A korábban bejelentett szereposztás szerint Sam Worthington, Zoe Saladna és Stephen Lang is látható majd a filmvásznon. Weaver visszatérése azért izgalmas, mert a távoli Pandora bolygón játszódó, minden idők legnagyobb bevételű hollywoodi alkotásnak elkönyvelt filmben a színésznő által alakított tudósnő elhunyt.

„Sigourneynek és nekem hosszú alkotói múltunk van, amely egészen 1985-ig, A bolygó neve: Halál című filmig nyúlik vissza. Barátok vagyunk, akik mindig jól dolgoztak együtt, így egyszerűen jogosnak tűnik, hogy visszatérjen az Avatar folytatásaiban” – közölte James Cameron, a film rendezője.

Az Oscar-díjas filmes még annyit elárult, hogy mivel Weaver karaktere meghalt a filmben, a színésznő az Avatar-folytatásokban „egy másik, sok szempontból még izgalmasabb hőst” alakít majd.

Korábban kiderült, hogy az egyelőre cím nélküli folytatásokat gyors egymásutánban forgatják, az első 2016 decemberében kerülhet a mozikba, a második egy évvel később, a harmadik pedig 2017 decemberében.

-mti-

A három új epizódot szimultán forgatják 2014-ben, és egymás után kerülnek a moziba: 2016 decemberében, 2017-ben és 2018-ban – értesült a BBC online hírszolgálata.

A 2009-ben bemutatott háromdimenziós Avatar, amely minden idők legnagyobb kasszasikere lett, egy idegen világ, Pandora túlélésért folytatott harcáról szó, amelyet azért akarnak meghódítani az emberek, hogy kiaknázzák értékes ásványi kincseit.

„Az új filmek írása közben jöttem rá, hogy az Avatar világa sokkal gazdagabb, mint képzeltem. Arra jutottam, hogy két film nem lesz elég annak bemutatására, amit a filmvászonra szántam” – fogalmazott Cameron, aki 2010-ben még arról beszélt, hogy további két epizódot készít az eredeti alkotáshoz.

Az Avatar forgatókönyvét Cameron egyedül írta, de a folytatásokon négy forgatókönyvíróval – Josh Friedmannel, Rick Jaffával, Amanda Silverrel és Shane Salernóval – dolgozik együtt. Tavaly Sigourney Weaver elárulta: annak ellenére, hogy az általa alakított tudós meghalt a filmben, ő is szerepel a folytatásban.

-mti-

A Marvel stúdió szuperhősfilmje eddig 1,14 milliárd dollárt forgalmazott a mozikban, ezzel megelőzte a Transformers – Dark of the Moon című filmet a kasszasiker toplista 5. helyén – közölte a jegyeladási adatokat rögzítő Box Office Mojo.

A világ legjövedelmezőbb filmjeinek listáját továbbra is az Avatar és a Titanic vezeti, mindkettő már több mint 2 milliárd dollárt keresett bemutatása óta.

A lista harmadik helyén a Bosszúállók, a negyediken a Harry Potter filmek utolsó epizódja áll, előbbi 1,51 milliárd, utóbbi 1,34 milliárd dollárral – olvasható a BBC hírszolgálatának honlapján.

-mti-

A kékhátteres felvételt – amelynek során a színészek egy kék színű üres háttér (blue screen) előtt játszották el a jelenetet, és az utómunka során tetszőleges hátteret vetítettek mögéjük – nem Vlahos használta először. A bagdadi tolvajban már alkalmazták ezt a technikát, a továbbfejlesztés azonban, amelynek köszönhetően igazán élvezhető lett a kép, már az ő munkája.
Vlahos az 1959-ben forgatott Ben Hurhoz tökéletesítette a kék hátteres módszert, 1964-ben pedig, amikor a Disney Mary Poppins musicalfilmjében alkalmazta, Oscar-díjat nyert vele – idézte fel a BBC online.
A későbbiekben a kék hátteret a zöld (green screen) váltotta fel, mert az már jobban megfelelt a számítógépes alapú technikáknak.
Vlahos több mint 35 filmmel kapcsolatos szabadalmat dolgozott ki, újításait a televízió, a film, a számítógépes játékok és a hirdetőipar is átvette. 1976-ban fiával, Paullal megalapította Ultimate Corp. nevű saját vállalkozását. Halálának hírét vállalata jelentette be.

„A filmgyártás egy óriást vesztett el” – méltatta az elhunytat Everett Burrell, a Los Angeles-i központú Look Effects különleges effektuscég vezető szakembere.

