Vagy 20 perc kellett a film vége után mire rá jöttem, miként is működik David Fincher legújabbja a Holtodiglan, ami folytatja azokat a fincheri hagyományokat, amit a mester a Harcosok klubjával, a Hetedikkel vagy éppen a Játsz/Ma filmekkel megalapozott. A kérdés már csak az, hogy minden amerikai háziasszony képzelete ilyen szabadon szárnyal-e?

– Vigyázat, akár spoileres is lehet! –

A történet középpontjában egy kertvárosi amerikai házaspár áll. Ez az egyetlen dolog, amit biztosan tudunk, az összes többi pedig egy a főszereplőnőnk által pillanat alatt kitalált és végigfuttatott történet részletei. Ez az a fajta sztorivezetés, amit az Játsz/Má-ban is láttunk, ahol a néző végig bizonytalanságban volt tartva, mi is az ami a valóság, és mi az ami a játék része. Itt azonban a duplacsavar esete áll fent. Hiszen a filmben végig két nézőpont ütköztetése folyik, a férj és a feleség szemszögéből is látjuk az eseményeket. Ahol azonban a végső csavar megismerése után jövünk csak rá, hogy a teljes kép összeállásához Fincher végig kis apró mozaikokat hullajtott el. A mozgató erő pedig annyira emberi, hogy a film végén a homlokunkra csapunk, hát persze!

Jó élet, biztonság, odaadó férj, hűség, izgalmas házasélet, gyerekek. Mind-mind olyan dolog, ami az anyagi léten túl egy középkori nő vágyainak netovábbja. Ez az, ami folyton ott lebeg minden normális szociális körülmények között felnőtt lány fejében, és ez az amiért -ahogy mondani szokták- ölni is tudna. Ez a fajta lelki mozgatóerő tulajdonképpen nemzet és kontinens függő. Ami továbbiakban megkülönbözteti a feleségeket az csupán annyi, hogy ki az aki meg is meri tenni, hogy kezébe vegye házassága és sorsa irányítását és ki az aki csak ábrándozik róla, hogy minden úgy alakul, ahogyan ő akarja.

A film végig tudja tartani ezt a koncepciót az egyetlen kivetnivaló, hogy lassan döcög előre. A korábban említett Fincher filmek ereje pont abban volt, hogy megtalálták a megfelelő ritmust, ez pedig már-már túl lassú a műfajhoz képest.  A 149 perces játékidő azonban egyáltalán nem lassú vagy unalmas. Amire az események megérnek, a dramaturg pont ott gyorsít be és ad egy újabb löketet, ha úgy tetszik egy újabb csavart a filmnek. Az a fajta kétnarrációs történetmesélés amit alkalmaznak igen jól működik. Affleck pedig bármennyire is hozza aszokásos félszegmosolyos macsót, még mindig el tudja vinni hátán az egész filmet. Rosamund Pike azonban még Affleckra is rátesz egy lapáttál, és megmondom őszintén, én is zárt ajtó mögött mernék csak aludni, ha vele egy házban kellene álomra hajtanom a fejem.

Összegzés:

A Holtodiglan egy kissé vérszegény, Fincher korábbi nagyon ütős thrillereihez képest. A történet agymozgató. Affleck biztosat hoz, Pike ijesztőt. A feszültség végig megtartott, a befejetés pedig tuti, hogy azt mondatja veled, hogy: Na ez meg mi volt? És kell egy Bár.

Értékelés: 8/10.

Akinek ajánlom: Adrenalin hiányban szenvedőknek és azoknak akik nem tudják értékelni a szingli lét örömeit.

Akinek nem ajánlom: Hűtlen férjeknek, akik annyira nem törődnek a feleségükkel, hogy azt sem veszik észre, ha az asszony televeszi tech-kütyükkel a fáskamrát.

