Christopher Lee pályafutása a ’40-es éveben indult el. Majd az ’50-es években lett a horror filmek sztárja. Többször alakította Drakula grófot is. Az 1974-es James Bond filmben ő volt a 007-es ellenfele. A 2000-es években pedig a Gyűrűk ura Szarumánjaként jött el a nagy visszatérés. Szerepelt a Star Wars elő-trilógiában is. Ő alakította az egyik sith nagyúr Dooku gróf. A mozi közönsége legutóbb a Hobbit utolsó harmadában, az Öt sereg csatájában láthatta. Akkor szintén az istárt, Szarumánt keltette életre.

A Fox Searchlight Tolkien című filmje az író első világháborús éveire és oxfordi egyetemi munkájára helyezi a hangsúlyt, a független produkcióban készülő Tolkien & Lewis pedig oxfordi tanárkollégájával, a Narnia krónikáit író C.S. Lewisszal való barátságát és rivalizálását idézi fel, és a hívő közönséget célozza meg húsvétra tervezett megjelenésével.

A Fox filmjéhez, amelyet a Chernin Entertainment készít, David Gleeson írta a forgatókönyvet.

A londoni és brisbane-i központú Attractive Films 18 millió dolláros költségvetésből forgó Tolkien & Lewis című produkcióját Simon West (The Expendables – A feláldozhatók 2.) rendezi. A történet a katolikus Tolkien és a barátja hatására agnosztikusból szintén hívővé vált Lewis kapcsolatát tárgyalja. A két író barátságát megmérgezik az alkotói és vallási ellentétek. A filmlegnagyobb része a második világháború kezdetén játszódik, és felidézi, hogy az első világháborús veteránt, Tolkient elesett barátainak emléke kísérti.

Talán kevesebb bejelentés hozta lázba jobban a filmrajongókat, mint az, amikor kiderült, a Gyűrűk urát jegyző filmes stáb betámadja a Hobbit kötetet, hogy azt is filmre vigyék. Az szinte senkiben sem fogalmazódott meg, hogy a Star Wars előzmény-trilógiához hasonlóan halvány mása készülne az eredetinek, hiszen adott alapanyagból dolgoztak és amit Tolkien már jól bejáratott, azt ember fia el nem ronthatja.

Aztán fekete felhők lepték el Középfölde egét és arról suttogtak a nyelvek, hogy a két filmnek tervezett vékonyka kis könyvből végül eggyel több, vagyis három születik. A Peter Jackson által megvalósított 48 kép/másodperc technika nem hogy fokozná a filmélményt hanem elvesz belőle és, hogy a Váratlan utazás alcímet viselő kezdőrész olyan vontatott és unalmas, hogy dupla RedBull-kóla kell az ébren maradáshoz.

Kezdjük talán a három film=egy könyv egyenletnél. Való igaz, hogy talán túl részletesre sikeredett a forgatókönyv és amíg a Gyűrűk uránál az volt a fő gond, hogy mi az amit ki lehet hagyni, itt inkább az okozott gondot, hogy melyik részlet az, amit még inkább ki kell színezni, hogy a játékidő meglegyen. Mellesleg a harmadik filmet pont azokból a függelékekből, vagyis nem a könyvek szerves részét, hanem a Hobbit és a Gyűrűk ura közötti történetfolyam folytonosságát segítő szöveg töredékekből rakják össze, amiket az átlagolvasó jószerével kihagyott, mert nem akart elveszni a sok furcsa nemzetség és nép, személy és szörny között.

A Hobbit és a Gyűrűk ura azonban különbözik abban is, hogy  elsősorban kiket akar a mozi széksoraiban látni. Mert amíg az első sokkal inkább a fiatalabb közönségnek szól, vagyis egy gyerekmese, addig a második már egészen a felnőtt közönséget célozta meg. Ugyan törekedtek rá, hogy megmaradjon a komplex kép Középföldéről, de néhol mégis érezhető ez a generációváltás. Furcsa ezt írni egy meséről, de míg a Gyűrűk urát „komolyan” lehetett venni, addig a Hobbitban megvan a gyermeki kikacsintás és a játékosság.

A látványvilág és a látásmód azonban kétségkívül komplex lett. Azzal együtt, hogy a korábbi jól ismert helyszíneket ugyanúgy látjuk viszont, ahogy azt a Gyűrűk ura trilógiában hagyták, még arra is ügyeltek, hogy Bilbó trolljai ugyanott és ugyanúgy legyenek megkövülve, ahogy Frodó látta őket a Gyűrű Szövetségében. A régi trilógia azonban kényelmessé is tette az alkotókat, mert néha mintha csak a korábban látott jeleneteket ültették volna át egy másik környezetbe, csak néhány szereplőt cseréltek ki hozzájuk.

Nem mintha egyébként nem töltené el nosztalgiával  a mozinézőt minden egyes ilyen filmkocka. Akárcsak a filmzene, ami ugyan táplálkozik a Song of the Lonley Mountain-ből, mégis visszaidézi a Gyűrűk ura témáit is. Ami pedig további plusz pont az előzmény- vagy folytatás filmeknél, hogy a magyar hangok sem változtak gyökeresen. Egyedül az öreg Bilbó szólal meg Makay Sándor hangja helyett, ezúttal Fodor Tamás orgánumán. Ezt leszámítva semmi sem töri meg a folytonosságot.