„Nehéz lenne felbecsülni, mit kezdenénk a rengeteg fejlesztés és technikai újítás nélkül, ami az ő nevéhez fűződik. Minden látványeffektus-szakembernek, illetve mozirajongónak tisztelettel kell adózni emléke előtt” – fogalmazott Burrell.
A Look Effect is Vlahos újításait használta az Avatar, a Pi élete és a nyáron mozikba kerülő Az acélember című Superman-film elkészítésekor.

-mti-

Cameron Lightstorm Entertainment nevű produkciós cége megvásárolta a 2011-ben megjelent Stevens-regény megfilmesítésének jogait. A könyv főszereplőjét, Vanessa „Michael” Munroe-t Cameron üzlettársa, Jon Landau úgy festette le, mint akit a „tetovált lány”, Lisbeth Salander és Jason Bourne figurájából gyúrtak össze. Az információszerzésre specializálódott nő előtt nincs megoldhatatlan ügy. Új megbízása, egy olajmilliárdos lányának felkutatása azonban Afrikába szólítja, ahol szembesülnie kell hányattatott múltjával.

A rendezőnek a deadline.com portálon idézett nyilatkozata szerint alig várja már, hogy belefoghasson a regény megfilmesítésébe. A forgatókönyvírót hamarosan kiválasztják.

„Munroe érdekes és vonzó hősnő, akinek jól vág az esze, és szereti a kalandokat. Ugyanakkor az érzelmi élet, a váratlanul felbukkanó szerelmi szál is legalább ennyire izgat” – fogalmazott Cameron.

Landau korábban arról beszélt, hogy az Avatar első folytatása 2015-re várható a mozikban.

]]> https://popcorn.blogin.hu/2012/09/19/az-avatar-sztarjat-nem-tartjak-megfelelonek-nina-simone-szerepere/ Wed, 19 Sep 2012 09:02:34 +0000 http://popcorn.blogin.hu/?p=5129 Bővebben... →]]> Bőrszíne és szépsége miatt nem tartják megfelelő választásnak az Avatar című kasszasikerben megismert Zoe Saldanát a világhírű soul- és dzsesszénekesnő, Nina Simone szerepére.

Hollywoodban tudják, hogy lehetetlen az egész közönség kedvére tenni, ha egy ismert személyiségről készülő film főszereplőjét keresik – emlékeztetett cikkében az El País című spanyol napilap, hozzátéve, hogy ezúttal a Nina Simone életéről tervbe vett alkotás és annak főszereplője, Zoe Saldana körül „áll a bál”.

Ritka eset, de nem a 34 éves filmcsillag tehetségével van a baj, hanem bőrének színével és szépségével. Sokak szerint ugyanis Saldana bőre „túl világos” és a híresség túl szép ahhoz, hogy eljátssza Simone-t.

A The Hollywood Reporter egy hónappal ezelőtt írt arról, hogy az Avatar egyik női főszereplője lesz az, aki életre kelti a vásznon a 2003-ban elhunyt zseniális énekesnőt. Ezek után Nina Simone rajongói tömegével kezdték szorgalmazni, hogy válasszanak mást, mert az előadó emléke és élete miatt fontos, hogy olyan valaki alakítsa őt, aki hasonlít rá külsőleg. A The Huffington Post című lap felületére érkező bejegyzések szerint Saldana kiválasztása abba a hollywoodi trendbe illeszkedik, amely a „lehető legkevésbé fekete” színésznőket favorizálja. Mások megjegyezték, hogy Saldana emellett túl csinos a szerepre.

Nina Simone a rasszizmus elleni küzdelem, az ember- és a polgárjogi küzdelem élharcosa volt az 1960-as években. Megjelenése – afrofrizurája, „törzsi” ékszerei – fontos része volt stílusának, amellyel énekesként határokat tört át. Rajongói szerint épp ezért Simone esztétikumát nem lenne szabad hollywoodi érdekeknek alárendelni.

„Az anyám olyan korban nőtt fel, amikor azt mondogatták neki, hogy az orra túl széles, a bőre pedig túl fekete. Megjelenését tekintve tehát (Saldana) nem a legmegfelelőbb választás” – jelentette ki a The New York Timesnak az énekesnő lánya, Simone Kelly.

