A díjak idén megoszlottak a 24 kategóriás mezőnyben. Steven Spielberg 12 Oscarra jelölt Lincolnja csak két díjat kapott: Daniel Day-Lewis játékának köszönhetően a legjobb színész, valamint a látványterv Oscarját. A 11 jelöléséből Ang Lee filmje, a Pi élete négyért gyűjtötte be a filmvilág tekintélyes elismerését, a legjobb rendezés Oscarján kívül technikai kategóriákért. A nyomorultak nyolc esélyéből hármat váltott Oscarra, a hétszeres jelölt Argo pedig szintén három díjat nyert.

Több sztár, még több zenés betét és csípős tréfák szórakoztatták az Oscar-gála közönségét. A műsort először vezető Seth MacFarlane-t a Star Trek Kirk kapitánya, a jövőből érkező William Shatner látta el tanácsokkal a gála kezdetén. A házigazda szokás szerint felidézte legfontosabb díjakra jelölt filmeket. Közben külön is kitért Az Argo-akciót rendező Ben Affleckre, akinek neve hiányzott a legjobb rendező kategóriából. Ez nyilván abból adódott – mondta -, hogy a történet, amelyben a CIA kiszabadít az iráni forradalom idején Teheránban ragadt hat amerikai követségi alkalmazottat, olyan titkos volt, hogy „az akadémia még a rendezőt sem ismerte”.

A végül a legjobb rendezőnek választott Ang Lee második rendezői Oscarját nyerte a Pi élete című háromdimenziós munkájával.

1990, a Miss Daisy sofőrje című film sikere óta nem fordult elő, hogy olyan filmet választottak a legjobbnak, amelynek rendezőjét nem jelölték Oscar-díjra. Az Argo-akció sikere nyomán meghatott és boldog Affleck producertársaival George Clooneyval és Grant Heslov-val mondott köszönetet a díjért. Affleck és Clooney most már kétszeres Oscar-díjas.

Az est folyamán Quentin Tarantino, a Django elszabadul rendező-forgatókönyvírója is kézbe vehette második Oscarját alkotása eredeti forgatókönyvéért.

Daniel Day-Lewis, a Lincoln címszereplője harmadszor kapta meg a legjobb színésznek járó szobrot a filmakadémia tagjaitól, a 22 esztendős Jennifer Lawrence viszont úgy meglepődött, amikor az Oscar-színpadra szólították, hogy elesett a pódiumra vezető lépcsőn.

http://www.youtube.com/watch?v=QAjcXvHoWTE

Jennifer Lawrence nagy esése – A széles uszály veszélyes

Az Oscar-show producerei, Craig Zadan és Neil Meron élve az alkalommal, hogy A nyomorultak révén musical is szerepelt az Oscar-mezőnyben, számos zenés betéttel tűzdelték meg a ceremóniát. Seth MacFarlane, aki maga is érdekelt volt az Oscar-versenyben a legjobb dalok mezőnyben (Ted) többször dalra fakadt és táncra perdült. A színpadon olyan neves színészek csatlakoztak hozzá, mint Daniel Radcliffe és Joseph Gordon-Levitt. Hollywood lerótta tiszteletét az ötvenéves James Bond-filmsorozat előtt is. Shirley Bassey az 1964-ben bemutatott Goldfingerben énekelt számát adta elő. A fekete estélyit viselő Adele először énekelte élőben a 007 – Skyfall főcímdalát, amely végül elorozta a legjobb filmdal díját MacFarlane elől. Barbra Streisand a The Way We Were című számmal bűvölte el a Dolby Színház nézőit.

A megható pillanatok közé tartozott, amikor Christoph Waltz kezébe fogta második Oscar-szobrát. Az 56 éves osztrák színész a Django elszabadul című filmben nyújtott alakításáért kapta a legjobb mellékszereplő díját. Waltz – aki korábban szintén egy Tarantino-filmmel, a Becstelen Brigantykkal nyert – rendezőjét méltatta köszönőbeszédében, „hősnek” nevezve őt.

A papírforma szerint vitte el a női mellékszereplő díját a mezőnyben szereplő Sally Field, Jackie Weawer, Helen Hunt és Amy Adams elől A nyomorultak legtöbbet emlegetett sztárja, Anne Hathaway, aki Fantine-t játszotta Tom Hooper rendező Victor Hugo-regényadaptációjában.

Michael Haneke győzelme sem volt meglepő: az osztrák rendező a Szerelem című filmjével az idegen nyelvű filmek kategóriájában aratott diadalt. Második alkalommal nyert osztrák film ebben a mezőnyben, az elsőt 2008-ban a Pénzhamisítók című dráma kapta. A hetvenéves Haneke feleségének és stábja tagjainak mondott köszönetet a hollywoodi közönség előtt. A Párizsban játszódó Szerelem – az öregedéssel és a halállal szembenéző idős házaspár története Emmanuelle Riva és Jean-Louis Trintignant alakításában – korábban a cannes-i Arany Pálmát és a Golden Globe-díjat is elnyerte. A film öt jelöléséből egy díjjal távozott.