A Hobbit tehát felvette azt a fonalat, amit annak idején a Király visszatérnél elhagytunk. Középfölde továbbra is komplex világ. És bár való igaz, hogy a történet ezúttal nem annyira grandiózus, mint az Egy Gyűrű megsemmisítése esetében, azért itt is van miért izgulni, és megvannak azok a jó és rossz karakterek, akiknek lehet drukkolni vagy éppen lehet őket utálni. Az a korábbi gyakorlat, ami Gollamnél vette kezdetét, vagyis, hogy majd csak a második filmben mutatja meg magát, az ezúttal Szmógnál, a sárkánynál is tartja magát. Gollam pedig, ugyan olyan imádnivalóan, undorító és borzongva nyájas, ahogy azt már a korábbi trilógiában is megszokhattuk.

Attól tehát senki se féljen, hogy gyenge, Zs-kategóriás, szőrőslábú Gyűrűk ura-utánérzést kap a Hobbittól. Ez sokkal inkább egy gyermeklelkű történet, ami méltó felvezetése egy komolyabb, az egész világot lázba hozó alkotásnak.

Akinek ajánlom: Fantasy rajongóknak, akik orkokkal, törpékkel, mágusokkal és sárkányokkal osztják meg mindennapjaikat, illetve az Egy Gyűrű szolgálóinak.

Akinek nem ajánlom: A valósághoz foggal, körömmel ragaszkodó realista filmszeretőknek, akik a Casablancán nevelkedtek. 

A 73 esztendős színészlegenda mindezt egy, a szigetország középiskoláit érintő kampány résztvevőjeként mondta el. A Nagy-Britanniában működő Stonewall melegjogi szervezet kezdeményezésének célja, hogy véget vessen a homofóbiából eredő iskolai zaklatásoknak.

Egy észak-londoni iskola diákjaival beszélgetve a színész elmondta, hogy mindig is tisztában volt másságával, de úgy érezte, nem képes nyíltan beszélni róla – adta hírül a Yahoo amerikai hírportál.

Mint elmondta, akkoriban még nem volt Graham Norton – a homoszexualitását nyíltan felvállaló népszerű műsorvezető – a televízióban, sem meleg parlamenti képviselők, és senki sem beszélt a melegek jogairól a rádióban.

„Megpróbáltam megszabadulni önmagam ezen részétől, elrejteni a nyilvánosság elől, elfojtani az egészet” – mondta a színész. Majd hozzátette: amikor azt éreztetik az emberrel, hogy nagy hiba, hogy olyan, amilyen, akkor tagadásba menekül.

A Gyűrűk Ura-filmek sztárja arra ösztönözte a gyerekeket, hogy ne használják becsmérlő kifejezésként a „gay” (meleg) szót.

A lovagi címet viselő McKellen ismét Szürke Gandalf szerepét ölti magára a régóta várt A hobbit című trilógiában, amelynek első része, A hobbit – Váratlan utazás, december 13-án kerül a mozikba világszerte.

]]> https://popcorn.blogin.hu/2012/07/03/tiz-foto-a-hobbitbol/ Tue, 03 Jul 2012 11:13:22 +0000 http://popcorn.blogin.hu/?p=4305 Hol van még december és a bemutató? Igen, tudom, messze. De legalább némi képi anyagot kaptunk most.

A wellingtoni bemutatóra két héttel a film forgalmazásának megkezdése előtt kerül sor. A magyar mozik december 13-tól vetítik a produkciót.

Az Oscar-díjas Jackson rendjén valónak találta, hogy a világpremiert ott rendezzék meg, ahol „az utazás kezdődött”. Az új-zélandi filmrendező J.R.R. Tolkien A Gyűrűk Ura-trilógiájának filmes feldolgozásával aratott világsikert. A trilógia első részét 2001 decemberében mutatták be, és a következő két rész is karácsonykor került a mozikba. Az első kettő összesen hat technikai Oscar-díjat kapott, a harmadik viszont filmtörténelmet írt: A király visszatér mind a 11 Oscar-jelölését díjra váltotta. A filmeposz nagyban hozzájárult az új-zélandi idegenforgalom fellendüléséhez, és ahhoz is, hogy Jacksont 2010-ben lovaggá ütötték.

Az ötvenéves rendező A Gyűrűk Ura előzményeként feldolgozott új alkotást két részben és három dimenzióban küldi a mozikba. (A második rész 2013. decemberére várható.) A történetben Zsákos Bilbó Gandalf hívására a törpök segítségére siet, hogy visszaszerezhessék elveszett királyságukat Smaugtól, a sárkánytól.

Jackson a digitális technológia előnyeivel élve úgy tökéletesítette a film látványvilágát, hogy a megszokott másodpercenkénti 24 képkocka helyett 48 képkockával vette fel a jeleneteket – ismertette a bbc.co.uk.

A szereposztásban visszaköszönnek a régi arcok: a Frodót alakító Elijah Wood, a Legolasként megismert Orlando Bloom, Ian McKellen, aki Gandalfot játssza, és Cate Blanchett Galadrielként. Bilbó szerepére Martin Freemant választotta Jackson, aki ezúttal is maga jegyezte a forgatókönyvet alkotótársaival, Fran Walshsel és Philippa Boyensszel.

Jackson egyébként eredetileg producerként akarta irányítani a munkát, de a rendezőnek felkért Guillermo de Torónak vissza kellett lépnie a produkció előkészítésének csúszása miatt, amelyet a borsos, 500 millió dolláros költségvetés finanszírozása körüli problémák okoztak.