat majd az aki beül a csillagok közöttre. Lesz egy féreglyuk az égen, azon szállnak át sokan, szépen. Na jó, egy kicsit kerekíttem rajta. Egy igazi, a régi iskolát követő űreposzt láthat majd az, aki beül a Matthew McConaughey és Anne Hathaway főszereplésével készült filmre. Az előzetes kritikák nem hibátlannak, de nagyon élvezhetőnek írják le a mozit és mindenszempontból sci-fi csemegének. A hét nagy durranása bizony ez, mind a két szombathelyi moziban megnézhető az alkotás.

Kis tánc, nagy szikra

Tiltott táncok – Na, mit szeret igazán a mozilátogató? Az igaz történeteket! Hát a Tiltott táncok szinte biztos, hogy-e téren sikerre van ítélve. Történetünk főhőse James Gralton, aki 1932-ben egy meglehetősen szoros erkölcsi morál mentél élő ír közösségben kavarja fel a port csupán azzal, hogy táncot kezd el oktatni. A szabadelvűség csap össze az egyházi konzevativitzmussal. Az életfelfogásbeli különbségek pedig nem csak rosszallásban, de tettlegességben is megmutatkoznak. Ken Loach rendező már rengeteg díjat bezsebelt, így várhatóan egy újabb minőségi darabot láthat tőle a közönség.

 Kicsavart világ

A zéró elmélet – Terry Gilliamat azt hiszem kevés embernek kell bemutatni. A Monthy Python csapat tagjaként kezdett filmezni és mostanra olyan címeket jegyez mint a Halászkirály legendája, a 12 majom vagy éppen a Félelem és reszketés Las Vegasban. Újabb szürreális alkotást kapunk tőle a héten, amelyben Christoph Waltz egy különc tudóst játszik, akit megbíznak az élet érelmének vagy éppen értelmetlenségének kikutatására. Nem csak a történetvezetés különül el a megszokottól, de a látványvilág is csorba tükörként áll a mozi néző előtt. Egyébként úgy néz ki, hogy ez a különcjárat most annyira nem jött be, a Rottenen 50-50 % körül van a kritikai és a nézői mutató is. Az IMDB-n pedig 6,2/10-en áll a tetszési mutató.

Nolan testvérével, Jonathannal írta az Interstellar című nagy költségvetésű film forgatókönyvét, amelyet a Paramount Pictures és a Warner Bros. közösen finanszíroz. A filmben időutazás és alternatív dimenziók közötti ugrálás is szerepel, és felfedező hősei egy féreglyukon is átkelnek. A történet részleteit azonban egyelőre lakat alatt őrzik.

A The Hollywood Reporter csütörtökön arról számolt be, hogy Nolan az utolsó fontos szereplőt is megtalálta: Az éhezők viadalából ismerős Wes Bentley már tárgyal is a szerződéséről.

Az Interstellar 2014 novemberében kerülhet a mozikba.

-mti-

Miért is szeretjük mi a szuperhősöket? – Gondolkodtam hazafelé az Acélember után. Valószínű azért, mert azzal együtt, hogy szuperképességekkel vagy menü kütyükkel emberfelettiek, de mégis annyi emberi gond gyötri őket, hogy előbb saját árnyékukon kell túllépni ahhoz, hogy valóban korlátok nélküli bosszúállók legyenek. Vasembernek ott van az alkoholizmusa, Pókembernek a tinédzserek mindennapjaival együtt járó problémák, Batmannak a lelkiismeret furdalása, ami a szülei halála kapcsán gyötri, Hulk pedig egészen egyszerűen saját maga ellen kel rendre birokra. De Supermannek igazán semmivel sem kell megküzdenie. Ő maga a tökéletes ember, a numeró uno. Pont ezért nehéz igazi jellemfejlődést kanyarítani neki, szemben mondjuk a DC Universum milliomos playboyával, aki esténként denevérnek öltözve pofozza széjjel az alvilágot. Másrészt pedig, itt hiába is próbálkoznának a „valósághű” film elkészítéssel: az egy idegen a Földön szálra felfűzött cselekmény csírájában öli meg már a gondolatot is.