Fincher megint alkotott

Holtodiglan – Hetedik, Játsz/Ma, Harcosok klubja. Mit kell ezen tovább spilázni? David Fincher filmjei mindig tökéletes szórakozást nyújtanak azoknak akik a kissé szokatlanra és a feszített idegekre vágynak. Ezúttal Ben Afflek lesz a főszereplője, annak a történetnek, amiben egy ötödik házassági évfordulójukat ünneplő pár – akiknek egyébként mindenük megvan ami csak a földi javakból kijuthat – nem várt nehézséggel találkozik. A nőt ugyanis elrabolják. A gyanú pedig, a nyomozás előrehaladtával, az addig hűségesnek és tisztességesnek hitt férje terelődik. A kérdés az, hogy hol van a feleség és, hogy valóban ártatlan-e a férj? A film egyébként tuti szórakozásnak ígérkezik, az IMDB-n csupán egyetlen ponttal lemaradva a tökéletességtől 9/10-en áll a mutató.

Gyáva nyúl?

Lavina – Kevés olyan katasztrófa film van ami nem is annyira a természeti esemény következtében bekövetkezett emberi pánikról és menekülésről szólna, hanem sokkal inkább annak utóhatásairól. Nos, ez a film, ez ilyen. Ez a svéd-dán-norvég dráma, egy svéd családról szól, akiknek franciaországi sí útjuk tragédiába torkollik, amikor az egyik síparadicsom lejtőin megindul a lavina. A család túléli, ám a férj az események közben, nem családja-, csupán saját bőrének mentésével foglalkozik. Hazatérve aztán a lavina közben tapasztaltak válságba sodorják a család hétköznapjait. A kissé lelkizős benyomást tett sztori jelenleg 7,8-ra áll a netes bázisban.

Tudományos farmer

T.S. Spivet különös utazása – Az Amelie csodálatos életéért felelős Jean-Pierre Jenuet követte el ezt a kissé egyszerű történetvezetésű, de magát a mestert ismerve, csavarokkal teli filmet. Főhősünk egy montanai farmon él, ez azonban nem akadályozza meg abban, hogy folyton a környezetét bogarászva, tudományos leírásokat készítsen. Egy nap aztán nem várt telefonhívást kap, az egyik neves múzeum kéri meg, hogy tartson előadást és egy díjat is adományoznak neki. Spivet tehát felkerekedik, hogy megvalósítsa álmait.

A Change.org honlapon megjelent felhívás szerzői arra hivatkoznak, hogy „Affleck színészi képessége még csak meg sem közelíti azt, hogy olyan hihető alakítást nyújtson, mint Bruce Wayne, nem fogja jól eljátszani a szerepet. Nem egy erőteljes alkat, és nem is elég megfélemlítő ahhoz, hogy Batmant alakítsa. Daredevil, a fenegyerek címszerepében pocsék volt, és távol van attól, hogy szuperhős legyen. Kérem találjanak valaki mást” – fogalmazott a felhívás írója.

A felhívást alig két nap alatt több mint 53 ezren írták alá. A kommentelők között volt, aki megjegyezte, hogy Affleck „meg fogja semmisíteni Batman örökségét. Kérem hozzák vissza Chritian Bale-t”.

Egy másik vélemény szerint Affleck alakítása még a Daredevilnél is rosszabb lesz. Bale-re van szükségünk”.

Volt, aki A sötét lovag című filmben a Jokert alakító Heath Ledger halálát sajnálva azt kérte a Warner Brostól, ne akarja „meglágyítani” Batman alakját.

A filmstúdió csütörtökön jelentette be, hogy Ben Affleck fogja játszani Batman szerepét Az acélember című film folytatásában, amelyben egymás ellen küzd majd a két szuperhős, Superman és Batman.

A 41 éves színész a titokzatos milliárdos, Bruce Wayne, Batman alteregója bőrébe bújik Zack Snyder rendező 2015-re tervezettfilmjében, amely az idén bemutatott alkotása, Az acélember folytatása lesz.

 „Tudtuk, hogy szükségünk van egy különleges színészre, aki a DC Comics gondozásában megjelenő egyik legnépszerűbb képregény szuperhősét alakítja, és Ben Affleck teljeséggel megfelel ennek a kívánalomnak” – hangoztatta Greg Silverman, a Warner Bros Pictures stúdió kreatív fejlesztési igazgatója.

A tervek szerint a jövő évben kezdik meg a Supermant és Batmant együtt szerepeltető film forgatását, és az egyelőre cím nélküli alkotást 2015. július 17-én mutatják be a mozikban. A főbb szerepekben Affleck mellett Az acélember szereplői fognak feltűnni, Henry Cavill, aki Supermant alakítja, továbbá Amy Adams, Laurence Fishburne és Diana Lane. A forgatókönyvet David S. Goyer, Az acélember forgatókönyvírója írja.

