Az amerikai tetovált lány visszafogottabb, lazább és kevésbé izgalmas mint svéd társa.
Hogy minek kell egy világsikerű filmet újraforgatni amerikai módra, azt a fene sem tudja. A tetovált lány nem az első a piacon amely megkapja a megtiszteltetést, hogy a moziban szöveget olvasni nem hajlandó, külföldi színészekre be nem ülő amerikai közönség elé újraforgatva tálalják. Megtörtént ez már a Taxival, a Jöttük, láttunk visszamennénk-kel és hát most a svéd krimi-thrillert is elérte a vég.
Amikor megtudtam, hogy David Fincher vette kezei közé a történetet azt gondoltam, hogy kapunk egy Harcosok klubja fordulattal megspékelt He7edik-féle agybaszással meghintett fincsi kis mozit, ami után aztán hű-ha, szájtátva és este a takaró alatt reggeli napfényért remegve gondolom át újra és újra filmet. Ehelyett, ahogy mondani szokták kaptunk egy tisztességes iparos munkát és ennyi. A hiba azért nem biztos, hogy Fincher úrban van, hiszen aki látta vagy olvasta az eredeti svédet annak nehéz lesz kiégetnie memóriájának azt a részét, ahol éppen a történetet tárolja. A vicc pedig csak az újszülöttnek új.
Tetszett a tetovált lány vagánysága, a kinevezett gyám gecisége, az újságíró értelmiségi mivoltja, a náci Vanger megszállottsága, a titkár eleganciája és a dagadt hekker gusztustalansága. Már legalábbis az, hogy a szereplők hitelesek voltak, hogy úgy néztem a filmet, hogy néha beleborzongtam, hiszen elhittem a valóság egy szeletét tárják elém. Fincer azonban pont ezeket herélte ki. A tetovált lány szemöldök nélkül a filmben végig olyan mint egy megijedt kismalac. A gyám, Csuja Imre hangján olyan kedvesen szólal meg, hogy szinte megsajnálom. Daniel Craig úgy ki van gyúrva, hogy nem értem miért nem a helyi testépítők magazinjába publikál. A náci Vanger nem, hogy megszállott de kedves idős úr. A titkár egy dörzsölt ügyvéd. A dagadt hekker meg eltűnt.
Mintha Fincer fogta volna az eredeti filmet és átszűrte volna. A durva szemcsék kimaradtak és csak ez egészen finom anyagok kerültek be. Ami a legnagyobb űrt hagyta, hogy azt reméltem a rituális gyilkosságok He7edik módjára tárul majd a szemünk elé. De olyan gyorsan siklunk át felettük, mintha meg sem történtek volna. A Biblia rejtélye pikk-pakk oldódik meg. Ezáltal pedig olyan habkönnyű kis krimivé válik a történet, hogy kapucsínóra kellene fektetni. Mintha Fincer a Tekerd vissza, haver! klasszikus módszerével élt volna és csak úgy simán megsvédelte volna az eredetit.
Nehéz fába vágta a fejszéjét a thrillerek egyik mestere, hiszen ki merne hozzányúlni egy már világsikerre vitt regény, egyszer már világsikerré vált filmjéhez. Hogy az volt a cél, hogy az amerikai ízlést kiszolgálva, némi változtatással újratálalja-e a filmet, vagy hogy csak egyszerűen elolvasva a regényt a saját látásmódját vigye bele, nem tudni. Minden esetre aki nem látta a svédet az azért, aki pedig már látta az azért üljön be. Bár ha igazi körömrágásra és némi hátborzongásra vágynak, akkor inkább nézzék meg a svéd filmet, felirattal.
Aki pedig legközelebb a magyar filmkészítőket a termékelhelyezések miatt meri kritizálni velem gyűlik meg a baja. A Fincer-féle Tetovált lányban néha több a reklám, mint az izgalom.
Az amerikai lányt Szombathelyen a Cinema Cityben tetoválják.