A rémálom garantált

A nyolcadik utas: a Halál – Rendezői változat – 35 évvel ezelőtt Ridley Scott megalkotta mindannyiunk rémálmát. Nagyon a filmet senkinek sem kell bemutatni, vagy talán mégis. Hiszen most a Savaria moziban a rendezői változatot kapjuk meg, ami azt jelenti, hogy a film ugyan néhány perccel rövidebb, mint azt eredetileg a közönség láthatta a vetítőkben, ugyanakkor mégis sok jelentettel gazdagabb és talán kicsit feszesebb is. Scott mester keze ezúttal a vágást is dicséri. Aki ünnepelni szeretne, csak rajta. Ritkán lehetünk ennyire biztosak, hogy minőségi darabot kapunk a pénzünkért. Minden idők, 50. valaha volt legjobb filmje.

Mad Max a rendezői székben

Szerelem a végzetem – Behalok attól a jelenttől a Wall Street Farkasában, amikor Jordan apja kikelve magából üvölteni kezd a kedd esti sorozata alatt megcsörrenő telefontól. Nos az urat egyébként, Rob Reinernek hívják és ezt a filmet ő rendezte. Korábba olyan filmeket követett el, mint a Szerelem a Fehér házban vagy éppen a Bakancslista. Jó ajánlólevél mi? Mostani alkotásában főhősünk, a Michael Douglas által megformált karakter egy zsémbes, magának való öregúr, aki akkor kezd kiengedni, amikor unokájának felnevelése egyik napról a másikra a nyakába szakad. Mindehhez pedig pluszban még a szomszédban élő, szingli énekesnő is kezd egyre közelebb kerülni hozzá. Romantikus vígjáték, ugybiza’.

Lázadj!

Az emlékek őre – Az Alkonyat óta tudjuk, hogy a tinédzser korosztály mekkora piacot jelenthet, a jegyértékesítésekénél. És mint tudjuk Hollywoodban ez nem egy elhanyagolható dolog, így máris jöhetnek a különböző filmek, amikben a potenciál megvan arra, hogy csípjen egyet ebből a szeletből. Bár, Az emlékek őre sokkal inkább hajaz az Éhezők viadalára – szabályozott rendszer, megírt sors és elnyomó hatalom – mint, a már példaként hozott vámpíros filmre. Eddig meglehetősen ellentmondásos értékelések jöttek ki a filmről. Az IMDB 7,7/10-es indexe ellen a Rotten egy 32%-is kritikai mérleget tolt ki. A magam részéről csak előítéleteket tudnék felhozni, így inkább csak annyit közlök: Cinema Cityben lehet megnézni a filmet.

Újra és utoljára

Monty Python LIVE (mostly) – Valószínűleg utoljára láthatta a közönség július végén az angol abszurd humor nagyágyúit együtt a színpadon. Aki, nem volt ott az se bánkódjon ugyanis a leporolt és újraértelmezett Monty Python klasszikusok most a Cinema Cityben újranézhetőek. John Cleese, Terry Gilliam, Eric Idle, Terry Jones és Michael Palin tessék még folytatni!

Jean-Christophe Ogier francia képregényszakértő a France Info hírrádióban „a kortárs képregény legnagyobb szerzőjének, a képregény Michelangelójának” nevezte Moebiust, akit „csodáltak az amerikaiak, tiszteltek a japánok, és aki saját hazájában is profétának bizonyult”. „Elképesztő képzelőerővel rendelkező grafikai zseni volt” – hangsúlyozta a szakértő.

Az 1938. május 8-án a Párizs-közeli Nogent-sur-Marne-ban született grafikus 18 éves korában a divat és a reklámok világában kezdte publikálni első rajzait. A párizsi Iparművészeti Főiskola elvégzése után harcolt az algériai háborúban, ahonnan hazatérve a Spirou magazinban közölte első vadnyugati sorozatát, majd a Pilote magazinban 1963-ban elindította Jean-Michel Charlier íróval közösen a Blueberry hadnagy vadnyugati történeteit bemutató képregénysorozatát. Ez a sorozat hozta meg számára az ismertséget.

Moebius nevét a legtöbben az Arzach és a L,Incal sorozathoz, az Alejandro Jodorowskyval közösen létrehozott tudományos fantasztikus könyvekhez és képregényekhez kötik, amelyeket a hatvanas évek végétől illusztrált. Ezekhez kölcsönözte magának a Moebius művésznevet egy német matematikustól.

Karrierje során Moebius valamennyi jelentős francia képregénysorozatban dolgozott, s szinte egyedüli európaiként a franciától teljesen eltérő képregénykultúrájú Japánt is meghódította, miután a mangák jelentős hatással voltak rá, valamint Stan Lee amerikai képregényrajzolóval is jelentek meg közös munkái.

Moebius nevéhez fűződik A nyolcadik utas: a Halál, Tron, A mélység titka, Az ötödik elem című hollywoodi szuperprodukciók látványvilága is.

Magyarországon elsősorban az 1982-ben készült Az idő urai című francia-magyar sci-fi rajzfilm-koprodukció nyomán lett ismert, amelynek ő rajzolta a látványterveit, s amelyeknek lényeit a Pannónia Filmstúdióban keltették életre.

A párizsi Cartier kortárs művészeti alapítvány 2010-ben hatalmas életmű-kiállítással tisztelgett munkássága előtt.