 -mti-

Ben Affleck is csatlakozott ahhoz a nemzetközivé váló jótékonysági kezdeményezéshez, amely a mélyszegénységben élők helyzetére akarja felhívni a figyelmet: az amerikai filmszínész, rendező öt napon át napi másfél dollárból (335 forint) fog élni számos más hírességgel együtt. 

Affleck Twitter-üzenetben jelentette be, hogy részt vesz a Live Below the Line (Élj a létminimum alatt!) elnevezésű jótékonysági kezdeményezésben, amelynek résztvevői osztoznak azokban a nehézségekben, amelyekkel a mélyszegénységben élők szembesülnek nap mint nap. 

Az Oscar-díjas Affleck az általa alapított Kelet-kongói Kezdeményezés nevű jótékonysági szervezet nevében csatlakozott a kihíváshoz, amelynek résztvevői májusban öt napon keresztül napi másfél dollárból élik életüket. A résztvevők nem étkezhetnek saját éléskamrájukból, nem fogadhatnak el barátoktól, családtagjaiktól élelmiszeradományokat, csak csapvizet fogyaszthatnak. A globális kezdeményezés szervezői azt tanácsolják a résztvevőknek, hogy a 7,5 dollárt a legegyszerűbb élelmiszerekre, tésztára, rizsre, kenyérre, krumplira, zöldségekre és gabonafélékre költsék – olvasható a honlapjukon (livebelowtheline.com). 

A kezdeményezés 2010-ben indult útjára az ausztráliai Melbourne-ből és kiterjedt Nagy-Britanniára, az Egyesült Államokra és Új-Zélandra. Az első évben mintegy kétezren vettek részt benne, és 520 ezer dollárt gyűjtöttek a mélyszegénységben élők számára. 

A Világbank 2005-ben a mélyszegénység küszöbét napi 1,25 dollárban határozta meg. 2011-re ez az összeg az inflációt figyelembe véve 1,5 dollár volt. 

A kezdeményezés által összegyűjtött adományokat a fejlődő világban oktatási programokra fordítják. 

Idén május 7. és 11. között rendezik meg az akciót Ausztráliában, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, Új-Zélandon pedig valamikor ősszel.

-mti-

Lehet kevesen tudták eddig – bárt filmes berkekben szinte mindig előbukkan-, hogy Ben Affleck teljes neve Benjamin Géza Affleck-Boldt, vagyis a filmes ma ünnepelheti a névnapját, amennyiben ünnepli egyáltalán a Géza nevet.

A Gézát Affleck szülei azért adták neki, mert nagyon jó viszonyban voltak egykori magyar szomszédjaikkal. Hát legyen ennyi a bulvár mára:).

A díjak idén megoszlottak a 24 kategóriás mezőnyben. Steven Spielberg 12 Oscarra jelölt Lincolnja csak két díjat kapott: Daniel Day-Lewis játékának köszönhetően a legjobb színész, valamint a látványterv Oscarját. A 11 jelöléséből Ang Lee filmje, a Pi élete négyért gyűjtötte be a filmvilág tekintélyes elismerését, a legjobb rendezés Oscarján kívül technikai kategóriákért. A nyomorultak nyolc esélyéből hármat váltott Oscarra, a hétszeres jelölt Argo pedig szintén három díjat nyert.

Több sztár, még több zenés betét és csípős tréfák szórakoztatták az Oscar-gála közönségét. A műsort először vezető Seth MacFarlane-t a Star Trek Kirk kapitánya, a jövőből érkező William Shatner látta el tanácsokkal a gála kezdetén. A házigazda szokás szerint felidézte legfontosabb díjakra jelölt filmeket. Közben külön is kitért Az Argo-akciót rendező Ben Affleckre, akinek neve hiányzott a legjobb rendező kategóriából. Ez nyilván abból adódott – mondta -, hogy a történet, amelyben a CIA kiszabadít az iráni forradalom idején Teheránban ragadt hat amerikai követségi alkalmazottat, olyan titkos volt, hogy „az akadémia még a rendezőt sem ismerte”.

A végül a legjobb rendezőnek választott Ang Lee második rendezői Oscarját nyerte a Pi élete című háromdimenziós munkájával.

