Adam, Adam, nem szorít a cipő?!

A cipőbűvölő – Adam Sandler tavaly kellemes csalódást okozott a Kavarással, de úgy néz ki, hogy idén valami idétlenebbel jön ki. Ezúttal egy olyan cipész bőrébe bújik, aki egy csodavarrógép segítségével bele tud bújni a javításra hátra hagyott cipőtulajdonosok bőrébe. Bár előbb a cipőjükbe kell. Amilyen idétlennek fest az alap sztori, annyira kerekedhet ki belőle valami kellemes is. Bár nem, nem fog. Az IMDB-n 5,5/10-re áll a mutató, a Rottenen pedig 18%-ra dobálták meg a kritikusok. Minden esetre mind a két mozi műsorra vette.

Liam Neeson az új Chuck Norris

Éjszakai hajsza – Bár ezt lehet, már mindenki tudja. Most újra tökös maffia leszámolásba kezd, egy egykori bérgyilkost alakítva. Hogy a feszültség még tovább fokozódjon, Brad Inglesby forgatókönyvíró egy éjszakába sűríti az eseményeket, így nem csak a maffiával, de az idővel is versenyt kell futnia Neeson-nak. Seggek nem maradnak szétrúgatlanok. A közepesnél egy kicsit erősebb osztályzatot kapott ezúttal a mi Liamünk, de hát üsse kavics. Aki az akció filmre még mindig vevő, annak ez lesz a hét filmje. Savariában és Cinema Cityben is műsoron van.

Francia csók

Elemi szerelem – Érdekes kérdést feszeget Lisa Azuelos filmje. Mi van akkor, ha az életét teljes boldogságban élő férfi egyszer csak, egy pillanat alatt eszét veszti és beleszeret egy másik nőbe. Őrlődik a felesége és az újdonság varázsával ható égi tünemény között. Izgalmas téma, annál is inkább, hogy a film teljesen szerzői, a rendezés mellett a forgatókönyvet is Azuelos írta, és én biztos vagyok benne, hogy a végén elő fog jönni a női racionalitás. Már csak ezért is irány a Savaria mozi. Jah, az pedig külön hab a tortán, hogy olyan színészpáros kapta meg a címszerepeket, mint  Sophie Marceau és az Életrevalókkal halhatatlanná váló Francois Cluzet.

A rettegett vörös lámpa

2001-Űrodüsszeia – Be kell mutatni? Be kell mutatni!

Nem is értem eddig miért nem jutott eszébe egyetlen magyar forgalmazónak sem, hogy régi nagy klasszikus filmeket újra bemutasson a mozivásznon. Hála a Pannónia Entertainmentnek, ez az űr is stoppolva lett. Nemrégiben az Alient, a Hard day’s nightot és az Alienst nézhettük újra, most pedig a sci-fi világ egyik alappillére nézhető újra. Hölgyek, urak (dobpergés), jöhet a 2001:Űrodüsszeia.

A filmet eredetileg 1968-ban mutatták be, Magyarországon azonban csak 1979-től kezdték el forgalmazni. Ez különösen annak fényében nosztalgikus, hogy mostanság fel vagyunk háborodva mi, mozi nézők, ha egy filmet a világpremier után egy héttel kapunk csak meg. A filmmel kapcsolatban nagyon sok érdekesség látott azóta napvilágot, például, hogy mivel a forgatáskor még nem volt űrből fényképezett kép a földről, így a látványterezőknek sokat kellett a fantáziájukra bízni. Vagy, hogy például a Holdra szállást segítő tudományos eszközöket vették alapúl a film látványterveinél. Az pedig azóta már tény, hogy Kubrick egyetlen Oscar-díját pont ezért a filmért, a vizuális effectekért kapta.

 A csontos űrhajó

Nem tudom egy közel 40 éves filmnél lehet-e spoilerkedni, de minden esetre elnézést kérek, ha valamit előre ellőnék.

Kubrick filmje nem csak attól volt zseniális, hogy egyfajta realisztikus képet próbált festeni a 2000-es évek űrutazásairól, hanem mindezt ötvözte egy az emberiséget folyton foglalkoztató, örök kérdéssel. Vagyis, hogy mi végre lettünk emberré és ebben valóban csak a természet evolúciós változásai játszottak közre, vagy valamiféle külső erős is közreműködött. (Hogy ez mennyire napirenden van még mindig, azt jól mutatja a 2012-es Prometheus alaptörténete is.) Kubrick olyan képi megjelenítéssel dolgozott, ami forradalmi volt. A látványvilággal alkotott történetmesélés mérföldkövének számító Csillagok háborúja is csak 9 évvel az Űrodüsszeia után jött ki. Itt pedig már elképesztő ritmusérzékről tanúságot téve, komolyzenei taktusra repkedő űrhajót, mókuskerékszerűen kihasznált űrhajóbelsőt és csontból „átranszformált” űrszerkezetet láthatott a mozi néző a vásznon.

Arról nem is beszélve, hogy mindez a mesterséges intelligencia felbukkanásával egy sokak által remélt, ugyanakkor mégis borús jövőképet festett. Ahol az emberiség saját ellenségének megalkotásával ássa meg saját sírját, hogy végül visszajusson bölcsőjének ringatóihoz. (Valami ilyesfélét vizualizált egyébként Nolan a Csillagok között-el is.)

Az Űrodüsszeia kompja az 1999-es Star Wars : Baljós árnyakban

Nem véletlen tehát, hogy a sci-fi – legyen az akár film, vagy regény, esetleg animáció – a továbbiakban rengeteget merített Kubrick és Clarke közös művéből, ami 1968-tól kezdve hagyott nyomot a popkultúrán. Aki pedig eddig nagy vásznon nem látta még a fekete monolit ragyogását, ne habozzon, a Savaria moziban csütörtöktől újra műsoron a 2001: Űrodüsszeia.

Tarr Béla 1994-ben bemutatott Sátántangó című filmalkotása a 35. helyet kapta a szavazatok alapján. Az ötven legjobb között nem szerepel más magyar film.

A BFI honlapján (www.bfi.org.uk) közzétett eredmény szerint ötven év után először szorult ki az első helyről Orson Welles Aranypolgár című filmje, amelynek helyét az idei szavazatok alapján Alfred Hitchcock Szédülés című alkotása foglalta el. 

Az első tíz film között szerepel még sorrendben Ozu Jaszudzsiro Tokiói történet, Jean Renoir Játékszabály, F.W. Murnau Virradat, Stanley Kubrick 2001: Űrodisszeia, John Ford Az üldözők, Dziga Vertov Ember a felvevőgéppel, Carl Dreyer Szent Johanna – Jeanne D’Arc, valamint Federico Fellini 8 1/2 című filmje.

Az ötven legjobb listájára alig került XXI. századi produkció. A legfiatalabb alkotás David Lynch Mulholland Drive – A sötétség útja című thrillere 2001-ből, amely a 28. helyen szerepel.

]]>