Érdekesség, hogy megosztva a Skyfall és A bin Laden-hajsza című film kapta a legjobb hangvágásért járó elismerést. Megosztott Oscart eddig csak öt alkalommal adtak át a díj 84 éves történetében: 1932-ben a legjobb férfi főszereplő, 1949-ben a legjobb rövid dokumentumfilm, 1968-ban a legjobb női főszereplő, 1986-ban az egészestés dokumentumfilm, 1994-ben a legjobb rövidfilmkategóriában. Kathryn Bigelow A bin Laden-hajsza című munkája a megosztott technikai díjon kívül hidegen hagyta az amerikaifilmakadémia 5800 fős tagságát.

A dokumentumfilmek között a Searching for Sugar Man, egy hetvenes évekbeli rocksztárról szóló produkció vitte el az Oscart. Malik Bendjelloul filmjében a detroiti énekes kilencvenes évekbeli dél-afrikai rajongói kerekednek fel, hogy megtudják, mi lett a zenésszel.

A legjobb egészesetés animációknál a korábban már BAFTA- és Golden Globe-díjjal is elismert Merida, a bátor nyerte az Oscart a több mint háromórás ceremónián.

Díj nélkül maradtak az először Oscarra jelölt palesztin és afgán produkciók alkotói. A 5 Broken Cameras című palesztin munka a legjobb dokumentumfilmek, a Buzkhasi Boys című afgán film a legjobb kisjátékfilmek mezőnyében versengett.

A 85. OSCAR-DÍJKIOSZTÓ GYŐZTESEI

-mti/popcorn-

Nem, nem vagyok elfogult Ang Lee-vel, mert amit Hulkkal tett azt megbocsájthatatlan, de azért csinált ő bőven jó filmeket. A Tigris és sárkány vagy a Túl a barátságon mind kiváló alkotások. Most pedig a Pi életével Lee megint maradandót alkotott. Egy olyan filmet ami remek felvezetése lehet a karácsonynak, ugyanis mindenféle nyálas ömlengés nélkül tisztázza le az emberi értékeket. A film kockái pedig egy életre a retinánkba ég annak köszönhetően, hogy a 3D hosszas próbálkozás után a helyére került.

A Számkivetett óta tudjuk, hogy attól, hogy egy film bő kétharmada egy szereplővel mesél, még kell, hogy törvényszerűen unalmas legyen. Az érdekes az, hogy Pi élete éppen akkor kezd el beindulni, amikor a szereplőnk egyedül marad. A történet addig inkább felcsigáz, kicsit talán még döcög is, egy hajszállal túllépve a bevezetés részletezettségének egészséges hosszát. Ami csupán annyi pluszt ad az egészhez, hogy megismerjük főszereplőnk nevének eredetét és egy vékonyka jellemrajzzal szolgál. Minden esetre lehetett volna mit a vágószoba padlóján hagyni. Ugyanakkor a kissé vontatott bevezetés megadja a kellő alaphangulatot és kellő alapot ad a folytatáshoz. A kezdeti ritmus pedig – az alapkonfliktust generáló fordulópontot kivéve – meg is marad a film végéig.

Az események igazán akkor indulnak be, amikor a hajó fedélzetére lépünk. Elsőként, a mostanság leginkább a francia állampolgárságának eldobásáról elhíresült, Depardieu alakítása nyúlfarknyi hosszának ellenére ad egy jó adag löketet és színt a dramaturgiának, ami aztán a katarzisban csúcsosodik ki. A hajó süllyedésénél érezzük először azt, hogy végre van értelme a 3D-s technikának. Nem olcsó cirkuszi mutatványokra pazarolják a technika vívmányát, hanem a teljes sztori élmény érdekében állítják csatasorba. A Pi élete ugyanis követi azt a régi iskolát, amit a filmesek és egyre pörgősebb világ kezd elnyomni, hogy a film nem csak történetet mesél, hanem a nagybetűs mozgóképszínház igényes nézőit kívánja lenyűgözni. Vagyis hogy a film minden egyes kockája megállná a helyét egy magas színvonalú fotókiállításon. Sőt. Ang Lee nem restell a szimbólumokhoz hozzányúlni és ezzel továbbvinni a történetet egy magasabb szintre.

Ami néha bántotta a szemem, az a nem mindig magas színvonalú CGI. Állatokat, embereket mindig nehéz élethűen animálni, hiszen ismerjük a referenciát, tudjuk, hogy az adott figurának milyennek kellene lennie, így agyunk kritikusan reagál a csalásra. Ezúttal is kiszúrjuk, hogy mi az, ami igazi élő és mi az, amit csak az animátorok alkottak meg. Ez a kis döccenő azonban nem zökkenti a kerek mozi élményből a nézőt.

Túl Pi és Richard Parker, a tigris, megpróbáltatásain, sok-sok tanulságot kapunk, ám egyiket sem szájba rágva. Itt kimondott közhelyek helyett a sorok között olvasva kapjuk meg a tanítást és az esetleges kérdéseket. Olyan témákat feszegetve mint, a vallás, spiritualitás, barátság, kiszolgáltatottság, sors vagy tudatos élet irányítás. Ezeken még sokáig fogunk rágódni mi, akik megnéztük a Pi életét.

Akinek ajánlom: Azoknak, akik nyitottak arra, hogy az életet és a sorsszerűséget egy másik aspektusból is megvizsgálják.

Akinek nem: Ateistáknak és azoknak, akik szerint csak egy robbanásokkal teli Michael Bay film lehet székbeszögező.