1990, a Miss Daisy sofőrje című film sikere óta nem fordult elő, hogy olyan filmet választottak a legjobbnak, amelynek rendezőjét nem jelölték Oscar-díjra. Az Argo-akció sikere nyomán meghatott és boldog Affleck producertársaival George Clooneyval és Grant Heslov-val mondott köszönetet a díjért. Affleck és Clooney most már kétszeres Oscar-díjas.

Az est folyamán Quentin Tarantino, a Django elszabadul rendező-forgatókönyvírója is kézbe vehette második Oscarját alkotása eredeti forgatókönyvéért.

Daniel Day-Lewis, a Lincoln címszereplője harmadszor kapta meg a legjobb színésznek járó szobrot a filmakadémia tagjaitól, a 22 esztendős Jennifer Lawrence viszont úgy meglepődött, amikor az Oscar-színpadra szólították, hogy elesett a pódiumra vezető lépcsőn.

http://www.youtube.com/watch?v=QAjcXvHoWTE

Jennifer Lawrence nagy esése – A széles uszály veszélyes

Az Oscar-show producerei, Craig Zadan és Neil Meron élve az alkalommal, hogy A nyomorultak révén musical is szerepelt az Oscar-mezőnyben, számos zenés betéttel tűzdelték meg a ceremóniát. Seth MacFarlane, aki maga is érdekelt volt az Oscar-versenyben a legjobb dalok mezőnyben (Ted) többször dalra fakadt és táncra perdült. A színpadon olyan neves színészek csatlakoztak hozzá, mint Daniel Radcliffe és Joseph Gordon-Levitt. Hollywood lerótta tiszteletét az ötvenéves James Bond-filmsorozat előtt is. Shirley Bassey az 1964-ben bemutatott Goldfingerben énekelt számát adta elő. A fekete estélyit viselő Adele először énekelte élőben a 007 – Skyfall főcímdalát, amely végül elorozta a legjobb filmdal díját MacFarlane elől. Barbra Streisand a The Way We Were című számmal bűvölte el a Dolby Színház nézőit.

A megható pillanatok közé tartozott, amikor Christoph Waltz kezébe fogta második Oscar-szobrát. Az 56 éves osztrák színész a Django elszabadul című filmben nyújtott alakításáért kapta a legjobb mellékszereplő díját. Waltz – aki korábban szintén egy Tarantino-filmmel, a Becstelen Brigantykkal nyert – rendezőjét méltatta köszönőbeszédében, „hősnek” nevezve őt.

A papírforma szerint vitte el a női mellékszereplő díját a mezőnyben szereplő Sally Field, Jackie Weawer, Helen Hunt és Amy Adams elől A nyomorultak legtöbbet emlegetett sztárja, Anne Hathaway, aki Fantine-t játszotta Tom Hooper rendező Victor Hugo-regényadaptációjában.

Michael Haneke győzelme sem volt meglepő: az osztrák rendező a Szerelem című filmjével az idegen nyelvű filmek kategóriájában aratott diadalt. Második alkalommal nyert osztrák film ebben a mezőnyben, az elsőt 2008-ban a Pénzhamisítók című dráma kapta. A hetvenéves Haneke feleségének és stábja tagjainak mondott köszönetet a hollywoodi közönség előtt. A Párizsban játszódó Szerelem – az öregedéssel és a halállal szembenéző idős házaspár története Emmanuelle Riva és Jean-Louis Trintignant alakításában – korábban a cannes-i Arany Pálmát és a Golden Globe-díjat is elnyerte. A film öt jelöléséből egy díjjal távozott.

Érdekesség, hogy megosztva a Skyfall és A bin Laden-hajsza című film kapta a legjobb hangvágásért járó elismerést. Megosztott Oscart eddig csak öt alkalommal adtak át a díj 84 éves történetében: 1932-ben a legjobb férfi főszereplő, 1949-ben a legjobb rövid dokumentumfilm, 1968-ban a legjobb női főszereplő, 1986-ban az egészestés dokumentumfilm, 1994-ben a legjobb rövidfilmkategóriában. Kathryn Bigelow A bin Laden-hajsza című munkája a megosztott technikai díjon kívül hidegen hagyta az amerikaifilmakadémia 5800 fős tagságát.

