A Joe Posnanski sportújságíró könyvéből készülő Happy Valley című film jogait Edward R. Pressman producer szerezte meg. Az alkotás Joe Paternóról, egy egyetemi csapat futballedzőjéről szól, akit azért bocsátottak el, mert megpróbálta eltusolni, hogy segédedzője fiatal fiúkat molesztál. Paterno tavaly tüdőrákban hunyt el – közölte csütörtökön a The Hollywood Reporter online kiadása.

A forgatókönyvet valószínűleg David McKenna írja majd.
Al Pacino először Brian De Palma A sebhelyesarcú című maffiadrámájában szerepelt 1983-ban, majd 1993-ban a Carlito útjában dolgoztak együtt.

-mti-

http://www.youtube.com/watch?v=uhNb1QEiDHM

Új filmes generáció kezdett tevékenykedni az U.S.A.-ban a hetvenes években. Olyan filmek születtek az évtizedben mint Spilberg Cápája, Lucas Csillagok háborújája, vagy éppen – bár igaz nem szoktak a Hollywoodi új hullámú rendezők közé sorolni, de Ridley Scott Alienje. Azonban nem csak a horror, a sci-fi vagy éppen ezek ötvözete kezdett el új utat kitaposni magának, hanem egy egészen új műfajt teremtve Francis Ford Coppola megmutatta milyen is az amerikai szervezett bűnözés, mi az a maffia és egyáltalán ki az a Don aki mindenek uraként igazgatja sokszor papírkönnyűnek tűnő és olykor mégis beton nehéz bástyák mögül az amerikai kereskedelmi piac egy-egy szeletét.

1969-ben jelent meg Mario Puzo maffia regénye, ami egyszer csak a Paramount Pictures asztalán landolt, és a stúdió máris potenciált látott benne, hogy filmre vigyék. A fejesek elsőként Sergo Leonét szemelték ki, hogy gyöngyvászonra vigye a történetet, azonban Leone inkább egy saját maffia történetet szeretett volna forgatni, amit végül a Volt egyszer egy Amerikával meg is valósított. Tovább kutakodva akadtak Coppolára, aki örömmel vállalta el a munkát.

A szereplőválogatásánál is több variációt vettek végig, ki az aki a tökéletes Don lenne. Laurence Olivier betegség miatt utasította vissza a szerepet, az akkor 48 esztendős Marlon Brando azonban örömmel vette kezébe a Corleone család irányítását. Brando egyébként lubickolt a szerepben. Egy későbbi visszaemlékezése alapján a maffiavezér jellegzetes szájtartása is az ő ötlete volt. Papír zsebkendőt tömött a szájába, hogy – ahogy ő fogalmazott – „bulldog” szájtartása legyen. Ezzel is ki akarta fejezni a Don ellenszegülést nem tűrő jellemét.

Forgatási kép 1971-ből

A szereplőválogatásnál egy merész húzása is volt Coppolának. Robert Redford, Jack Nicholson, Dustin Hoffmann de még Martin Sheen is szóba jött a fiatal Michael Corleone szerepére. Coppola azonban egy valódi olasz gyökerekkel rendelkező fiatal színészt válogatott be a főszerepre, Al Pacino kapta meg azt. Az a fiatal Pacino aki addig mindössze két kisebb filmben játszott.

De ha már a be nem teljesült szereposztásnál tarunk Sylvester Stallone szóba jött mint Carlo Rizzi, Paul Newman mint Tom Hagen és Mia Farrow mint Michael felesége Kay. Sőt, Robert de Niro is rengeteg szerepötletnél szóba került de ő végül csak a két évvel későbbi folytatásban kapott karaktert, méghozzá a fiatal Vito Corleone szerepét kapta meg. A többiek pedig soha nem tünet fel a Keresztapa történetében.

Sokkoló. Legtöbb kritikus így fogalmazott 40 évvel ezelőtt. A Keresztapa ugyanis olyant mutatott meg amit azóta soha senki, sőt azóta se sokan. A levágott lófejet látva az állatvédők kezdtek heves tüntetésekbe, a brutális gyilkosságoktól azonban a mozinők többsége izzadt a székébe. Sonny szitává lövésétől kezdve, a rendőrfőnök éttermi kivégzésén át mindent olyan naturalistán mutatott meg Coppla ahogy csak lehetett. Ez addig szinte elképzelhetetlen lett volna.

Sok kikacsintást és a valós áthallást is kaptak a nézők. Johnny Fontane alakját Frank Sinatra ihlette, Moe Greent pedig az akkora már halott Bugsy Siegel alakja inspirálta. A már említett Sonny kivégzését pedig Bonnie és Clyde csúfos vége öltötte végleges formába. James Caan testén összesen 127 vérpatron kapott helyet, ezzel szimulálva a gépfegyverek sortüzét.

