Az űrben 35 év után sem hallja senki a sikolyodat

Újra mozikban az Alien. A Savariában lehet rettegni.

MV5BMTkxNDQ0NDQ3OF5BMl5BanBnXkFtZTYwMzc5ODk2._V1__SX1218_SY816_

35 évvel ezelőtt egy – akkor még nem a kliséket halmozó – zseniális rendező, egy különc képzőművész és egy akkor még ismeretlen színésznő filmtörténelmet írtak. A jubileum alkalmával most újra vetítővászonra kerül a Nyolcadik utas a halál.

MV5BMTg2NTIyODc1NV5BMl5BanBnXkFtZTYwMTEwOTk2._V1__SX1218_SY816_

1979-ben mutatták be Ridley Scott remekét, ami Magyarországra csak 1981-ben ért el. (Érdekes, hogy mostanában már azért is morognak a filmszeretők, ha a világpremier után 2 héttel érkezik hozzánk egy mozi. Nem hogy 2 évvel!) Az alap sztori egy csapat űrhajósról szól, akik teherhajójukkal szelik át a végtelent, amikor Anya, a mesterséges intelligencia felébreszti őket a hiperálomból ugyanis rádiójeleket fogott az egyik útjukba akadt bolygóról. A csapat leszáll és a jel forrásánál egy fészeknyi különös tojásra bukkan. Amikből hamarosan az egész legénység, és aztán később a mozinéző heteken át tartó – rémálma kel ki.

poster_alien_directorscut_hun

Scott saját bevallása szerint 3 filmet próbált meg ötvözni. A Csillagok háborúját, a 2001:Űrodüsszeiát és A texasi láncfűrészes mészárlást. Az biztos, hogy az elegy nagyon jól sikerült, hiszen a minden idők valaha volt legjobb 250-es film listáján a Nyolcadik utas az 50-dik.

Ehhez persze olyan adalékok is kellettek, mint a svájci képzőművész H.R. Giger péniszfejű szörnye és egy olyan díszletvilág, ahol a fémes textúra találkozik a nyálkás idegen biomasszával. A bátor húzás pedig, hogy a macsó, borostás férfihős helyett egy törékeny női amazon lesz a történet túlélője és egyben egy újfajta filmkarakter megtestesítője végül bejött. Ripley hadnagy azóta is a harcos nő megteremtője az Alien univerzumban, ő az aki végül mindig elbánik a savat vérző, dupla álkapcsú, agyzabáló xenomorphokkal.

MV5BMjQ1MTI3OTM0Ml5BMl5BanBnXkFtZTcwMzAwODAxNA@@._V1__SX1218_SY816_

A Scott által megteremtett filmet 3 Alien és 2 crossover film követte, ahol a Fox sci-fi világának egy másik híres és hírhedt idege a Predator csapott össze kedvenc péniszfejünkkel. Bár ez utóbbi két próbálkozás inkább csak lefelé vitte az Alien ázsióját. Ami a ’79-es eredeti után jobbára két, a hangulatában is hozzá méltó, folytatást kapott. Az 1986-os Alienst Hollywood különc kamionsofőrje James Cameron, az Alien3-at pedig az akkor még csak szárnyait bontogató majd a He7edikkel, a Játsz/mával és a Harcosok klubjával igazi kúlt rendezővé váló David Fincher tálalásában kaptuk meg.

MV5BMjAyNTQ2ODk4NF5BMl5BanBnXkFtZTYwMDU5ODk2._V1__SX1218_SY816_

Vagy mégsem? A stúdió ugyanis mind a három – sőt a később már a fonalat elkapni nem tudó Feltamás a Halál estében is – rendező kezéből kivette a végső vágás lehetőségét. Így a bár mind Scott, Cameron és Fincher is igen erőskezű direktor a Fox maga vette kézbe a vágási folyamatot. 2003-ig kellett várni, mire Scott bemutathatta azt a változatot, ami az ő elképzelései szerint született meg. Az érdekesség, hogy a film így számtalan jelenetben meg lett kurtítva, néhányat pedig hozzátoldottak, de összességében 1 perccel rövidebb lett az alkotás. Lényegében azonban nem változott a történet. Még az Aliens esetében sem, amit Cameron is újra vághatott igaz ő már ’86-ban megtehette ezt. Nem úgy mint Fincher, akinek 1991-es újravágott és kiegészített változatában, rengeteg jelentet kapunk, mi úgy jó 1/3-áben meg is változtatja a story folyását.

MV5BMjAxMzQyMDQxMl5BMl5BanBnXkFtZTYwMjY5ODk2._V1__SX1218_SY816_

Na de vissza a Nyolcadik utashoz. A mozirajongók többsége életkorából fakadóan nem láthatta az Alient a nagyvásznon. A 35 éves jubileum pedig kitűnő alkalmat szolgál arra, hogy ezt most pótolják. Szeptember 4-től újra műsorra tűzi a filmet a Savaria mozi, méghozzá azt a Ridley Scott által megálmodott és 2003-ban meg is jelenet végső változatott, amit a mester jó 3 évtizeddel ezelőtt megálmodott.

Mert hiába telt el 35 év, az űrben még mindig nem hallani a sikolyokat.