A dokumentumfilmek között a Searching for Sugar Man, egy hetvenes évekbeli rocksztárról szóló produkció vitte el az Oscart. Malik Bendjelloul filmjében a detroiti énekes kilencvenes évekbeli dél-afrikai rajongói kerekednek fel, hogy megtudják, mi lett a zenésszel.

A legjobb egészesetés animációknál a korábban már BAFTA- és Golden Globe-díjjal is elismert Merida, a bátor nyerte az Oscart a több mint háromórás ceremónián.

Díj nélkül maradtak az először Oscarra jelölt palesztin és afgán produkciók alkotói. A 5 Broken Cameras című palesztin munka a legjobb dokumentumfilmek, a Buzkhasi Boys című afgán film a legjobb kisjátékfilmek mezőnyében versengett.

A 85. OSCAR-DÍJKIOSZTÓ GYŐZTESEI

-mti/popcorn-

1979-ben iszlám forradalom söpört végig Iránon, és megdöntötte a sah uralmát. A forrongó, feltüzelt tömeg elfoglalta és feldúlta az amerikai nagykövetséget, túszul ejtve a képviselet 52 munkatársát. Hat amerikainak azonban sikerült a hátsó ajtón kimenekülnie, és a kanadai nagykövet rezidenciáján menedéket keresnie. A világ leginkább a túszként fogva tartott diplomaták sorsával és megmentésével volt elfoglalva, Washingtonban azonban tisztában voltak azzal: csupán idő kérdése, hogy a forradalmi gárdisták mikor fedezik fel a rejtőzködőket, és állnak véres bosszút rajtuk.

Tony Mendeznek azonban nemcsak azt kellett kitalálnia, hogyan hozza ki őket az ellenséges országból, hanem azt is, hogy milyen ürüggyel jusson be.

„Próbáltunk valami kiagyalni, de nem jutott eszünkbe egyetlen valamire való ötlet sem” – idézte fel interjújában a ma már 73 éves CIA-ügynök.
Visszaemlékezése szerint éppen Ottawában járt, hogy a kanadai kormánnyal konzultáljon, amikor felmerült benne, hogy egy tudományos-fantasztikus film előkészítő csapatát lehetne álcaként felhasználni. „Mindenki tudja, hogy a hollywoodiak odamennek, ahová éppen csak akarnak, és cseppet sem érdekli őket az orruk előtt zajló történelem” – magyarázta.

Mendez 1980. januárjában érkezett Los Angelesbe tízezer dollárral a zsebében. Felfogadott egy forgatókönyvírót – aki tüstént neki is látott a script írásának -, és kibérelt egy irodát az ál produkciós cég számára. A „társaságot” Studio 6-nak nevezte el a hat kimentendő amerikai után. Két napon belül a forgatókönyv készen volt, a tervezett produkció pedig az Argo címet kapta.

A Studio 6 sorra felvette a kapcsolatot a legfontosabb szakmai lapokkal és magazinokkal, köztük a Hollywood Reporterrel és a Varietyvel, hogy a lehető legnagyobb hírverést csapja a készülő film körül – azért, hogy ha az iráni hatóságok utánanéznek a forgatócsoportnak, minden apró részlet valódinak és hihetőnek tűnjön.

„B-terv nem létezett. Általában mindig van menekülési útvonal, de mi tudtuk, hogy a kijáratnál nem fog ránk várni gépkocsi járó motorral” – jegyezte meg Mendez.

A mentőakcióról tájékoztatták Jimmy Carter akkori amerikai elnököt, aki egy cédulán annyit üzent a CIA-ügynöknek: „Sok szerencsét”.
A művelet annyira titkos volt, hogy még Mendez felesége, aki szintén a Központi Hírszerző Ügynökség munkatársa volt, sem tudott róla. Az akció végrehajtása után, 1980 márciusában az elnök a Fehér Ház ovális irodájában fogadta az ügynököt, később ki is tüntették a CIA Hírszerzési Csillagával – ám mivel a műveletet szigorúan bizalmasnak minősítették, az átadáson senki sem lehetett jelen, mi több, Mendeznek vissza is kellett adnia a kitüntetést.
Az Argo-akció története tizenhét éven át páncélszekrényben pihent, még az ügynökség belső terjesztésű magazinjában, a Studies in Intelligence-ben sem jelenhetett meg. Végül George Tenet CIA-igazgató (1997-2004) vette rá Mendezt, hogy tárja a világ elé a vakmerő művelet történetét. Az akcióról könyv született, amely az Oscar-esélyes film alapjául szolgált.