A Keresztapa hamar jelenségé nőtte ki magát. Három Oscar díjat is begyűjtött. A legjobb adaptált forgatókönyv, a legjobb színész (Marlon Brando, aki végül nem vette át a szobrot, így tüntetve az amerikai őslakosok jogaiért) és a legjobb operatőri munkáért is díjat kapott. De a számok terén is szépen kaszált, hiszen a mindössze 6,5 millió USA dollárból forgatott film összesen 268, 5 millió dollárt termelt.

Számos filmet leforgattak azóta, de még mindig tartja magát, a IMDB TOP 250-es listáján a második helyen, közvetlen utána pedig a Keresztapa II.. Ugyan a Keresztapa második részét sok kritikus még jobbnak tartja mint az elsőt Coppola egy tavalyi interjúban azt mondta, megbánta a folytatást. Azóta pedig még egy film és még egy regény is folytatta a Corleone család történetét, sőt. A napokban felreppent hírek szerint egy újabb könyv is napvilágot látna, azonban egyelőre a Paramount vezetői hevesen ágálnak ellene.

Legutóbb egyébként 2008-ban kapott egy kisebb rivaldafényt a Keresztapa trilógia, hiszen egy újabb DVD kiadás mellett, már Blu-ray-n is elérhetővé tették a filmet (Sajnos ez utóbbi Magyarországra nem ért el.). A 2008-ban megjelent digitálisan lepucolt és néhány extra jelenettel kiegészített film nálunk két változatban került a boltok polcaira. Egy kartondobozos gyűjtő és egy fémtokos 5 lemezes gyűjtemény formájában. Ez utóbbi fotóival kívánok boldog 40. esztendőt a Keresztapának és jó mozizást azoknak akiknek kedvet hoztam, hogy újra megnézzék Francis Ford Coppola örökbecsű darabját.

Ha pedig halat kapnátok ajándékba egy golyóálló mellénybe csomagolva, akkor tudjátok az üzenetet: Luca Brasi már a halakkal alszik.

A fotókért köszönet Ivettemnek.

Anthony Puzo ugyanis áldását adta a maffiózó Corleone családról szóló regényfolyam egy újabb részének megjelentetésére The Family Corleone (A Corleone család) címmel. A keresztapa-trilógia szerzőjének, az 1999-ben elhunyt Mario Puzónak a fia az író hagyatékának kezelője.

A Paramount 2004-ben engedélyezte, hogy A keresztapa visszatér címmel Mark Winegardner folytassa a klasszikussá vált történetet. A könyvet a Random House adta ki. A stúdió azonban az újabb folytatásba, az ugyancsak Winegardner által jegyzett A keresztapa bosszúja című regénybe már nem ment bele. Ezt 2006-ban publikálta a Putnam kiadó.

 A múlt héten a New York-i szövetségi bíróságra beadott periratok szerint a Paramount Pictures azt állítja, hogy az ötödik kötet „elhomályosítja” egész sorozatot, és annak kiadói félrevezették az olvasókat, mikor úgy tüntették fel, mintha a stúdió is hozzájárult volna a publikáláshoz.

A Paramount egyúttal szeretné megakadályozni a The Family Corleone forgalmazását is, amely A keresztapa-sorozat előtörténetét dolgozza fel. A könyv szerzője Ed Falco, kiadója pedig a Grand Central Publishing, amely azt tervezi, hogy a regényt májusban dobja piacra. A filmstúdió kártérítést is követel, arra hivatkozva, hogy „meg kívánja őrizni A keresztapa-trilógia, az elmúlt 50 év egyik legnagyobb elismerést kiváltott és legkedveltebb művészeti alkotásának integritását”.

A keresztapa-trilógiát Francis Ford Coppola vitte filmvászonra, a három rész forgatókönyvének megírásában Mario Puzo is részt vett. A sorozat első részében, amely 1972-ben került a mozikba, és három Oscart nyert, olyan sztárok szerepeltek, mint Marlon Brando, Robert de Niro, Al Pacino, James Caan, Robert Duvall, Andy Garcia és Diane Keaton. Az Amerikai Filmakadémia A keresztapát 1998-ban minden idők 100 legjobb amerikai filmje közül – a Casablanca és az Aranypolgár után – a harmadik, 2007-ben pedig a második helyre sorolta. (Az utóbbi rangsorolásban az Aranypolgár került az első, a Casablanca pedig a harmadik helyre.)

A Universal már sínre is helyzete a dolgot, olyannyira, hogy a napokban kapták kézhez a legfrissebb forgatókönyv változatot.

Azonban még mielőtt valaki pálcát törne az alkotók felett, jegyezném meg, hogy az 1983-as bemutató előtt nagyon sokat hőbörögtek, minek újraforgatni egy már klasszikussá vált darabot. És lám, mi lett belőle…

]]>