Christopher Nolan – a Sötét lovag trilógia elkövetője – pont Batman világának tanulmányozása közben döntött úgy, hogy elég háttérinfót szerzett Supermanhez így, feldobta a WB-nek, hogy hozzanak össze egy Superman filmet is. Mivel a stúdió folyamatosan kisebbségi kompexussal küzd a Marvel szépen futó szekere miatt, így ez olyan volt nekik, mintha aranytojást tojó tyúkra bukkantak volna. Két kézzel kaptak hát az Acélember után. Mert nem csak egy újabb képregényhőst küldhetek a mozikba, hanem le is fektethették az alapját egy a Marveléhez hasonló univerzumnak, amiből a konkurens végül a Bosszúállókat összerakta. Itt azonban még egy építőkockaszélet sem kapunk, ami sejtetné, hogy évek múltával majd jön egy nagy, DC hősöket tömörítő Igazság Ligája film. Akkor milyen is ez az Acélember?

Egy jól működő szimbiózisa a sci-finek, családi drámának és akció filmnek, de semmi több. A film elején a Kripton valami káprázatos. Látványos és eddig még soha nem látott ötletekkel operálva kapunk egy új világot. Mesés! Szinte bántam, amikor a Kripton – beteljesítve az elkerülhetetlent – felrobban, és végleg búcsút kell venni ettől a csodavilágtól. Logikus indítékok és egymásnak feszült világképek indítják el a cselekményt, egy fél perc üresjárat sincs. A második harmad azonban ugyanezt már nem mondhatja el. Akár csak a Sötét lovagban, itt is önmagát kereső főhősünk szakállasan és koszosan, rongyosan vándorol a világ egyik pontjáról a másikra. Merészet húztak Snyderék, ugyanis a kevert idősíkok könnyen kizökkenthetik a nézők és döcögőssé tehetik a történetmesélést. Bár összességében működik a dolog, azért döntő momentumoknál, talán, pont ezért nem érezzük a cselekmény súlyát, mivel ide-oda ugrálunk múlt és jelen között. A középszakasz utáni akció csipi-puhi ennél már sokkal gördülékenyebben és magával sodróan üt. Bár én kissé vontatottnak éreztem a szuperlények végtelenségig tartó és végül még csak karcolást sem ejtő egymás ütlegelését, nézőtársaim hamar lehurrogtak az bizony látványos volt. Ugyanakkor vitát mellőzve állíthatom, Clark Kent újabb, eddig még sosem látott stílust kapott, ami veszettül jól áll neki. Mind külsőre, mind pedig a jellemre modernizálva lett.

Az Acélember nem lett olyan nagy átütő alkotás, mint annakidején a Batman: Kezdődik, aminek kapcsán egy képregény kedvelő társadalom tört ki örömujjongásban és vásárolta egymásután a mozijegyeket, hogy újra és újra megnézze Bruce Waye újjászületését. Zack Snyder és Christopher Nolan megpróbálta kihozni a maximumot egy lassan 80 éve megalkotott képregény karakterből. Ha a látványt és az akciót nézzük, akkor maximálisan sikerült nekik. Ha karakterfejlődést és többrétegűséget nézünk, akkor viszont semmi plusz nem kaptunk, ha csak azt nem vesszük eredményként, hogy Superman kilépett a komikumból és lassan-lassan komolyan lehet venni.

Akinek ajánlom: A képregény rajongóknak muszáj látni, ám a csalódások elkerülése végett, mindenki verje ki a fejéből a 300-Watchmen-Dark Knight Bermuda háromszöget.

Akinek nem ajánlom: Realista ábrázolásmódra vágyó mozilátogatóknak, akik csak és kizárólag logikai úton közelítenek meg mindent.

A Warner Bros. és a Legendary Pictures bejelentése szerint a szuperhősfilm vasárnapig 431,2 millió dolláros észak-amerikai és 574 millió dolláros külföldi bevételt, tehát összesen 1,005 milliárd dollárt könyvelhetett el mozis forgalmazásából.

A The Hollywood Reporter emlékeztetett arra, hogy Nolan előző Batman-filmje is tagja a klubnak 1,003 milliárd dolláros globális jegyeladással. A két film forgalmazásában azonban az a különbség, hogy A sötét lovag 2008-ban az észak-amerikai piacon teljesített jobban: 533 millió dollárt keresett Amerikában és Kanadában, míg 469,7 milliót külföldön.

