Macskássy Gyula rajzfilmjei DVD-n a MaNDÁ-tól

Macskássy Gyula, a magyar animáció jeles képviselője születésének 100. évfordulója alkalmából a rendező mesefilmjeit és egyedi animációs filmjeit bemutató DVD-sorozatot indított a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA). Az első válogatás-lemezt csütörtökön mutatták be Budapesten.

 

A Macskássy 100 DVD-sorozat első darabjára, amely gyermeknapra országszerte a boltokba kerül, olyan meseklasszikusokat válogattak, mint A kiskakas gyémánt félkrajcárja, az Erdei sportverseny, a Kutyakötelesség, a Két bors ökröcske, a Ceruza és radír, a Párbaj, A számok története és a Romantikus történet.

A csütörtöki bemutatón Fazekas Eszter, a MaNDA filmfelújításért felelős munkatára elmondta, hogy mivel az 1951-ben készültfilmek sérülékeny tekercseken maradtak fent, valamint az animációs technika is kezdetleges volt még, a digitalizált változatban is érzékelhető a régi korok hangulata.

„Megpróbálunk minél több animációt hozzáférhetővé tenni, tavaly 53 filmet újítottunk fel. Szeptember elején kerül a boltokba a mostani DVD folytatása, a 2. Macskássy Gyula-válogatás” – ígérte Fazekas Eszter, aki szerint Macskássy Gyula filmjein érezhető ugyan Walt Disney hatása, ugyanakkor mégis speciálisan magyar filmek ezek.

„A művész a reklámtól elszakadva nemcsak megalkotta az első klasszikus magyar rajzfilmet, hanem sikerült a magyar folklór elemeit is bevinnie a rajzfilmkészítésbe. Ezt Ránki György zenéje felső fokon húzza alá” – fejtette ki Fazekas Eszter.

A 2. DVD-re olyan egyedi filmek kerülnek majd fel, mint az Egér és oroszlán, A telhetetlen méhecske, valamint a Tíz deka halhatatlanság, az extrák között pedig animált reklámfilmek is lesznek.

Dizseri Eszter, aki a Pannónia Filmstúdióban kollégája volt Macskássy Gyulának, utalt arra, hogy bár Magyarországon már korábban  is születtek animált filmkísérletek, mégis Macskássy munkásságán keresztül mutatkozott meg az elsők között a magyar animációs film egyedisége. Dizseri Eszter a művész letisztult, lényegre törő gondolkodás- és ábrázolásmódját kiemelve hozzátette, hogy személyisége és szakmai tudása miatt évtizedekkel halála után is élő maradt az a szakmai hagyomány és szellemiség amely afilmest meghatározta.

 

Macskássy Gyula pályája a harmincas évek elején Bortnyik Sándor bauhausos magántanodájából, a Műhelyből indult. Húszévesen két csoporttársával, Halász Jánossal (a későbbi John Halas-szal) és Kassowitz Félixszel alapította Budapesten a reklámgrafikákra és mozgóképes hirdetésekre szakosodott Coloriton Stúdiót. Az itt készített munkák során formálódott az a karikaturisztikus, markáns vizuális stílus, amely Macskássy egész pályafutását meghatározta.

A kiskakas gyémánt félkrajcárja, amely 1951-ben készült, az első színes magyar rajzfilm volt. Ezt követte a Két bors ökröcske, a Kutyakötelesség és Az erdei sportverseny.

Az állami rajzfilmgyártás hőskorszakában készített klasszikus mesefilmek után éles fordulat következett be mind a magyar animáció, mind Macskássy Gyula pályáján: a gyermekmesék világát mai környezetbe helyezett történetek váltották fel. Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján készült filmekben megjelent az a – Macskássy megfogalmazásában – „stilizált formák rafinált játékára épülő, merészen leegyszerűsített formanyelv”, amely a „felnőtt” magyar animációt jellemezte. A Várnai György grafikussal közösen jegyzett filmek, mint a Ceruza és radír, valamint a Párbaj, utat nyitottak a külföld felé a hazai rajzfilm számára – az előbbit Karlovy Varyban, az utóbbit Cannes-ban és Oberhausenban is fesztiváldíjakkal ismerték el.

A Macskássy 100 DVD-sorozat első válogatásán a következő filmek szerepelnek:

A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951)
Erdei sportverseny (1952)
Kutyakötelesség (1953)
Két bors ökröcske (1954)
Ceruza és radír (1960)
Párbaj (1960)
A számok története (1962)
Romantikus történet (1964)