Mendez felfedte a BBC-nek, hogy Ben Affleck – aki nemcsak őt személyesíti meg az alkotásban, hanem a film rendezője is – többször konzultált vele és feleségével forgatás közben. Affleck a filmet rákban elhunyt fiúknak, Iannak ajánlotta, és a Mendez-család két tagja szerepel is az alkotásban: abban az autóban ülnek utasként, amelyben a filmváltozat CIA-ügynöke a teheráni repülőtérre tart, úton Európa felé.

Amúgy éppen a film vége tér el valamelyest a valóságtól. Az AP hírügynökség rámutat, hogy Mendez könyvében azért szenved késedelmet az iráni fővárosból való elutazás, mert a zürichi járat meghibásodott: a problémát azonban gyorsan elhárítják, és a valóságban a repülőgép egy órán belül a levegőbe emelkedett – a felszállópályán kibontakozó üldözéses jelenet nélkül.

-mti-

A legjobb drámai filmszínésznek járó elismerést Daniel Day-Lewis nyerte el a Lincoln elnök életéről Steven Spielberg rendezésében készült alkotás címszerepéért. A 12 Oscarra jelölt Lincoln, amelyet a Golden Globe-on összesen hét kategóriában terjesztettek fel, és amelyet maga Bill Clinton volt elnök konferált fel a díjkiosztó gálán, vasárnap ezt az egyetlen díjat kapta. Ugyancsak elmaradt a várakozásoktól a Pi élete című film, amely Mychael Danna komponista jóvoltából csak a legjobb filmzene kategóriában győzött.

A legjobb drámai filmszínésznőnek Jessica Chastaint, az Oszama bin Laden likvidálásáról szóló Zero Dark Thirty főszereplőjét találták. Musical és vígjáték kategóriában a hölgyek közül Jennifer Lawrence lett a díjazott, a Napos oldal című film női főszerepéért.

A Django elszabadul című western rendezője, Quentin Tarantino a történet forgatókönyvéért vehette át az arany földgömböt, a filmben szereplő osztrák Christoph Waltz a legjobb mozifilm-mellékszereplő lett.
A díjátadón további osztrákok is felvonultak: a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjat Michael Haneke vehette át a Szerelem című, öt Oscarra jelölt alkotásáért. A kategóriát – Sylvester Stallone társaságában – Arnold Schwarzenegger, Haneke honfitársa konferálta fel.

A várakozásoknak megfelelően Adele és Paul Epworth Skyfall című Bond-betétdalát ítélték a legjobbnak.

A legjobb tévéfilm a Sarah Palin alelnökjelöltségének történetét feldolgozó Versenyben az elnökségért című film lett, amely besöpörte a kategória legjobb színésznőjének (Julianne Moore) és legjobb mellékszereplőjének (Ed Harris) járó elismerést is.

Tévéfilm és minisorozat kategóriában a legjobb színésznek Kevin Costnert ítélték. A filmcsillag a főszereplője annak a Hatfields and McCoys című sorozatnak, amely két klán véres viszályát dolgozta fel a 19. századi Kentucky, illetve Nyugat-Virgina vidékén. A legjobb női mellékszereplő a minisorozatok/tévéfilmek között Maggie Smith lett a Downton Abbey révén.

A legjobb drámai tévésorozatnak járó Golden Globe-díjat a Homeland című széria kapta. A Homeland két főszereplője, Damian Lewis és Claire Danes lett a legjobb színész, illetve színésznő a drámai sorozatok mezőnyében. A legjobb vígjáték-sorozat a Girls lett, ennek főszereplője, Lena Dunham elnyerte a kategóriában a legjobb női főszereplő díját. A férfiaknál Don Cheadle-t találták a legjobb vígjátéksorozat-főszereplőnek a Gátlástalanok című szériában nyújtott alakításáért.

Jodie Fostert színész-rendezőt a gálán Cecile B. DeMille-életműdíjjal tűntették ki.