A milliárddolláros filmek sorát James Cameron Avatar és Titanic című filmjei vezetik, amelyek a kétmilliárd dolláros jegybevételt is meghaladták.

http://www.youtube.com/watch?v=UlXtB2xe0Ew

A Christian Bale főszereplésével forgatott produkció európai premierje szerda este Londonban volt. A két helyszínen zajlott díszbemutató egyikén, a BFI IMAX mozijában Harry herceg is megjelent a BBC tudósítása szerint.

Észak-Amerikában péntek reggeltől már 4400 moziban játsszák a denevéremberes akciófilmet – értesült a The Hollywood Reporter online kiadása.

Nolan nem térhatású filmet forgatott, elemzők szerint esetleg ez gátolhatja meg a produkciót abban, hogy akkora bevételt hozzon, mint a háromdimenziós Bosszúállók. Emellett a film elég hosszú: két óra 43 percig tart a vetítés. Másrészt egyetlen filmet sem mutattak be korábban annyi – 330 – IMAX-moziban, mint A sötét lovag – Felemelkedést. Nolan nagy rajongója az IMAX-nak, ezért a filmből több mint egy óra IMAX-kamerákkal készült.

A produkciót Nolan Batman-trilógiájának utolsó darabjaként emlegetik. Bale a bemutató előtt többször leszögezte, hogy utoljára öltötte magára a denevérember kosztümjét.

A Batman: Kezdődik 2005-ben, a folytatásaként született A sötét lovag 2008-ban aratott kritikai és közönségsikert. „Először fordult elő, hogy egymás után háromszor alakítottam egy szerepet, a filmek az életemre és a pályafutásomra is nagy hatással voltak” – hangsúlyozta Bale.

A trilógiát záró epizódban számos szereplő visszatér, köztük az Alfredot alakító Michael Caine, a Gordon felügyelőt játszó Gary Oldman és Lucius Foxként Morgan Freeman is. A szereposztásban újoncként tűnik fel Marion Cotillard, Joseph Gordon-Lewitt, Tom Hardy, valamint Anne Hathaway, aki Macskanő bőrébe bújik.

A sötét lovag – felemelkedés július 26-án mutatkozik be a magyar mozikban.

A sötét lovag: Felemelkedés című produkció rendezője, Christopher Nolan választotta ki a szerepre a harmincéves brooklyni színésznőt, a Neveletlen hercegnő és a Brokeback Mountain – Túl a barátságon sztárját. A testhezálló dresszbe öltöztetett Macskanőt korábban Michelle Pfeiffer, Halle Berry, Eartha Kitt és Lee Meriwether is eljátszotta.

Mint Hathaway elárulta, különösen arra a három nap alatt felvett jelenetre büszke, amelyben Batman oldalán küzd a háztetőn egy sereg gonosztevővel. „Elég kemény vagyok magammal, ritkán engedem meg, hogy büszke legyek a teljesítményemre, de azon az éjszakán, amikor befejeztük a háztetős forgatást, a felhőkben éreztem magam. Egész éjjel filmeztünk, hajnalban mentem haza. Bár fáradt voltam, és hegyen lakom, fogtam a kutyámat, és tiszta erőből felfutottunk a hegytetőre, aztán megpihentünk, és csak néztem, ahogy felkel a nap… Az az adrenalin volt az egyik legjobb érzés, amit színészként átéltem” – idézte a színésznőt a lap online kiadása.

Nolan ugyancsak meg volt elégedve sztárjával, dicsérte hihetetlen fizikai teljesítményét. Ugyanakkor hozzátette, hogy számára az a jó akcióhősnő, aki mindemellett okos és felkészült. 

Hathaway elmondta, hogy egy csütörtöki napon volt a meghallgatás, a rá következő kedden pedig felhívta az ügynöke, és szó szerint belenyávogott a telefonba, hogy tudassa: ő lesz Macskanő. Tíz hónapig heti hatnapos tréninggel készült a szerepre.

A sötét lovag: Felemelkedés című filmet a magyar mozik július 26-tól játsszák.