A bizakodásra okot adó külső borító egy a „jegesmedvék hóesésben” stílusban megalkotott belső látványvilágot tár elénk.
A Sony Pictures újra elővette a MARVEL fejős tehenét, a Pókembert így a nyáron egy olyan remakkel kápráztatja el a mozilátogatókat, ami igazán nem is remake. A vasat azonban addig kell ütni amíg meleg. A DVD forgalmazó pedig észhez kapott, így újra kiadta a Sam Raimi által jegyzett Pókember trilógiát, méghozzá a három részt külön és egy gyűjtői változatban is a trilógiát. A RoTaPress jóvoltából pedig most, egy nappal a Csodálatos Pókember magyarországi premierje előtt, ki is vesézzük az újra kiadott Pókember ezen változatát.
Külcsín
Ez a Pókember az első olyan kiadványom ami megkapta a sárga korhatárt jelölő gerinc címkéjét. Sajnos tenni nem lehet ellene, így meg kell szokni. Olyan ez mint a ribancrendszám, ha el van találva az arány, akkor a termék előnyére válik. Na jó, ha talán előnyére nem is válik, de mindenképpen ízléses lett. Azt persze megint csak naívan kérdezem meg, hogy mi lett volna akkor, hogyha mondjuk a külső fólia kap egy matricát ezzel a jelzéssel, vagy netán a belső borító, de szintén matrica formában. Így pedig aki enélkül gusztábbnak találja DVD-jét, egy kézmozdulattal a kukába hajíthassa azt.
A gyűjtői kiadás egyébként 4,490.- forintot kóstál. Kifizethető kategória, ezért azonban nem sok mindent kapunk. Mindössze 3 lemez, a 3 filmet magán hordozva. Egyszerű külső borító, ami egyébként egyszerűségében nagyszerű, a Pókember egy fekete háttér előtt figyel ránk. A külön csomagolt filmek is ezt a trendet követik. Ott annyi a szépséghiba, hogy a második és a harmadik rész borítóján feleslegesen duplán szerepel a 2-es és a 3-as szám.
A grafikai szépségnél azonban kifújtak a kiadvány külső erényei. Azt már korábban szomorúan vettem tudomásul, hogy a gyűjtők szívét megdobogtató digipakkról (széthajtogatható papírtok) le kell mondani de se egy O-ring (a tokot körbeölelő papírtok) se egy slipcase (kartontok amibe a műanyag tok csúsztatható) nem díszíti a DVD-t. A lelkesedét gyökerestől kitépő látvány azonban csak a tok szétnyitása után csapott az arcomba. A belső kialakítás ugyanis a Jegesmedvék hóesésben címet is kaphatta volna. Fehér, nyomatlan belső borító és fehérre szitázott lemezek fogadtak. Értem és, hogy ha már újra kiadás akkor egységes megjelenésre törekedett a kiadó, na de kérem. Itt pénzért megvett áruról van szó. Méghozzá a Pókemberről. Ötlettelenségről is itt szó sem lehet.
Belbecs
Az újra kiadott Pókember egységes belső megjelenésre egy különböző belső megjelenést takar. A lemezek azokat a menüket és extrákat tartalmazzák amikkel anno az első megjelenéseket is ellátták. Így az első rész álló menüvel, a második és a harmadik pedig mozgó menüvel lett felszerelve. A technikai ellátottság is detto ugyan az mint az elsőkénél. A filmek 5,1-es magyar hangot kaptak és 16:9-es képarányt. Továbbá a fapadosságát enyhítendő a korábbi extrákat most sem spórolták le a lemezekről.
Összességében a Pókembernek jól jött az újra kiadás, így minden olyan képregényrajongó aki eddig nem szerezte be a filmet pótolhatja mulasztását. Méghozzá megfizethető áron pluszban most már otthon is kikockázhatja Kirsten Dunstot vizes pólóban. Köszi a RoTaPress-nek, hogy tesztelhettünk!
A fotókat köszi Ivettemnek!