 -mti-

„Köszönet az akadémiának” – viccelődött a 18. alkalommal megrendezett Los Angeles-i díjátadón Affleck, majd hangsúlyozta, hogy számára a kritikusok díja az egyetlen, ami számít.

A Kritikusok Díját (Critics Choice Award) évről-évre Észak-Amerika legnagyobb, filmkritikusokat tömörítő szervezete, a Broadcast Film Critics Association ítéli oda – emlékeztetett az eseményről szóló beszámolójában a BBC hírportálja.

A színészi díjakat a Steven Spielberg Lincoln-filmjének címszerepét alakító Daniel Day-Lewis és a Zero Dark Thirty című bin-Laden-filmben szereplő Jessica Chastain kapta.

A kritikustestület külön értékelte a vígjátékokat és az akciófilmeket. A komédiák mezőnyében a pálmát a Napos oldal vitte el, amely nemcsak a legjobb vígjáték, hanem a legjobb szereposztás díját is elnyerte, a főszereplők, Bradley Cooper és Jennifer Lawrence pedig a műfaj színészi díjait vehették át. A film rendezője, David O. Russell fiának ajánlotta trófeáját, aki – akárcsak a film főhőse – szintén mániás depressziós. „Azért készítettem ezt a filmet, hogy reményt nyújtsak neki” – mondta. Lawrence duplázott: Az éhezők viadalának sztárjaként a legjobb női akciószínész díját is megkapta. „Nem is olyan rosszak a kritikusok” – jegyezte meg.

A legjobb akciófilm a 007 – Skyfall lett. A kritikusok alakításáért Daniel Craiget szavazták meg a legjobb akciószínésznek, és az Adele előadásában felcsendülő főcímdal is győzött. A Bond-film egyébként ugyancsak hoppon maradt az Oscar-jelölésnél: nem került be a legjobb film mezőnyébe.
A messzi dél vadjai című független film gyermekszereplője, a kilencéves Quvenzhane Wallis a fiatal színész kategóriából került ki győztesként. A Katrina-hurrikán idején játszódó drámában szereplő kislány a legjobb színésznő Oscar-díjáért is versenyben van.

Michael Haneke Szerelem című alkotása – amely öt Oscar-kategóriába jutott be – a kritikusokat is meggyőzte: a legjobb idegen nyelvű film díját ítélték oda neki. Quentin Tarantino pedig a legjobb eredeti forgatókönyvért járó elismerést kapta meg a rabszolgaság korát idéző, Django elszabadul című spagettiwesternjéért.
Az Oscar-jelöléseket vezető Lincolnnak Daniel Day-Lewis elismerésén kívül csupán egy további díj, a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó jutott a kritikusoktól. A 11 Oscar-kategóriában esélyes Pi élete ugyancsak két díjat vitt el, azokat is a technikai mezőnyből.

-mti-

A fesztivál szervezői a 40 éves filmest „sokoldalú művészként” méltatták, aki Az Argo-akció című filmjével nyerte el méltó helyét a rendezők között. A magyar mozikban november 22-én debütáló film az iráni forradalom idején, 1979-ben játszódik, amikor titkos akcióval mentettek ki amerikai diplomatákat Teheránból.

A filmben az egyik szerepet is eljátszó Affleck 2013. január 26-án veheti majd át az elismerést a kaliforniai városban, ahol január 24-én nyílik meg a fesztivál. A mustra február 3-án ér véget.

A pályafutását színészként kezdő Affleck 1998-ban a Good Will Hounting forgatókönyvével hívta fel magára a figyelmet, amelyért a társszerzővel, Matt Damonnal együtt Oscar-díjat kapott. Számos nagyszabású hollywoodi produkcióban szerepelt – köztük az Armageddonban és a Pearl Harborban -, mielőtt 2007-ben megrendezte első filmjét, a Hideg nyomon című bűnügyi drámát. Ezt 2010-ben követte második rendezése, A tolvajok városa. (A film egyik szereplőjét, Jeremy Rennert Oscar-díjra jelölték a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában.) Az Argo-akció az idei torontói filmfesztiválon ért el szép sikert.

A Modern Mester díjat először 1995-ben adták át a Santa Barbara-i Filmfesztiválon. A korábbi díjazottak között szerepel James Cameron, Clint Eastwood, Peter Jackson és Christopher Nolan is – írta a BBC.

]]>