Zoe Saldana apja dominikai, anyja Puerto Ricó-i. Nem ő volt viszont az első az alkotók listáján: Mary J. Blige énekesnőt akarták megnyerni a projektnek. Simone Kelly viszont Viola Davist vagy Kimberly Elise-t látta volna szívesen a filmben. Elmondása szerint anyja annak idején arról álmodozott, hogy egyszer majd Whoopy Goldberg fogja eljátszani őt.

Nina Simone az észak-karolinai Tyronban született 1933. február 21-én, Eunice Kathleen Waymon volt az igazi neve. A fajüldözés elleni sajátos harcát azonban egyre kevésbé viselték el az Egyesült Államokban, mint ahogy ő maga is a rasszizmus megnyilvánulásait, ezért elhagyta az országot. Csak egyszer – 1978-ban – tért vissza, de akkor adóelmaradás miatt letartóztatták. Élt a Karib-szigeteken, Afrikában, majd Európában telepedett le, Franciaországban halt meg.

-mti-

Cameron korábban a Titanic és az Avatar című filmjeivel is páratlan sikert aratott Kínában, a Titanic háromdimenziós változata pedig már első hétvégi bevételével rekordot döntött a kínai jegypénztáraknál. A rendező mégsem ezért fogadta el a második évébe lépett pekingi fesztivál meghívását. Mint mondta: sejtette, hogy a térhatású Titanic jól szerepel majd Kínában, mert a kínaiak a Titanicnak és a háromdimenziós technikának egyaránt nagy rajongói.

A térhatású filmes technológiával foglalkozó Cameron Peace Group társelnökeként folytat tárgyalásokat háromdimenziós tévés és filmes produkciókról, emellett pedig az Avatar második és harmadik részével kapcsolatos kínai koprodukció lehetőségeit is felméri – jelölte meg pekingi útjának legfontosabb céljait.

A kanadai filmes jelentős piacként tekint Kínára, és úgy vélte, mire az Avatar két folyatása a mozikba kerül, már akkora piacot képvisel majd, mint az Egyesült Államok. „Öt éve erre még senki sem gondolt volna” – mondta. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy Kínában olyan városokban nyílnak egymás után filmszínházak, háromdimenziós vetítőkkel, ahol korábban soha nem volt mozi. Ilyen GDP növekedés és a középosztály erősödése mellett a jelenlegi kilencezer filmszínházból éveken belül húszezer lehet – jegyezte meg.

A gyors ütemű kínai fejlődésből a hollywoodi filmesek is profitálnak. A korábbi szigorú filmes importkvóta kicsit lazult és a filmek vetítése után a külföldi stúdióknak járó részesedés is elfogadhatóbbá vált – emlékeztetett a közelmúlt változásaira.

Mivel korábbi filmjeit elfogadta a kínai közönség, úgy érzi nem kell változtatnia további munkái szellemén. „A kínaiak érzelmekkel teli filmeket forgatnak, és az érzelmes filmek érdeklik őket” – mondta hozzátéve, hogy ez tőle sem áll távol.

A kínai mozi látványos, amit érdemes ellesni, de Hollywood filmgyártása is izgalmas a kínaiaknak, mivel sok olyan témával foglalkozik, amiről a kínai filmesek nem forgathatnak. Mint megemlítette, úgy tájékoztatták, hogy a kínai filmesek nem csinálhatnak sci-fit. A hollywoodi stúdiókkal azonban társulhatnak és importálhatják az Avatart – jegyezte meg.

A Marianna-árokba vezető mélytengeri felfedezőútjával kapcsolatban fontosnak tartotta tisztázni, hogy nem egy merülésre került sor, hanem egy egész sorozatra. Először ezer, aztán négyezer, majd hétezer, végül nyolcezer méteres mélységbe merült le. Az úttörő expedícióból tanulságként azt szűrte le, hogy lelkes fiatal szakemberek magánpénzből finanszírozott csoportja olyasmire volt képes, amire a kormányok nem. A kormányok a felfedezések tekintetében – legyen az az űr vagy az óceánok mélye – elvesztették vezető szerepüket. Ráadásul a technológia fejlődése lehetővé teszi, hogy a korábbi költségek töredékéből lehessen vállalkozni ilyen kutatásokra – mondta.

A tenger mélyén kívül azonban új irányok is foglalkoztatják. 2000-ben Moszkvában részt vett egy űrhajós-kiképzésen, hogy feljuthasson a MIR-űrállomásra. Ez akkor – többek között a Columbia katasztrófája miatt – nem sikerült, de a THR.com kérdésére válaszolva megerősítette, hogy nem tett le az űrutazásról.